Fel kell ismernünk hatalmunk korlátait,
és ami még ennél is fontosabb: tudásunk és ítélőképességünk korlátait.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
Fel kell ismernünk hatalmunk korlátait,
és ami még ennél is fontosabb: tudásunk és ítélőképességünk korlátait.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
p, 2015-06-26 13:58 „Szent Ferenc nyomában” címmel írt Nemes Csaba cikket Ferenc pápa Laudato si’, ennciklikájának megjelenése kapcsán a június 21-én megjelent Új Ember teremtésvédelmi rovatában. 1990-es II. János Pál idézettel kezdett: „A modern társadalom nem lesz képes megoldást találni az ökológiai válságra, hacsak komolyan át nem gondolja egész életformáját”, amit az utóbbi huszonöt évben nem sikerült megfogadnia az emberiségnek. Megsokszorozódott az ipari termelés és fogyasztás, és a gyorsan növekvő környezet szennyezés, a bioszférát szinte kontroll nélkül kizsákmányoló gazdaság, nemcsak hogy élhetetlenné teszi gyermekeink, unokáink számára a Földet, hanem ezzel párhuzamosan még az egyenlőtlenségeket is fokozza, a szegények milliárdjait termeli ki idéz egy friss OECD tanulmányból.
Sokkal határozottabb, szigorúbb és világosabb, jogilag érvényesíthető nemzetközi szabályok közé kell szorítani a világgazdaság működését, nemcsak az éghajlatváltozás következményeinek csökkentése, hanem egy sor más sérülékeny környezeti rendszer elpusztításának megakadályozása érdekében, ideértve pl. a biodiverzitás, az erdők, az ivóvíz kérdéskörét. Huszonöt éve folynak erről rendkívül bonyolult, sokszor átláthatatlan nemzetközi egyeztetések, szinte eredmény nélkül.
Azt írja, hogy a globalizációs folyamat kiteljesedése - a kereskedelmi, pénzügyi, technológiai és kommunikációs kapcsolatok – tették lehetővé a környezetit terhek, hatótényezők intenzív befolyását a világ egész területén - olvasható egy friss ENSZ jelentésben.
2015. június 18-án mutatták be Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy) kezdetű enciklikáját a Vatikánban. Az enciklika alcíme: a közös otthon gondozása.
Ez az enciklika több szempontból is rendhagyó. Mindenek előtt ez Ferenc pápa első önálló enciklikája. Rendhagyó abból a szempontból is, hogy Ferenc pápa őszintén és nagyon kritikusan szól a környezeti problémák kezelésének eddigi sikertelenségéről. A környezetvédelemről az igazságosság jegyében beszél, a közös ház, a teremtett világ megőrzéséről, gondozásáról szól. Ökológiai megtérésre, a felelős társadalmi elkötelezettség vállalására szólít fel. Rendhagyó továbbá, hogy Ferenc pápa az enciklikát kifejezetten nem hívőknek is szánja és egyfajta együtt gondolkozásra ösztönzi a világ népeit „… hogy gondolkozzon el azokon a kihívásokon, amelyek előttünk állnak a közös otthon gondozásával kapcsolatban”. (Idézet az egyik Twitter üzenetéből.) Rendhagyó azért is, mert az enciklika megírásához Ferenc pápa felhasználta az egyház társadalmi tanítását, az egyes püspökkari konferenciák környezetvédelmi dokumentumait, a testvéregyházak megnyilatkozásait, kiemelten Bartolomeosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka e témájú írásait, vagyis a kérdést hangsúlyosan ökumenikusan közelíti meg. De nem elégszik meg csak az ökumenikus cselekedetekre történő felszólítással, hanem sürgeti a világ nagy irányító rendszereinek reformját is. Olyan radikális véleményt fogalmaz meg, hogy a magántulajdon az egyetemes javak rendeltetésével szemben alárendelt szerepet kap a változásban.
p, 2015-06-19 21:56 
Megjelent Ferenc pápa régóta várt teremtésvédelmi enciklikája. Olvasóink számára összefoglalunk néhány, a dokumentummal kapcsolatos fontos illetve érdekes interenetes hírt és hivatkozást.
sze, 2015-06-17 14:38 Június 18-án mutatják be Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy) kezdetű enciklikáját a Vatikánban. Az enciklika alcíme: A közös otthon gondozása. Az apostoli körlevél címe Szent Ferenc Naphimnuszára utal.
