Friss tartalmak

  • Búcsú a Pápától

    Ma este 8 órakor lemondása nyomán befejeződik XVI. Benedek pápa péteri szolgálata. A teremtett világ védelemét érintő gondolatai és írásai fontos üzenetet tartalmaznak, és segítséget jelenthetnek abban, hogy az Egyház minél több tagja – illetve minden jószándékú ember – Magyarországon is komolyan foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel.

    A búcsú napján, tisztelettel emlékezve sok egyéb törekvése mellett a teremtett világ védelméért tett erőfeszítéseire, érdemes újból elolvasnunk a Pápa 2010. január 1-én a Béke világnapjára megfogalmazott üzenetét.

    Ezzel a rövid visszaemlékezéssel is köszönjük neki, hogy a termett világ védelmével ilyen elmélyülten foglalkozott, és egyúttal szeretnénk felerősíteni ennek a ma is érvényes üzenetének a hangját.

    Néhány kiemelt rész az üzenetből:

  • Az igazságosság

    Carlo Carreto írja „Én, Ferenc” című művében: „Addig azt gondoltam, hogy a szegénység a föld csapása, a teremtés rettenetes tévedése, Isten feledékenységének egy fajtája….” …. „A csapás nem a szegénységben nyilvánul meg, hanem a gazdagságban, a hatalmasságban, a túlzásban, amely megkeményítette és megmérgezte a szíveket.” Carreto Szent Ferenc bőrébe bújva a „megmérgezett szívekre” hivatkozik, de állítását – ahogy később írja – nem vitának szánja azokkal, akik meg akarják változtatni a dolgokat, ha azt látják, hogy a szegény embernek verésben, éhségben és megaláztatásban van része.
     
    A javak elosztása
     
    A javak elosztása az írott történelmű emberi társadalmakban soha nem volt „igazságos”, ha jól értjük a fogalmat, de a különbség a javak és jövedelmek elosztásában sosem volt akkora, mint manapság. Közismert ENSZ jelentés szerint mára Földünk összes javainak 99 százalékát a Föld népességének egy százaléka birtokolja. Talán nehéz is ezt felfogni, következményeit gazdasági, politikai, társadalmi, környezetvédelmi szempontból átlátni. A gazdagok és a szegények közötti szakadék ahelyett, hogy csökkenne, egyre inkább mélyül, ami ma már sok százmillió ember számára a puszta létfenntartást is megnehezíti. Vajon igazságos-e ez? Carretto sem erre a szegénységre gondolt. Tehetünk-e ellene, szelíden, vagy akár nem kerülve az erőszakot?
  • Dicsérjen s áldjon, én Uram, kezednek minden alkotása - 1.rész: a nap

    "A 2011-ben  megalakult teremtésvédelmi egyesület nevét Assisi Szent Ferenc Naphimnuszától kölcsönözte. Szent Ferenc himnusza arra mutat rá, hogy a teremtés Isten embernek szánt ajándéka. Érezzük-e, hogy ezért felelősek vagyunk? Sorozatunkban, amelyet nem véletlenül indítunk el a nagyböjti időszakban, Nemes Csaba, az egyesület egyik alelnöke Szent Ferenc himnuszának gondolatait felidézve szembesít a gondokkal, és rámutat a teremtett világ iránti felelősségünkre."

    Magyar Kurír

  • "Önmérséklet" - Nemes Csaba és Nemes Gábor cikke az Új Emberben

    Nagyböjt első vasárnapján „Önmérséklet” címmel jelent meg az Új Emberben Nemes Csaba és Nemes Gábor írása a „teremtésvédelem” rovatban.

