Friss tartalmak

  • Tegyünk jót…

    Nem kell sokat gondolkodni azon, hogyan tegyünk jót és mikor. A válasz egyszerű: lehetőleg mindig. Ilyenkor az adventi időszakban mégis feltesszük magunkban a kérdést: hogy találjuk valami olyan alkalmat, ami nem a megszokott, ami kívül esik a rutinszerű hétköznapokon. Olyat, amelyet máskor talán figyelmetlenségből elmellőzünk. Gondoltam egyet.

    Ahol lakom, nem messze tőlünk él egyedül az özvegy Zsófi néni, akivel távolról ismerjük egymást, hiszen köszönő viszonyban állunk. Láttam, hogy járókerettel tud csak sétálni az udvaron, alig van kapcsolata az emberekkel: elhozzák naponta a meleg ebédet az óvodából és a kertjét egy házaspár saját hasznára műveli. Zsófi néni nyáron nagy ritkán kiül a még mindig meglevő kispadra, hogy legalább a forgalmat lássa, télen meg órákig ül a sötét konyhában az ablak előtt, ugyan ezért.

  • Ajándékozzunk élményt!

    Kezdődik az Advent, a készület ideje. Az Advent egyházi valóság, ezért a jelentését is így célszerű magyarázni: ez az időszak felkészülés a Megváltó megtestesülésének ünnepére, hogy megérthessük és átérezhessük: Isten emberré lett. Azért tette ezt, hogy ne csak valami távoli, elvont képzetként vagy pillanatnyi, sokszor félelmetes jelenségként tűnhessen fel az emberek előtt, hanem hogy személyes és érthető, átérezhető példát mutasson az emberi élet hétköznapjaiban és ünnepeiben, és végül magát feláldozva beteljesítse a megváltás isteni művét. Arra vagyunk tehát meghívva ebben az időszakban, hogy ezt a titkot tegyük életünk részévé – nem kis feladat, ami Adventben előttünk áll!

    A körülöttünk levő világ másképp tekint az Adventre és a Karácsonyra. A minket vásárlásra ösztönző cégek már Advent kezdetét sem győzik kivárni. November elejétől sokasodnak a kirakatokban és az üzletek előtt a feldíszített fák, felhangzanak a bevásárlóközpontokban a karácsonyi dalok, az adventi turistacsalogató vásárok is két héttel az adventi idő előtt megnyílnak, de a pálmát az a hely vitte el, ahol október közepén kezdték árulni a karácsonyfadíszeket. Azt próbálják meg elérni, hogy mihamarabb felvetődjön bennünk a „Jaj, mit is vegyek X-nek, Y-nak?” dilemmája, és maradjon elég időnk elkölteni még azt a pénzt is, amit meg sem kerestünk.

  • Megújuló energiával Németújváron

    Mozsgai Katalin, az Új Ember november 24-i számában a teremtésvédelem rovatban a németújvári „csodáról" ír. Németújvár (németül Güssing, horvátul Novigrad) mintegy négyezer fős kisváros Ausztriában. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásának székhelye volt. Később távol az autópályától, vasúti összeköttetés hiányában nem telepedett meg az ipar sem. A felaprózott mezőgazdasági területek sem biztosítottak megélhetést, így sokan elvándoroltak, illetve ingáztak távoli munkahelyekre. Több mint húsz évvel ezelőtt azonban megtörtént a németújvári „csoda". Az 1990-es évek elején döntöttek úgy, hogy helyi adottságokra épülve, megújuló energiával próbálják megteremteni az energetikai függetlenségüket: az erdőkkel gazdagon körülvett településen bőven akad hulladék fa, a napenergiát is tudják hasznosítani, valamint a mezőgazdasági területek is alkalmasak energianövények termelésre.

  • Természeti kincseink: a holtágak

    Mozsgai Katalin az Új Ember november 10-i számában a teremtésvédelem rovatban különleges természeti kincsünkről, a holtágakról ír. A holtágak megóvása tehát a sajátos természeti, ökológiai és tájesztétikai funkciójuk, gazdálkodási és jóléti szerepük miatt egyszerre természetvédelmi, társadalmi és gazdasági érdek. Az ún. szentély holtágaknak nevezik azokat a holtágakat, amelyek kiemelkedő természeti értékük miatt országos szintű védelem alá tartoznak, állami tulajdonúak vagy állami tulajdonba vételük indokolt. Minden olyan holtág, amelynek valamely része védett, vagy egyéb valamilyen megőrzendő értéket képvisel, „bölcs” hasznosítással fenntartható, természetközeli kíméletes módon hasznosítható. elsődleges cél a holtág megőrzése, a holtágaknak a tájfenntartásban betöltött kardinális hasznossága miatt. A holtág megőrzést közcélú – közjóléti tevékenységnek, a közjó, a teremtett világ megőrzésének tekinthető.

