Felelősségünk a teremtett világért – az MTA tudományos ülése

Nyomtatóbarát változat
Bevezetőjében Pálinkás József, az MTA elnöke rámutatott: mint ahogy az emberi tudás is hozzájárult az ember és környezete közötti egyensúly megbomlásához, ennek a tudásnak az egyensúly helyreállítását is szolgálnia kell. Hozzátette azonban, hogy nemcsak tudás, hanem hit és erkölcsi viszonyulás kérdése is az, hogy mennyire sikerül a jelenlegi negatív környezeti folyamatokat megállítani. Örömét fejezte ki, hogy az Akadémia a Katolikus Egyházzal együtt rendezte meg ezt a konferenciát: közös felelősségünk a tudományos ismeretek és a tudás átadása. Az Egyház tanítása – s ezzel együtt a tudás – sokakhoz eljut, azokhoz is, akik nem kutatások szintjén, hanem a hétköznapi életben tapasztalják meg környezetünk változásait.

Erdő Péter hangsúlyozta, hogy mindannyiunk együttműködésére van szükség, a természettudomány, a hit és az erkölcs párbeszédére korunk legfontosabb kérdéseiről, amelyek egyben társadalmi és világnézeti feladatokat jelentenek, állásfoglalást igényelnek. A rendelkezésünkre álló nagy mennyiségű információ bonyolultsága miatt azonban a múlthoz képest az ember kevesebbet tud átlátni, feldolgozni az őt körülvevő valóságból, így nehezebben tud felelősségteljes döntést is hozni. Ilyen helyzetben megtörténik, hogy a társadalom alacsonyabb szintre esik vissza. Ami ezen a szakaszon átsegítheti a társadalmat, az a bizalom és a tekintély, például a közbizalmat élvező intézmények léte és működése. A körlevél is ennek szolgálatában született. A bíboros aláhúzta, hogy fontos a tudományos felismerések népszerűsítése, és egyéni felelősségteljes magatartásunkkal mindannyiunknak tennünk kell teremtett világ védelméért.

A körlevélre vonatkozóan Harsányi Pál Ottó OFM erkölcsteológus, egyetemi adjunktus elmondta: az előttünk álló kihívás jelentős, de értékeken alapuló cselekvésünk és önmérsékletünk által a helyzet pozitívan befolyásolható. A keresztény szemlélet szerint a környezet megóvása több, mint a jelen és a jövő generációk méltó életkörülményeinek biztosítása, hiszen az ember Istennel, az emberekkel és a teremtett világgal való kapcsolata egységet alkot. A keresztény ember ugyanakkor a természeti környezet megóvásakor minden jóakaratú emberrel kész együttműködni, hiszen ez nem más, mint a közjó, vagyis az emberi méltóság védelme és előmozdítása.

Az előadó beszélt az ember és a teremtett világ kapcsolatának filozófiai és teológiai összefüggéseiről, bemutatva a különböző modelleket és – keresztény szemmel nézve – azok korlátait. Bemutatta a Szentírás tanítását a teremtett világ és az ember kapcsolatáról és azt, hogy hogyan szerepel a környezet megóvása az Egyház társadalmi tanításában. (Az előadás szövege itt olvasható.)

Harsányi Pál Ottó gondolatmenetét folytatva Baritz Sarolta Laura OP közgazdász rámutatott, hogy környezetünk megóvása új életstílus kialakítását kívánja meg, amely új gondolkodásmódon alapul. A körlevél 3. fejezete alapján gazdasági és gondolkodási paradigmákat állított párhuzamba előadásában. (Az előadás szövege itt olvasható.)

Az ülés további felszólalói kifejtették, melyek a közös pontok a vezetésük alatt álló akadémiai bizottságok vagy azon kívüli testületek munkája és az MKPK körlevele között. Ezekben a felszólalásokban a már említett szükséges együttműködés igénye mutatkozott meg.

Lisztovszki Tünde/Magyar Kurír