klímaegyezség

A koppenhágai klímacsúcs tétje és háttere

Szerző: 
Nemes Csaba

Megkezdődött az évtized legizgalmasabbnak ígérkező, a globális éghajlatváltozással foglalkozó találkozója a „Koppenhágai klímacsúcs”, amelyen december 7. és 18. között próbálnak pontot tenni az évek óta húzódó viták egy részére. Egyre nagyobbnak tűnik a konszenzus, hogy ha nem csökkenti az emberiség radikálisan a fosszilis energiahordozók használatát, akkor az katasztrófát okozhat, ugyanakkor egyre nagyobb a bizonytalanság abban, hogy kinek mit kell tennie, és ez mennyibe fog kerülni; leginkább a világ harminc legfejlettebb országának, így köztük Magyarországnak is. Koppenhágába a Klímacsúcsra legalább 20 ezer látogatót várnak: a kormányok és a tudomány képviselőit, nemzeti és nemzetközi zöldszervezetek delegációit, a gazdasági élet vezető szereplőit, és természetesen a nemzetközi szervezetek az ENSZ, az OECD, az EU és mások delegáltjait.

Saját szülei sem szeretik a klímaegyezséget

Hatalmas várakozások előzték meg a koppenhágai klímakonferenciát, de végül csak egy olyan egyezség született, amellyel még létrehozói sem elégedettek. A dokumentumban szereplő célszám az évszázad végére vonatkozik; akkorra már mindenki halott lesz azok közül, akik meghozták ezt a döntést, így tehát nem kell szembenézniük a felelősséggel.
Hatalmas várakozások előzték meg a koppenhágai klímakonferenciát, de végül csak egy olyan egyezség született, amellyel még létrehozói sem elégedettek.

Állóháborúvá fajult a klímacsúcs

A péntek kora délutáni állás szerint egyre kisebb az esélye, hogy érdemi megállapodás szülessen a koppenhágai klímakonferencián. A fejlett és a fejlődő országok, azon belül is különösen az USA és Kína nem tudnak megállapodni egy kulcskérdésben, és ezen megbukhatnak a dán fővárosban zajló, a hivalos program szerint péntek este véget érő tárgyalások. Helyszíni tudósítás a koppenhágai klímakonferenciáról.

Megszakadtak a tárgyalások a klímacsúcson

Beszüntették a tárgyalásokat a koppenhágai klímacsúcson, miután a fejlődő országok egy csoportja kivonult a tárgyalótermekből.

A bűnbánat milliárdjairól is dönteni kéne Koppenhágában

A saját meggazdagodásukkal okozott károkért is vezekelnének a fejlett országok, ha a koppenhágai klímacsúcson meg tudnának állapodni egy pénzalapról, amely a szegény államokat segítené az éghajlatváltozás következményeinek elviselésében. Egyelőre sok a bizonytalan tényező, és a korábbi tapasztalatok sem túl jók, a gazdasági válság azonban adott egy nyomós érvet a fejlődő világ kezébe: ha a gazdag országok képesek voltak hatalmas összegeket fizetni a saját bankjaik megmentésére, akkor valamennyit csurgathatnak a harmadik világnak is.

Sólyom a koppenhágai klímacsúcs blogjában

Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnökének kommentárja Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) Negyedik Helyzetértékelő Jelentése (2007), amely meglehetősen kijózanító üzenetet hordozott, a 2006 júliusáig megjelent tudományos eredményeken alapult. Azóta azonban jelentős mennyiségű új tudományos eredmény vált közkinccsé. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnökének kommentárja

Amerikai ajándékkal indult a klímacsúcs

Az emberre veszélyesnek nyilvánította az amerikai kormány az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, amivel megnyílik a lehetőség arra, hogy az Egyesült Államok hatósági eszközökkel lépjen fel a gázkibocsátás ellen. A hétfőn megkezdődött koppenhágai klímacsúcson üdvözölték a vélhetően szándékosan erre az időpontra időzített döntést.

"Nincsen B-bolygónk" - kezdődik a klímacsúcs

Magyarország lehet a klímaváltozás egyik legnagyobb áldozata az ENSZ szerint, ezért különösen fontos, hogy a hétfőn kezdődő koppenhágai klímacsúcson valamilyen értékelhető eredmény szülessen. Megállítható még a klímaváltozás? Ki mit hajlandó tenni ezért? Ki az, aki csak látszólag nagyvonalú? Mit akar Magyarország? És egyáltalán: tudnak-e együttműködni a világ országai egy globális probléma megfékezéséért?

A pápa felhívást intézett a klímacsúcs résztevőihez

A Úrangyala-imádság alkalmával a pápa felhívást intézett a nemzetközi közösséghez, hogy a koppenhágai konferencián vegyék figyelembe a szegények és a jövő nemzedékek érdekeit. Advent második vasárnapján a Szentatya azt is hangsúlyozta, hogy az egyháznak folytonos megtisztulásra van szüksége.

A klímacsúcs végére toppan be Obama

A koppenhágai klímacsúcs utolsó napján fog megjelenni Barack Obama amerikai elnök. Obama változtatott korábbi tervén, eredetileg csak a harmadik napra ugrott volna be, ami arra engedett következtetni, hogy jelenléte csak szimbolikus lesz, a konferenciától pedig nem várható valóban nagy áttörés. Obama új tervét több európai vezető is üdvözölte, a Greenpeace pedig úgy értékelte: végre megjött az elnök esze.
Keresés

Programajánló
Bejelentkezés