  • A Karácsony ökológiai terhei

    Dátum: 
    2013. november 12. kedd - 19:15 - 19:50
    Helyszín: 
    Mária Rádió

    Novemberi műsorunkban a Karácsony ökológiai terheiről beszélgetünk, a felelős keresztény tudatos vásárlóról.

  • Nincs újabb 36 évünk

    „Nincs újabb 36 évünk” címmel írt cikket Reich Gyula a Budapesti Víz Világtalálkozóról az Új Ember október 27-ei számában. Ezek a szavak Áder János köztársasági elnök úrtól hangzottak el a Budapesti Víz Világtalálkozón. Elnök úr arra utalt, hogy vízzel foglalkozó ENSZ konferencia 36 évvel ezelőtt, 1977-ben volt Mar del Platában. A mostani konferencia jelentőségét mutatja az a rendkívüli érdeklődés, ami kísérte. A Budapesti Nyilatkozat fontos üzenete, hogy a világ vízzel foglalkozó fejlesztési céljai  tartalmazzák majd mindazt, amit a vízzel és a vízért tenni kell az elkövetkezendő évtizedben. Az emberiség léte, és jóléte a tét, és mégis mindannyian ki – ki önállóan megtalálhatja a mindennapi életben is a maga tennivalóját, takarékos vízhasználat és vízszennyezés területén egyaránt.

  • Olvassunk a természet könyvéből!

    Dátum: 
    2013. november 22. péntek (Egész nap) - 2013. november 24. vasárnap (Egész nap)
    Helyszín: 
    Szív Lelkiségi Központ, Tahi, Villasor 7–9.

    Környezetünk nekünk  szóló üzenete?

     És a mi válaszunk?

    A természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását.ˮ Róm 8,19

    A természet változásai a Teremtő nekünk szóló üzeneteiként is értelmezhetők.

    A hétvége alatt a résztvevők megismerkedhetnek a teremtett világ védelméről szóló egyházi állásfoglalásokkal, a természet és a társadalom kapcsolatával foglalkozó tudományos eredményekkel, és azokkal a konkrét lehetőségekkel, amelyekkel az egyházi közösségek válaszolhatnak a Teremtő nekünk szóló üzeneteire.

  • Teremtésvédelmi műsor a Mária Rádióban - A közjó

    Dátum: 
    2013. október 15. kedd - 19:15 - 19:50
    Helyszín: 
    Mária Rádió

    A mai műsort a közjó tárgyalásának szenteljük. Több olyan aktuális programot, kezdeményezést is bemutatunk, amely e téma körül forog.

  • Víz Világtalálkozó Budapesten

    Víz Világtalálkozó Budapesten címmel írt cikket az Új Ember október 13-ai szám Teremtésvédelem rovatban Reich Gyula vízépítőmérnök. A napokban zajló Budapesti Víz Világtalálkozóról ír. Ide sereglettek a vízügy szakmai kitűnőségei, itt van a világ víz-ügyeit meghatározó „hidro-diplomaták” nagy része, és a nagypolitika személyiségei is. Az, hogy a Víz Világtalálkozó Budapestre jött, Áder János köztársasági elnök úr kezdeményezése és a magyar diplomácia nyilvánvaló sikere. Fő feladata, hogy ajánlásokat fogadjon el a fentebb éppen csak jelzett. ellentmondások, riasztó tendenciák leküzdésére.  A tervezett „Budapesti Nyilatkozat” része annak a folyamatnak, amit a Rió+20 ENSZ konferencián indítottak el. Elhatározták ugyanis, hogy 2015-re olyan fejlesztéspolitikai iránymutatást, „fenntartható fejlődési célokat” dolgoznak ki, ami segít a világ felismert nagy gondjainak a megoldásában.

     

  • Plébániai közösségeknek a természet „üzeneteiről"

    Plébániai közösségeknek a természet „üzeneteiről” címmel írt cikket Antal Z. László az Új Ember szeptember 29-ei számában a Teremtésvédelem  rovatban. Megemlékezik a 2008-as Magyar Katolikus Püspöki Konferencia „a teremtett világ védelméről” szóló körleveléről, és arról, hogy az elmúlt húsz évben végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy a települések  és a helyi közösségek  jobban tudnak olvasni „a természet könyvében”  és már elkezdtek  alkalmazkodni a természet változásaihoz. Tudósít a Szív Lelkiségi Központ és Naphimnusz Egyesület közös programja november végei programjáról, buzdítva az olvasót az aktív és nyitott részvételre.

     

Oldalak