• Nagyböjt 4. vasárnapja: Úgy szerette

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület -  hagyományaihoz híven - idén is szeretné előmozdítani a Nagyböjt teremtéstudatos megélését. Ebben az esztendőben a vasárnapi szentmisék olvasmányaihoz fűzött elmélkedéseinket, melyeket mindig a megelőző péntek estén jelentetünk meg, tagtársunk Sípos (S) Gyula írta, és a hozzájuk tartozó grafikákat is ő készítette.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – A Dasgupta-jelentés

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szerzőnk ezúttal egy friss világgazdasági jelentést ismertet meg velünk, amely rávilágít: az egész emberi élet szempontjából fontos, hogy a gazdaság ne csak szavakban, hanem ténylegesen is vagyonként kezelje a természetet.

    Talán többen emlékeznek, hogy Nicholas Stern, a Világbank főközgazdásza a brit kormány felkérésére 2006-ban átfogó jelentést készített az éghajlatváltozás gazdasági hatásairól, a GDP várható alakulására gyakorolt hatásáról. A világ vezető közgazdász szakembereivel is megértette, hogy a klímaváltozás nem csak egyszerű klímamelegedési ügy, amihez az emberiség majd könnyedén alkalmazkodik. A Stern-jelentés megalapozottsága sokat adott a 2015-ben elfogadott úgynevezett párizsi klímaegyezmény megszületéséhez.

    2021. február elején Partha Dasgupta, a Cambridge-i Egyetem professor emeritusa vezetésével készült egy jelentés, szintén a brit kormány finanszírozásában, a Biológiai sokféleség közgazdaságtana címmel. Sokszor írtam már a Teremtésvédelmi kalendáriumban is a biológiai sokféleség rendkívüli fontosságáról, és ezen kifinomult, érzékeny, ugyanakkor eddig kellően állóképes rendszer, a földi élet immunrendszerének egyre drasztikusabb pusztításáról. Dasgupta professzor átfogó, több mint 600 oldalas jelentése egy, a klímaváltozásnál sokkal láthatatlanabb és egyúttal veszélyesebb globális folyamat közgazdasági megközelítését tárja a tudományos világ és a döntéshozók elé. Komplex diagnózis mellett átfogó, a világ gazdaságának egészét érintő megoldásokat is ad. Sajnos ma még nem akkora sajtóvisszhanggal, mint a Stern-jelentésnél.

    A jelentés három elemzői mélységben, egy részletes 600 oldalas, egy rövidített 100 oldalas és egy, a fő üzeneteket tartalmazó ötoldalas verzióban készült. A rövidített, de különösen a fő üzeneteket tartalmazó változat a laikusok számára is könnyen megérthető.

    A következő néhány gondolatot a legfontosabb üzenetek közül válogattam.

  • Naphimnusz Műhely - 2021. március 10-én, szerdán

    A meghirdetett időponttól eltérően, március 10-én, szerdán este fél 7-től ismét lesz online Naphimnusz Műhely, ezúttal Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ mellett működő IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) III. munkacsoportjának alelnöke fog velünk beszélgetni "Mélyülő szakadék a gazdagok és szegények között: az éghajlati válság megoldásának csapdája?" címmel.

    Érdekes lesz, érdemes meghallgatni (más fórumon nemrégiben már beszélt erről a témáról, és  nagyon jó visszhangja volt azok között, akik hallották, fontos téma).
     
    A belépéshez használandó link: meet.google.com/gfp-ycfy-nbv
     
     
  • Nagyböjt 3. vasárnapja: A tisztulás útján

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület - hagyományaihoz híven - idén is szeretné előmozdítani a Nagyböjt teremtéstudatos megélését. Ebben az esztendőben a vasárnapi szentmisék olvasmányaihoz fűzött heti elmélkedéseinket, melyeket mindig a megelőző péntek estén jelentetünk meg, tagtársunk, Sipos (S) Gyula írta, és a hozzájuk tartozó grafikákat is ő készítette.

  • Tettekre sarkalló gondolatok nagyböjtben

    Idén nagyböjtben a heti elmélkedések mellé a gyakorlatorientált olvasóinknak is kínálunk tettekre sarkalló gondolatokat. Nem azt javasoljuk, hogy mindegyiken fussatok végig, de ha egyet kiválasztotok a listából, akkor azt igyekezzetek Istennek tetsző módon csinálni az egész nagyböjt idején.

  • Nagyböjt 2. vasárnapja: A három sátor

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület - hagyományaihoz híven - idén is szeretné előmozdítani a Nagyböjt teremtéstudatos megélését. Ebben az esztendőben a vasárnapi szentmisék olvasmányaihoz fűzött heti elmélkedéseinket, melyeket mindig a megelőző péntek estén jelentetünk meg, Sipos (S) Gyula tagtársunk írta, és a hozzájuk tartozó grafikákat is ő készítette.

    Három sátor: egy a törvénynek, amit Mózes képvisel, egy a prófétának, akit Illés jelenít meg, és egy a kegyelemnek, amely Jézus Krisztussal lett teljessé a világban. Erre a három sátorra van nekünk is szükségünk.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – A február apró zöld csodái

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szerzőnk ezúttal azt a kérdést veti fel, hogy a mohák tényleg az evolúció zsákutcái lennének, vagy egyszerűen csak más a feladatuk, mint a náluk fejlettebbnek besorolt társaiknak.

    A hideg tél végi napokban első pillantásra nem sok látnivaló van a kertben, de bizony még ilyenkor is érdemes a földig hajolni a parányi, szépséges kis mohapárnák kedvéért.

