• Teremtésvédelmi kalendárium – Vigyázzunk rájuk! Madáretetés télen

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal ahhoz adunk tanácsot, miként etessük megfelelően a madarakat.

    Madárfajaink gazdagsága érzékeny mutatója a természeti környezet egészségének. Olvashattuk a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezetnél hetekkel ezelőtt megjelent „Élő bolygó” jelentés elszomorító megállapításait, a vészjelzést a Föld állapotáról, a biodiverzitás, azaz a növény- és állatfajok sokféleségének rendkívüli csökkenéséről. Sokszor leírtam, de nem lehet elégszer ismételni, hogy a fajok gazdagsága, a földi élet immunrendszere az, amit az elmúlt évtizedek során egyre rohamosabb ütemben bontunk le.

    Az elmúlt évtizedek káros hatásai ellenére Magyarországon még menthető, megvédhető a jelenleg élő fajok többsége. Azt is tudjuk, hogy a mezőgazdasági területeken élő madárfajok esetében az FBI (Farmland Bird Index) csökkenést, míg az erdei madárfajoknál a WBI (Woodland Bird Index) értéke növekedést jelez az elmúlt tizenhét évben (forrás: Magyar Madártani Egyesület). Azaz van teendője az illetékeseknek, de tehetünk mi is madárvilágunk megóvásáért.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – A gyümölcsfaültetés ideje

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Akár a naptárat, akár az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, az IPCC jelentését nézzük, itt az ideje gyümölcsfát ültetni!

    „Ha tudnám, hogy holnap elpusztul a világ, 
    ma még akkor is ültetnék egy almafát.” 

    (Luther Márton)

    Az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, Intergovernmental Panel on Climate Change) idei jelentése, amelyről a Teremtésvédelmi kalendáriumban két hete olvashattunk, nagyon komoly figyelmeztetést fogalmaz meg. Életformánkon, túlzó, pazarló fogyasztásunkon sürgősen változtatnunk kell. Tizenkét évünk van rá, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását mintegy a felére csökkentsük. Most már nemcsak arról van szó, hogy milyen Földet hagyunk utódainkra, hanem pár évtizeden belül mi magunk is megtapasztalhatjuk az éghajlatváltozás katasztrofális következményeit. Sok ez a tizenkét év, vagy kevés? Mire elég ez az idő? Például egy gyümölcsfa bőségesen termőre fordulásához…

    „Jön az ősz, leterül a levél-garmada
    fedi hűs éjszaka tapadó harmata”
    (Weöres Sándor)

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Utolsó figyelmeztetés

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk nem osztja a sajtóban megjelenő szenzációhajhász kijelentést, hogy „12 év múlva itt a pokol” az éghajlatváltozás miatt, de azért nem véletlen a cikk címe...

    Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) harminc éve, 1988-ban megalakult nemzetközi multilaterális szervezet. Létrehozását az ENSZ Környezetvédelmi Programja, a nevével ellentétben intézményként működő UNEP és a Meteorológiai Világszervezet, a WMO kezdeményezte, majd az ENSZ közgyűlése erősítette meg az éghajlatváltozással foglalkozó határozatában. Jelentős szerepe volt abban, hogy az 1992-es riói fenntarthatósági csúcson elfogadhatták az éghajlatváltozási keretegyezményt. Az IPCC-nek mint folyamatosan elemzéseket készítő és egyben tárgyaló, egyeztető testületnek most is kiemelt szerepe, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket összefoglalja és azok alapján intézkedéseket dolgozzon ki.

    Az IPCC-nek három munkacsoportja van, ezek az éghajlati rendszer működésével, az éghajlatváltozás hatásaival és az azokra való felkészülés, az alkalmazkodás lehetőségeivel, valamint az éghajlati rendszerre gyakorolt emberi hatások mérséklésének lehetőségeivel foglalkoznak. Emellett létezik egy olyan munkacsoportja, amelynek feladata az üvegházhatású gázokra vonatkozó számítások, illetve leltár készítésének módszertanára vonatkozó útmutatók összeállítása. A testület fő tevékenysége átfogó jelentések készítése, amelyek a munkacsoportok tematikai felbontását követik, valamint készít úgynevezett szintézisriportot és egy nagyon jól átlátható összefoglalót a politikai döntéshozók számára. Miután az IPCC hivatalos ENSZ-testület, jelentéseit a kormányzati delegációk plenáris ülésein fogadják el: ez egyben erősíti a jelentésekben foglalt megállapításokat, hiszen nemcsak szilárd tudományos hátterűek, hanem komoly nemzetközi felhatalmazás is áll mögöttük, ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor egy-egy kormányzati delegációnak nem tetsző, vélt érdekeit sértő tudományos megállapítás kimarad a jelentésekből.

    Ez idáig öt úgynevezett értékelő jelentés készült. Ezek közül is a negyedik volt talán a legismertebb, amelyet 2007-ben adtak ki, és ennek nyomán kapta meg a testület (ideértve a részt vevő több ezer tudóst és szakembert) a Nobel-békedíjat. Jelenleg a hatodik jelentés készül.