    Arról írnak, hogy Nagyböjt időszaka számunkra a bűnbánat, a Jóistenhez való fordulás időszaka.  Ilyenkor fordulunk el a kellemes életet nemcsak szimbolizáló, hanem, ahhoz ünnepek alkalmával szorosan tartozó bőséges lakomáktól is. A Nagyböjt időszakával párhuzamosan a környezet és természetvédelmével kapcsolatos „jeles napok” is egybeesnek hagyományosan:  mindegyik  említett alkalom (pl. Madarak és fák napja, vagy Föld napja) a teremtett világ védelméről szól. De mi másról szól is nekünk a Nagyböjt időszaka, mi is lehetne beszédesebben cselekvő ilyenkor, mint az étellel, élelmiszerekkel való különös takarékosság, mi is lehetne leginkább valódi tett, amikor kárba vész a Földön megtermelt élelmiszer mintegy fele, azaz kétmilliárd tonna évenként?  A szerzők azt javasolják, hogy az apró megmaradót se hagyjuk veszni, seperjük össze a „morzsákat” is, gondoljuk át, hogy miből, mennyit vásárlunk, és azt is, hogy abból mennyit dobunk ki.  Az a „tett” is hasznos tett, amit nem teszünk meg, a környezetünket védi, amit nem veszünk meg és nem dobunk ki, legyen így, hiszen itt a Nagyböjt!

  • Mértékletesség

    Egy csoport vagy akár az egész emberiség környezetre gyakorolt hatásának nagyságát egy hármas szorzattal, az úgynevezett I=PAT képlettel közelíti a szakirodalom.  Ebben a képletben a hatás (I), egyenlő népesség számának (P) az egy főre eső átlagos fogyasztásnak (A) és egy T-vel jelölt technológiai tényezőnek szorzatával. (A betűjelek az angol impact = hatás, population = népesség, affluence = bőség és technology = technológia szavak kezdőbetűi.)

    Manapság a közgondolkodásban a környezetvédelem, a környezetre gyakorolt hatásunk csökkentése általában csak a T tényezőre korlátozódik. Gondoljunk a legnépszerűbb, szinte jelvényként ábrázolt energiahatékony izzókra, szélkerekekre. Pedig ha belegondolunk a szorzat másik két tényezőjének alakulásába, akkor könnyen belátható, hogy lehetetlen a végeredményt csupán a T tényező változtatásával csökkenteni.

    Globális tendenciák

    A népesség (P) hatványozottan növekszik. Az utóbbi 50 évben nagyjából megduplázódott bár ez a tendencia a jövőben lassulást mutat. Míg Jézusnak földi életében nagyjából 250 millió kortársa lehetett, ma valamivel több mint 7 milliárdan lakjuk a földet, és még növekszik a népesség.

  • Zöld böjt - 2013

    2013. február 13., Hamvazószerda

    Tisztelt Olvasóink!

    2013-ban rövid farsangot engedett csak a naptár, hamar ránk köszöntött Hamvazószerda. Hogy segítséget nyújtsunk a közeledő Húsvét minél teljesebb megélésére, a Naphimnusz Egyesület idén is böjti teremtésvédő cikksorozatot indít. Megerősít minket ebben a szándékunkban a múlt évben tapasztalt élénk érdeklődés és pozitív visszhang is.

    Tavaly Nagyböjt idején hetenként a környezettudatos életmód egy-egy területével kapcsolatos gyakorlati tanácsokat adtunk olvasóinknak. Idén a teremtésvédő gondolkodás, cselekvés és az azt mozgató erények kapcsolatát fogjuk vizsgálni hétről hétre.

    Terveink szerint az alábbi sorrendben tárgyaljuk majd a 4 természetes vagy világi és a 3 természetfeletti, más néven Isteni erény működését és hatásait teremtett világunk megőrzésében:

    február 17. – mértékletesség: A mértékletességnek lehetne talán a legszembeötlőbb hatása a környezetterhelésre. A fogyasztás korlátozásának fontossága, a „soknál több az elég” elvének alkalmazása minden környezettudatos gondolkodás fontos része. Ezen belül és ezen túl mit meríthetünk még a mértékletesség megéléséből? Erről fog szólni első cikkünk.

    február 24. – igazságosság: Közismert a fogyasztás egyenlőtlen elosztása a világ népességén belül. Mégis azt gondoljuk, hogy érdemes a részleteket és hatásokat tovább tudatosítani. Meg vagyunk győződve, hogy a javak méltányos elosztása, a szolidaritás átültetése a gyakorlatba elengedhetetlen része kell, hogylegyen egy fenntartható világrendnek. Ezt tárgyaljuk majd második cikkünkben.

    március 3. –  lelki erősség: Hogyan építhetjük fel azt az állóképességet, ami aztán lehetővé teszi, hogy a felismert helyes, környezettudatos elvekhez hűen éljünk akkor is, amikor a világ körülöttünk ezeket vagy figyelmen kívül hagyja, vagy kifejezetten tagadni próbálja? Negyedik cikkünkben ezt fogjuk körüljárni.