    A mohák valamikor 400 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki az ősi zöldmoszatokból, és láthatóan sikeresen alkalmazkodtak a szárazföldi körülményekhez, hiszen a mai napig itt élnek velünk. Ivaros szaporodásuk ma is vízhez kötött, és egész testfelületükön képesek a vizet felvenni, tartalékolni. De ha kiszáradnak, akkor sem pusztulnak el végleg.

    Csöndesen meghúzódva várakoznak akár hónapokon, némelyik faj éveken át, aztán az esőtől gyorsan magukhoz térnek, újra kizöldülnek.

    Az erdők talajának vízháztartásában fontos szerepük van, védik a kiszáradástól, a hirtelen lezúduló vizet felszívják, testükben megőrzik, a talajnak csak cseppenként adják tovább, így az eróziót is mérsékelik. A zuzmókkal együttműködve csupasz sziklákon, a kopár földön is megtelepszenek, és a humusz felhalmozásával lassan előkészítik a talajt a virágos növények számára. Valódi pionírok, aztán amikor betöltötték ezt a szerepet, és megjelennek nyomukban a füvek, fák, virágok, akkor is ott maradnak parányi őrszemként a környéken.

  • Nagyböjt 1. vasárnapja: Jézus a pusztában

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület - hagyonányaihoz híven - idén is szeretné előmozdítani a Nagyböjt teremtéstudatos megélését. Ebben az esztendőben a vasárnapi szentmisék olvasmányaihoz fűzött heti elmélkedéseinket, melyeket mindig a megelőző péntek estén jelentetünk meg, Sipos (S) Gyula tagtársunk írta, és a hozzájuk tartozó grafikákat is ő készítette.

    Jézus az új Ádám, a bűn nélkül való ember, aki a pusztában az Éden életét éli, békességben minden földi teremtménnyel. Elmerül Isten szeretetében, csodálja a teremtett világ sokszínű szépségét, jóságát és gazdagságát, és végiggondolja küldetését. Ezt a három dolgot kell nekünk is megtennünk:

  • Nagyböjti elmélkedés - Hamvazószerdai bevezető: Jób a hamuban

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület - hagyományaihoz híven - idén is szeretné előmozdítani a Nagyböjt teremtéstudatos megélését. Ebben az esztendőben a vasárnapi szentmisék olvasmányaihoz fűzött heti elmélkedéseinket, melyeket mindig a megelőző péntek estén jelentetünk meg, Sipos (S) Gyula tagtársunk írta, és a hozzájuk tartozó grafikákat is ő készítette.

    Ül Jób a hamuban és fekélyes testét vakargatja. Elvesztette vagyonát, családját, egészségét. Felesége azt kiáltja neki: „átkozd meg Istent és halj meg” (Jób 2,9)! Jób azonban nem hajlandó sem átkozódni, sem meghalni, depresszióba süllyedni – érteni azonban érteni akarja, mi történik vele!

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Azok a csodálatos billenőpontok

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szerzőnk ezúttal erőt önt belénk: a katasztrofális irányba tartó környezeti folyamatok, amilyen gyorsan rombolják Földünket, egy-két lépés hatására ugyanolyan gyorsan hatalmas pozitív fordulatot vehetnek.

    Sokszor írtam már itt is, a Teremtésvédelmi kalendáriumban arról, hogy a világunk nem lineáris folyamatok, kölcsönhatások összessége, ezért képes hirtelen és nem várt változásokra is. Általában úgy írtam az ilyen folyamatokról mint katasztrófajelenségekről, és akkor az angol „tipping point” kifejezést, éppen a negatív következmények miatt, sokszor „borulópontnak” fordítottam. A helyes kifejezés a billenőpont, ami bizony lehet pozitív kimenetű is. Sokszor elkerüli a figyelmünket, talán éppen ezért is érdemes az ilyen jellegű jelenségekre nemcsak rápillantanunk, hanem komolyan is vennünk azokat.

    Climate Policy szaklap január 10-én megjelent számában Tim Lenton és Simon Sharpe közölt cikket Felfelé irányított billenő kaszkádok találkozása a klímapolitikai célokkal: hihető alap a reményre címmel. A cikk lényegében arról szól, hogy a gazdaság, ami egyre inkább egy összetett adaptív rendszer, a visszacsatolásokon, kölcsönhatásokon keresztül működik. A változásokat, az új folyamatot erősítő (pozitív) visszacsatolások és a kiegyenlítő (negatív) visszacsatolások bonyolult, sokváltozós nemlineáris rendszere alakítja. Azaz, egyszerűen megközelítve a nemlineáris rendszer egy olyan rendszer, ahol az okok és a következmények nem feltétlenül arányosak egymással. Különösen igaz lehet ez az úgynevezett billenőpontok és a címben rejlő kaszkádrendszerű (azaz az egymást kiváltó okok, okozatok, tényezők láncolati folyamatába rendeződő) billenési szintek esetén. Persze a billenési szintek (fordulópontok) elérését lehet befolyásolni, lassítani, gyorsítani, akár ki is lehet kényszeríteni. A fordulópontoknál a pozitív (a folyamatokat erősítő) csatolások az uralkodók, amelyek sokszor igen káros következményekkel járhatnak, ahogy látjuk az éghajlat, az ökoszisztémák, vagy akár társadalmi, gazdasági rendszerek változásainak esetében, illetve az egyén, valamint a társadalmi csoportok hirtelen megváltozott viselkedésében is.

Oldalak