Az enciklikát június 18-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor mutatják be a vatikáni új szinódusi aulában. A pápai enciklikát hat nyelvre lefordítva tárják a nagyközönség elé, így olaszul, franciául, angolul, németül, spanyolul és portugálul nyomatott és digitális formában egyaránt.
A pápai dokumentumot a következő személyek mutatják be a sajtónak: Peter Turkson bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanács elnöke; John Zizioulas pergamoni metropolita, az ortodox egyház és az ökumenikus patriarkátus képviselője; valamint Hans Joachim Schellnhuber professzor, a Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung (éghajlati hatást kutató intézet) alapító igazgatója.
A bemutató alkalmából június 18-án, csütörtökön 14 órától sajtótájékoztatóra kerül sor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) székházában (Budapest, VII. kerület, Városligeti fasor 45.).
k, 2015-06-16 09:43 A Szent Ferenc által írt Naphimnusz legismertebb verssoráról kapta címét Ferenc pápa második enciklikája, amelynek témája a teremtett világ védelme - közölte szerdán a Vatikán.
Ferenc pápa "zöld" enciklikája a későlatin Laudato si' (Áldott légy!) címet kapta. Az enciklika alcíme: a közös otthon gondozása.
k, 2015-06-09 13:39 
k, 2015-06-02 16:32 Ferenc pápa a teremtett világról és a környezetről szóló enciklikája, amely a „Laudato Sii” (Áldott légy) címet viseli, június 16-án jelenik meg – nyilatkozta a szalézi Giuseppe Costa, a Vatikáni Könyvkiadó igazgatója. A Catholic News Service híradását közöljük.
Az enciklika címe Assisi Szent Ferenc Naphimnuszának soraira utal: az „Áldott légy” dicsérő formula Assisi Szent Ferenc versének nyolc versszakában fordul elő, kifejezi az Istennek adott köszönetet és hálát a teremtés ajándékaiért.
„Dicsérjen s áldjon, én Uram, / kezednek minden alkotása, / különösen bátyánk-urunk, a Nap, / ki nappalt ád, világít és minket megvidámít. / Fényes ő és ékes ő és sugárzó roppant ragyogása / felséges arcod képemása” – olvashatjuk az 1943-ban Dsida Jenő fordításában megjelent vers első versszakát.
szo, 2015-05-30 07:13 
„A Nap üzenete” címmel írt Antal Z. László cikket a Pünkösd napján (május 24.) megjelenő Új Ember teremtésvédelmi rovatában. Idézte XVI. Benedek pápa a 2008-ban tartott szinóduson elhangzott gondolatait, arról, hogy a „természet könyvéből” is megismerhetjük a Teremtő új, nekünk szóló üzeneteit. Írt arról, hogy a természet szépségével, változatosságával és a természetben rejlő erő megnyilvánulásával és áradásával pedig azt is üzeni nekünk, hogy az élet szép, és hogy élni érdemes. De „természet könyvében” néha más üzeneteket is olvashatunk. Az egyre gyakoribbá váló rendkívüli időjárási jelenségek (többek között a hőhullámok, erős UV sugárzás, szélviharok, nagy esőzések és szárazságok) arra figyelmeztetnek minket, hogy a természet megszokott rendje megváltozott. Arról, hogy érdemes megvizsgálni, hogy a például a nyári hónapokban különösen erős ultraibolya sugárzással a Teremtő a Nap segítségével mit üzenhet nekünk? Az ózonréteg elvékonyodása megváltoztatta a hagyományos „Nap tiszteletet”, hiszen egy olyan új kockázat jelent meg a társadalmak életében, amelyre nem voltak felkészülve, és amelyre nem voltak hosszú idő alatt kialakított mindenki számára elfogadható szokások. Úgy is értelmezhető ez az üzenet, hogy a természet és a társadalom között megbomlott harmónia veszélyeire hívja fel a figyelmünket a Nap. Az ózonréteg elvékonyodása nemcsak a kockázatok növekedéséhez járulhat hozzá, hanem ahhoz a felismeréshez is, hogy ha a társadalmak elszakadnak a természettől, ha megsértik a Teremtőnek a természetbe írt törvényeit, akkor a társadalom hosszútávú léte veszélybe kerül. A Nap üzenete ebben a megközelítésben hozzásegíthet minket ahhoz, hogy saját magunk, utódaink és az egész élővilág érdekében az eddigieknél határozottabban törekedjünk az elveszett harmónia megtalálására, a természet törvényeinek a betartására és ezzel a teremtett világ védelmére.