    Idén október elején Dél-Koreában, az IPCC tizennyolcadik közgyűlésén fogadták el és tették nyilvánossá azt a „speciális jelentést” (ez egy időközi elemzés), amely a 2015-ben elfogadott párizsi egyezmény fő célkitűzésének, a 1,5 Celsius-fokos éves globális középhőmérséklet-emelkedés elkerülésének az esélyeiről szól.

  • Áldott légy Uram! - Teremtésvédelmi konferencia Edelényben

    Teremtésvédelmi konferencia és továbbképzés kezdődött október 21-én Edelényben.

    "Laudato si’, mi’ Signore”, „Áldott légy, Uram” - Assisi Szent Ferenc Naphimnuszának sorait többször idézték az előadók a konferencia idején, ezzel együtt Ferenc pápa ugyanezen címet viselő enciklikáját. „Milyen világot szeretnénk továbbadni azoknak, akik utánunk jönnek, a felnövekvő gyermekeknek?” Teszi fel a Szentatya a kérdést, és erre a kérdésre keresték a megoldást a konferencia résztvevői is.

    A konferencia házigazdája a Szent János Görögkatolikus Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködve szervezte meg a háromnapos konferenciát. Az edelényi középiskola egyik szakiránya a környezetvédelem, de ezen túlmenően nagy hangsúlyt fektetnek a keresztény nevelés részeként is a környezeti nevelésre, a teremtett világ megóvására és védelmére.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Gyere, tartsad kicsi sapkád, adok érett, piros almát!

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ma már nem sapkában, kendőben visszük haza a zöldséget, gyümölcsöt, de akkor mégis miben? Ezúttal ezen töprengünk.

    „Saláta – uborka
    terem a kis udvarba.
    Méz-körte, vaj-alma
    terem a hegyoldalba.

    Gyere tartsad kicsi sapkád,
    adok érett, piros almát.
    Gyere tartsad kicsi kendőd,
    adok édes, puha szőlőt.”

    Weöres Sándor szinte még kortársunk. Mégis ez az apró életkép már mennyire távolinak tűnik egy mai ember számára! Nem járnak gyalogosan az emberek a hegyoldalban, nem kínálják egymást érett almával, puha szőlővel, de az már végképp eszükbe nem jutna, hogy sapkában, kendőben vigyék haza az ajándékot…

    Nagyon gyors változások részesei vagyunk. A kertektől az asztalig egyre hosszabb az élelmiszer útja, egyre több kézen megy át, és emiatt „szükségszerűen” rengeteg csomagolóanyag is forog a kereskedelemben. De valóban forog, vagy minden lehető alkalommal félredobva hulladékként végzi? Hiba ez az rendszerben, vagy eredmény? A csomagolóanyag-gyártás is iparág, a begyűjtés, esetleges újrafeldolgozás is gazdasági tevékenység, végső soron munkahelyeket teremt…

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Lassan ébredünk

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. E heti anyagunk címe magáért beszél: lassan ébredünk, pedig nemcsak a környezetünkről, hanem saját magunkról is van szó…

    Lassan ébredünk, nem akarjuk észrevenni a nyilvánvalót, és ha mégis, akkor is csak nagyon nehezen nézünk szembe a diagnózisból adódó következményekkel. Hogy mit jelent ez a kicsit rejtélyesnek tűnő mondat, azt a rovat olvasói már bizonyosan sejtik, hiszen nem az első alkalom, hogy erre figyelmeztetek. Arra, hogy a világ, amely körülvesz minket, környezetünk, ami az életet biztosítja számunkra, évtizedek óta baljós jeleket, direkt, határozott vészjelzéseket ad, amelyeket sokáig csak egyes tudóscsoportok vettek komolyan.

    Lassan ébredünk, de talán mostanra eljutottunk odáig, hogy valóban megmozdultak a döntéshozók a környezetünket mértéktelenül elszennyező műanyagok használatának visszaszorítása érdekében. Már harminc éve ismerjük a Csendes-óceán térségében kialakuló, műanyaghulladékból álló, több százezer négyzetkilométer nagyságú szigeteket. Ma már azt is tudjuk, hogy a szárazföldön a felszíni vizeinkben és a felszín alatti ivóvízbázisokban is megjelentek a műanyag mikroszennyeződések. Megkezdődött egy európai uniós szintű szabályozásmódosítás, amely Magyarországon is hasonló irányokat vesz majd, a közhasználatban lévő műanyag zacskók és egyéb műanyag csomagolások drasztikus csökkentése érdekében. Ha nagyon elkésve is, de tenni fogunk valamit a műanyagok okozta szennyezések elkerülése érdekében. De vajon mi lesz a csendes-óceáni műanyagszigeteket továbbra is hizlaló óriási folyók által a tengerekbe zúdított műanyagszeméthegyek kezelésével? A fejlődő világ szegény országainak nincs arra forrásuk, hogy ezen segítsenek, a legfejlettebb országok és multicégek kezében pedig tengernyi pénz van, amivel lehetne segíteni, és talán még üzlet is lehetne belőle, de ezen a fronton nem látható pozitív változás.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Napraforgók a kertben és a földeken

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal azt mutatjuk be, hogy a napraforgók és a méhek hogyan „lázadnak fel” a kizsigerelés ellen.

