• Adventi elmélkedés-sorozat 4.

    Advent negyedik vasárnapján már nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy Jézus személyesen jöjjön el a világba, melynek őrzését ránk bízta. Miközben jár az agyunk, hogy a nehéz helyzet  ellenére hogyan is varázsolhatnánk ezt a karácsonyt ugyanolyanná, mint a  többi, elmélkedjünk csak tovább: kikkel osztozunk még e bajban, kikkel a megtestesülés örömében, kikkel a teremtés védelmének feladatában?

  • Adventi elmélkedés-sorozat 3.

    Eljött az öröm vasárnapja, és miközben forrósodik a helyzet a tennivalók terén, ne felejtsünk el azon elmélkedni, hogy szeretteinken és barátainkon kívül kik hogyan kapcsolódnak be életünkbe, illetve kiknek az életét befolyásolhatjuk azzal, mennyire tartjuk szem előtt a teremtésvédelmet készülődésünk során.

  • Adventi elmélkedés-sorozat 2.

    Advent második vasárnapján folytassuk elmélkedésünket arról, hogyan is készülődünk a karácsonyra, illetve, a családon túl kiket is vonhatunk be az ünnep teremtéstudatos lebonyolításába.

  • Adventi elmélkedéssorozat 1.

    Az ökológiai válság lemondásokat kíván: mi szolgáltatna ezeknek jobb keretet a bűnbánati időszaknál? Gyakori válasz az is a környezetvédelmi felvetésekre, hogy ugyan, mire megyünk egyedül? Talán nem sokra, azonban nem vagyunk egyedül: közösségek tagjai vagyunk, ahol lépésről lépésre türelmesen elvethetjük az ökológiai megtérés magjait.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Közjó

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal a jövőbe tekintünk szakértőnk segítségével, aki az energiafelhasználás lehetséges forgatókönyveit veszi számba.

    Évente október harmadik hetében jelenik meg a Nemzetközi Energiaügynökség ún. Globális energiakitekintés (World Energy Outlook) című elemzése. Az idei kiadásban a sok száz oldalas elemzések mellett egy különleges áttekintést is kaphatunk az előzetes havi adatok alapján a Covid-19-járvány energiafelhasználási következményeiről.

    A 2019-es adatokhoz képest 2020 első nyolc hónapjának adatai azt mutatják, hogy jelentősen csökkent a világ energiafelhasználása.

    A szén felhasználása 6,7, a gázé 3,3, a kőolajé 8,5, a nukleáris energiáé pedig 4,5 százalékkal csökkent, az összes felhasználás átlagosan 5,3 százalékkal, de a megújuló energiaforrások felhasználása 0,9 százalékkal nőtt, leginkább az időjárásfüggő termelés miatt. A szén-dioxid-kibocsátás 6,6 százalékkal, az energetikai beruházások pedig 18,3 százalékkal csökkentek.

    Három új forgatókönyv szerint vizsgálták, hogy 2030-ban és 2040-ben hogyan alakulhat a világ energiafogyasztása és az úgynevezett energiamix, azaz a különböző energiahordozók aránya a termelésben. A forgatókönyvek igen eltérőek, hiszen nincs egyértelmű válasz arra – különösen a pandémia hatásai miatt –, hogy milyen módon fog alakulni a világ energiafogyasztása. Azzal számoltak, hogy ha a világjárvány előtt elhatározott intézkedések szerint alakulnak az energiaigény-szintek, akkor 2030-ra nagyjából 10, 2040-re pedig 12-14 százalékkal lesz kevesebb az energiaigény a jelenlegi népesség nagyjából 20 százalékos növekedése mellett. Ha a világ 2023-ban kezd újra normális (a pandémia előtt megszokott) életet élni, akkor egy nagyobb esés után 2030-ra 17, 2040-re pedig 24 százalékkal fog csökkenni az energiaigény.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – A jubileum éve

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal azon gondolkodtat el szerzőnk, hogy talán az ószövetségi zsidó társadalomból ismert jubileumi évet ünnepel Földünk; talán valójában ezt jelenti a mostani koronavírus-járvány...

    Az október a lombszíneződés heteken át tartó, folyamatosan változó szépségét kínálja a természetjáróknak és a kertészeknek. Aztán eljön az első fagy, mindenszentek, a halottak napja, még utoljára kimerészkedünk a sötét, nyirkos novemberi estébe, de a kopaszodó fák alatt már csak a mécsesek apró világossága, parányi meleget adó lángja vigasztal. Ami ezen túl odakint történik, az a természet magánügye, az elmúlás, a bomlás, az enyészet látványát az ember nem szenvedheti, amíg az első hó le nem esik, ki nem teszi a lábát jószántából a kertbe sem…

    Vagy mégis? Legalább most, hogy újra időnk van a hosszú őszi estéken verseskönyveket is levenni a polcról, és rábukkanunk ilyen Radnóti-sorokra, kíváncsian mégis megpiszkáljuk az avart, feltúrjuk a komposztrakást, legereblyézzük a hullott leveleket a pázsitról, és rácsodálkozunk, ugyan mit látott meg a nyirkos októberi erdőben a költő?