k, 2015-05-12 22:12 
"Madarak és fák” címmel írt Nemes Csaba cikket a Madarak és fák napján (május 10.) megjelenő Új Ember teremtésvédelmi rovatában. Írt arról hogy „a madarak és fák napját” a világon először Chernel István ornitológus szervezte 1902-ben Magyarországon, annak kapcsán, hogy az európai államok 1902. március 19-én egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Írt a hírhedt DDT használatának következményeiről, és arról, hogy büszkék lehetünk arra, hogy 1968-ban a világon először Magyarországon tiltották be a DDT-t. Azóta, sok tíz év elteltével Magyarországon egyre több a tudós, akik igen meggyőző kutatásokat végeznek és írnak le a 100 ezres nagyságrendű és évről évre sokasodó szintetikus vegyület dömping hatásairól egy új tudományág az ökotoxikológia eszközeivel. A madarak érzékeny „lázmérői” a természetnek, amelyik területről eltűnnek, ott bizony már nagy baj lehet. Az ökotoxikológia a különböző vegyületek (nemcsak peszticidek) a természetes (madár) élőhelyekre, ökológiai rendszerekre gyakorolt káros hatásait vizsgálja. Tanulmányok százai mutatják már, hogy a kevésbé iparszerű gazdálkodás, az ésszerűen csökkentett, vagy elhagyott vegyszer használat akár még nagyobb terméseredmények eléréséhez vezethet. Egy frissebb kutatás szerint a madár fajok teljes állományát nézve 300 millió madár tűnt el az európai agrárélőhelyekről az 1980- as évek elejétől számítottan ami mintegy 50 százalékos csökkenést jelent. Egy nemzetközi mezőgazdasági biodiverzitás indikátor (Farmland Bird Indicator) szerinti értékek Magyarországon az 1999-2011. közötti évi időszak során 2005-ig stagnáló, állandó értéket mutattak, azonban 2005. óta csökkenő tendenciát láthatunk. Szerencsére sokasodnak nálunk is a gyakorlati szakemberek, egyre több a gazdálkodó, akik az új tudományág eredményeit is felhasználva, és a régmúlt jól bevált, hagyományos és szinte vegyszer mentes technikáit kipróbálva folytatnak mezőgazdálkodást, amit ökológiai vagy mások más kritérium rendszert használva biodinamikus gazdálkodásnak hívnak. Az eredmény: tisztább, egészségesebb és még akár több termés, visszaköltöző madárvilág, tisztábban hagyott élőhelyek, biztosabb jövő.
h, 2015-05-11 23:04 
Mi, alulírottak azért gyűltünk össze a Pápai Tudományos Akadémián, hogy az ember okozta éghajlatváltozás, a mélyszegénység és a társadalmi elszigetelődés – ideértve az emberkereskedelmet is – kihívásaival a fenntartható fejlődés összefüggésében foglalkozzunk. Számos vallásból és az élet különböző területeiről érkeztünk, így tükrözzük az emberiség közös vágyakozását a béke, a boldogság, a jólét, az igazságosság és a környezeti fenntarthatóság után. Mérlegeltük a döntő tudományos bizonyítékokat, amelyek az ember okozta éghajlatváltozásról, a biológiai sokféleség csökkenéséről és a szegényeknek a gazdasági, társadalmi és környezeti katasztrófákkal szembeni kiszolgáltatottságáról tanúskodnak. Az ember okozta éghajlatváltozás, a társadalmi kirekesztés és a mélyszegénység vészhelyzetével szembesülve egyesült erővel jelentjük ki, hogy:
Az ember okozta éghajlatváltozás létezése tudományos tény, és enyhítése az emberiség erkölcsi és vallási kötelessége; ebben a központi erkölcsi kérdésben a világ vallásai kulcsszerepet játszanak. Ezek a tradíciók mind megerősítik minden egyén veleszületett méltóságát az egész emberiség közjavával összefüggésben. Megerősítik a természetes világ szépségét, csodálatos voltát és eredendő jóságát, és tisztában vannak vele, hogy ez egy olyan értékes ajándék, amit közös gondunkra bíztak, így erkölcsi kötelességünkké téve az otthonunkul szolgáló kert tiszteletét a tönkretétele helyett;