    „Minden összefügg mindennel. Ha az ember a valóságtól függetlennek nyilvánítja, és feltétlen uralkodóvá teszi magát, saját létezésének alapja dől össze, mert az ember helytelenül Isten helyébe lép, és így végeredményben elősegíti az általa inkább elnyomott, semmint kormányzott természet lázadását, ahelyett, hogy a teremtés művében Istennel működne együtt.” (Ferenc pápa: Laudato si’, 117)

    Évek óta nevelgetek dísznapraforgót a kertben. Kisebb fejű, elágazó szárú, több virágot hoz, mint az ipari, nagyüzemi fajták, de ezért jó a piacra vinni vágott virágként. Némelyiknek sötétbordó a virága, vannak egészen teltek, halványsárgák, fekete, barna közepűek, aztán ahogy a magot elszórják, a következő évben megint új változatok bukkannak fel. A legelső virág a szár csúcsán még valóban követi a napot reggeltől estig, de csak bimbó korában, amíg ki nem nyílik! Utána már mind keletre fordulnak, ahogy egykor a templomok, megszilárdul a virág nyaka, és elveszíti a „napraforgás” képességét. Heteken át hozza oldalhajtásain az új virágokat, így terített asztal várja reggelente a megporzó rovarokat, köztük a méheket is. Szeptemberre már a magot érleli, a feje lefelé billen, hogy meg ne ázzanak a magvak, és ilyenkor már a madarak látogatják! Idei kis cinkék tornásznak rajta, a fiatal tengelicek csapatostól lepik meg, halkan, vidáman csivitelve. Mindig kiszórnak annyi magot, hogy jövőre is kelnek az utódok szanaszét, nem is kell a vetőmagot begyűjteni, inkább téli madáreleségnek tesszük el az érett, szépen kiszáradt tányérokat. A napraforgószár tüzelőnek jó, a többi része megy a komposztba.

  • 2018: Közösségben a teremtett világért

    Dátum: 
    2018. szeptember 30. vasárnap (Egész nap) - 2018. október 7. vasárnap (Egész nap)

    A Teremtés hetét idén 2018. szeptember 30 - október 7 között ünnepeljük, amelyre szeretettel ajánljuk ökumenikus előkészítő füzetünket.

    Téma:
    Közösségben a teremtett világért
    „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.”
    (Mt 18,20)

  • Programajánló: Éghajlatváltozás és egészség konferencia

    Dátum: 
    2018. szeptember 18. kedd - 09:00 - 15:30
    Helyszín: 
    MTA Humán Tudományok Kutatóháza, Budapest IX. Tóth Kálmán u. 4.
     
    Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet konferenciája az Ózon világnapja alkalmából
     
    A konferencia célja annak bemutatása, hogy
    • az éghajlatváltozás és az erős UV sugárzás milyen kockázatot jelent az emberek és az egész élővilág számára,
  • Teremtésvédelmi kalendárium – Planetáris határok és pályák

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal – a szeptember 1-jei teremtésvédelmi világimanapra készülve – azt tekintjük át, milyen a Föld teherbíró képessége.

    Johan Rockström, a Stockholm Resilience Centre – a bolygónk ellenálló képességét kutató svédországi központ – vezetője, a Stockholmi Egyetem professzora kutatótársaival 2009-ben a Planetáris határok címmel megjelent nagy hatású cikkükben kilenc területen azonosították a Föld teherbíró képességét. A kilenc komplex terület közül hét esetben számszerűsítetten veszélyes, három esetben súlyos, irreverzibilis, valódi katasztrófát jelentő változásokat valószínűsítettek. Az éghajlatváltozás még csak nem is az első helyen volt a legnagyobb veszélyek között. A legnagyobb veszélynek a biológiai sokféleség csökkenésének rendkívüli gyorsaságú és az egész Földre kiterjedő jelenségét tartják.

    Rockström és tudóstársai néhány hete megjelent legújabb, A Föld-rendszer pályái című írásukban (az Egyesült Államokbeli Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában) az eddigieknél is erőteljesebben hívják fel a figyelmet a globális környezeti változások rendszerszintű lehetséges következményeire. Bemutatják, hogy a nyilvánvaló éghajlatváltozásnak legfőbb oka az emberi tevékenység, de nem maga a melegedés és annak közvetlen társadalmi-gazdasági következményei a legriasztóbbak, hanem az, hogy a természet összefüggő nagy rendszerei rendkívül érzékenyek, a dominóelv szerint gyorsan összeomolhatnak, ennek következményei pedig nem, vagy csak csekély eséllyel számolhatók fel.

Oldalak