    „A bokron nedves zűrzavar,
    a tegnap még arany avar
    barna sár lett a fák alatt,
    férget, csigát, csírát takar,
    bogárpáncélt, mely széthasadt…”
    (Radnóti Miklós: Októberi erdő)

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Bőség, elegendőség

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben  „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal arról ír szakértőnk, hogy ideje lenni megtanulnunk szűkebben, de adakozóan élni.

    A mértékletesség dőreség, vallják sokan. Miért is mondjak le valamiről, amit megengedhetek magamnak, és így bőségben élhetek? De vajon mit is jelent a bőség, és mit jelent az, hogy elegendő? Az elmúlt sok ezer év azt mutatja, hogy

    a történelem társadalmai, ideértve az óriás birodalmakat, de akár kisebb közösségeket is (mint például a Húsvét-sziget egykori lakói) a legtöbbször a szűkösség vagy a bőség szélsőséges életvitelét élték.

    Nem tudta az ember, és talán most se fogja fel, hogy mi az elég, minél nem kell több, legyen az a hatalmat jelentő fegyver vagy a rendkívüli luxus és pazarlás. A pazarlás során egymásról is megfeledkezünk, csak az „én”, esetleg a „mi” a fontos.

    Azt viszont nagyjából tudjuk, hogy évenként hat Magyarországnyi fővel növekszik a világ népessége, és minden valószínűség szerint 2023-ra meghaladjuk a 8 milliárdot, 2030-ra a 8,5 milliárdot. És nemcsak a népesség nő – ezzel még nem is lenne baj, hiszen a demográfusok által előrejelzett népességnövekedés nagy valószínűség szerint majd lassulni fog –, hanem az igények és a pazarlás is növekszik. Évente nagyjából 90 millió új személygépkocsi gurul le a futószalagról, bár ez 2020-ban talán csak a 70 milliót haladja meg valamivel. Naponta legalább félmillió televíziókészüléket és ötmillió mobiltelefont adnak el.

  • Új utakon az átfogó ökológia felé: Öt évvel a Laudato si' enciklika után

     
    Szeretettel hív benneteket, ismerőseiteket, az érdeklődőket egy ökológiai programra, az EcoOne konferenciára, mely interneten keresztül lesz követhető.
    A program kapcsolódik a Laudato si' évhez, melyet idén májusban hirdetett meg Ferenc pápa a teremtett világ védelméért.
     
    A találkozó témája: Új utakon az átfogó ökológia feléÖt évvel a Laudato si’ (Áldott légy) enciklika után.
    Időpont: 2020. október 23-a délutántól október 25-e délelőttig.
     
    A találkozó eredeti nyelve olasz és angol, több nyelvre is lesz fordítás és magyar fordítás is lesz. Kérlek jelentkezzetek a fordításra e-mailben Román Zsuzsánál.
    A fordítás technikai részleteit e-mailben küldjük ki.
  • Lelki tükör fogyasztóknak

     

     
    A cikket Jaczenkó Edit olvasónk írása alapján készítettük.
     
     

    Korunkban megszoktuk, hogy különválasszuk azt, amiben hiszünk, és azt, ahogyan élünk. Holott a kettő elválaszthatatlan. A mindennapi rutinjaink, életvitelünk elválaszthatatlan istenkapcsolatunktól.

    Erre figyelmeztet bennünket Ferenc pápa is „Áldodott légy” (Laudato si’) kezdetű enciklikájában:

    " ...ANNAK A HIVATÁSNAK A MEGÉLÉSE, HOGY VÉDELMEZŐI LEGYÜNK ISTEN MŰVÉNEK, LÉNYEGI RÉSZE AZ ERÉNYES ÉLETNEK, NEM VALAMI SZABADON VÁLASZTHATÓ FELADAT, S NEM IS A KERESZTÉNY TAPASZTALAT MÁSODLAGOS SZEMPONTJA.”(LS. 217)

    Mi hol tartunk a megtérés eme dimenziójának kibontásában? Miben kell még változtatnunk életmódunkon, hogy összhangba kerüljön az isteni törvényekkel és Jézus tanításával? A koronavírus okozta válság alatt hogyan szervezzük újjá a személyes életünket?

    Ennek átelmélkedésében segíthet az alábbi lelki tükör:

  • Teremtésvédelmi kalendárium – A remény nem csal meg…

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal Szent Mihály ünnepe, a számadás napja környékén mi is átgondolhatjuk, hogy gazdálkodtunk a Föld kincseivel.

    A teremtés hetét az idén szeptember 27. és október 4. között ünnepeljük. Az Ökumenikus Teremtésvédelmi Munkacsoport által összeállított elmélkedés témája a „teremtő bizonytalanság”. A bizonytalanság ennek az évnek valóban alapélménye, hiszen a koronavírus-járvány mindannyiunk életébe kiszámíthatatlan változásokat hozott, hirtelen tervezhetetlenné vált a jövő, és a mindennapokban megjelent egy ismeretlen, irányíthatatlan történésnek való kiszolgáltatottság.

    Hiba csúszott volna a teremtés művébe? Vagy mindez a Terv része, és ahelyett, hogy a gyors visszarendeződésben, a vírus mielőbbi elpusztításában reménykednénk, az egész folyamat értelmét kellene megfejtenünk, tanulságait beépíteni életünkbe?

Oldalak