    március 10. – okosság: A körültekintés, a józan ítélőképesség, az idők jeleinek olvasása mind  szükségesek ahhoz, hogy gyakoroljuk a teremtésvédelmet. Törekednünk kell, hogy minél jobban megértsük a körülöttünk zajló összetett és hosszú távú folyamatokat. Ki kell alakítanunk egy nyitott, de túlzásoktól mentes hozzáállást az újdonságokhoz, egyfajta zöld konzervativizmust. Ennek részleteiről olvashatnak majd harmadik cikkünkben.

    március 17. – remény: Sok környezetvédelemről, a környezet állapotáról szóló írás olyan képet fest a jövőről, amit joggal érezhetünk sötétnek, fenyegetőnek. A reménynek azonban nem mond ellent az igazság, a valósággal való őszinte szembesülés. A remény lényege, hogy bízunk Isten szeretetében, jóságában, irgalmában, mindenhatóságában, és ígéreteiben. Ez lesz a témája ötödik cikkünknek.

    március 24., Virágvasárnap –  hit és szeretet: Nagyhét elején két erényről is írunk majd. A hitről, Isten szavának elfogadásáról, ami meggyőződésünk szerint minden korábban tárgyalt erénynek és azok következményeinek az alapja. És a szeretetről, a szeretet cselekvő megéléséről, ami a legfőbb megnyilvánulása kell legyen hitünknek. Ezeknek a gondolatoknak kifejtésével zárjuk majd cikksorozatunkat.

    Reméljük, hogy a fenti ízelítő felkeltette érdeklődésüket és ellátogatnak az oldalunkra vasárnap esténként!

  • Hívom a családokat 2013 februárjában – Bíró László püspök levele

    Levél a családokhoz, a házaspárokhoz, a jegyesekhez és a szerelmesekhez, a családokat szerető szerzetesekhez és paptestvérekhez és mindenkihez, aki a családi élet mellett áll.
     
    Az emberi társadalom családokból épül fel, családok nélkül nem létezhetne emberi társadalom. A családnak a világban betöltött elsődleges szerepét mutatja az is, hogy Jézus az emberi történelembe való belépése színteréül a családot választotta. Harminc évig a názáreti családban élt, „növekedett és erősödött, telve bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt vele.” (Lk 2, 40). Emberi fejlődését, tapasztalatait és ismereteit az emberi valóságról meghatározta a názáreti családi környezet. Az Atyával való legbensőbb egysége, a Vele való állandó és közvetlen párbeszéde (lásd pl. Mt 14,23; Mk 1,35; Mk. 6,45; Lk 5,16; Lk, 6,12) pedig isteni bölcsességgel töltötte el.
  • A világ elektronikus temetője

    Guiyu Kína Guangdong tartományában fekszik. Hajdanán négy kis falucska volt, amely azért állt össze, hogy itt dolgozzák fel a világ elektronikus hulladékát. Ma napi 1000 kamion hozza ide a világ e-hulladékát, melyet puszta kézzel, védőeszközök nélkül "dolgoznak fel".
     
    A világ elektronikai hulladékának fele minden évben Kínában landol, komoly környezeti károkat okozva a kelet-ázsiai országban. Kuangtung tartomány két városában a 6 év alatti gyerekek 85 %-a ólommérgezésben szenved.
  • Anyagilag is megtérülhet a szelektív szemétgyűjtés

     A kommunálisan gyűjtött szemét díja jelentősen növekedni fog az elkövetkező években, ezért anyagilag is megtérülhet a szelektív gyűjtés azoknak, akik odafigyelnek a hulladék szétválasztására - fogalmazott az Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (IKSZ) közleménye a kedden Budapesten megrendezett szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai konferenciáról.

  • Naphimnusz egyesületi találkozó

    Dátum: 
    2013. február 13. szerda - 17:15
    Helyszín: 
    Országos Lelkipásztori Intézet (OLI, 1068 Budapest, Városligeti fasor 42.)

    Az idei év első egyesületi találkozójára 2013. február 13-án kerül sor. A találkozó menetrendje a következő lesz:

Oldalak