• Zöld böjt a házban

    Szerző: 
    Rohály Krisztina és Gábor

    Sokan a böjtöt szinte kizárólagosan az étkezési korlátozásokra értik, és az is nagyon elterjedt, meggyőződés, hogy teremtett világot terhelő tevékenységeink között a közlekedésnek van a legnagyobb súlya, pedig az épületekben bent töltött idő is jelentős hatással bír. Lakásunk, munkahelyünk jó megválasztásával és ezek körültekintő használatával igen sokat tehetünk. Ennek bemutatására vesszük most számba azokat a hatásokat, amiket otthon és a munkában gyakorlunk a környezetünkre, és amelyeknél odafigyeléssel, tudatossággal, böjti önmérséklettel sok lehetőségünk adódik a hatások mérséklésére.

    Az épületek mérete, kialakítása és anyagai magukban is nagy különbséget jelenthetnek. Egy hatalmas beton-üveg iroda alkotóelemeinek, mint pl. a cementnek, a fémeknek már az előállítása is nagyon energiaigényes, és ezeket rendszerint messziről szállítják a beépítési helyükre. Egy ilyen épület már az építéskor is sokkal többet terheli a környezetet, mint egy, a feladathoz igazított méretű, az adott tájra jellemző helyi anyagokból (pl. fa, kő, vályog), hagyományos technológiával felépített ház. Az épület kialakítása is magában hordoz egy sor környezetterhelési adottságot: lehet egy építmény modernnek kikiáltott, légkondicionálásra és mesterséges világításra-szellőztetésre alapozott energiafaló egység, vagy a nap járásához igazított, jól szigetelt, környezetbe illesztett ház. Mivel azonban valószínű, hogy csak kevesen választanak maguknak új lakást vagy munkahelyet éppen a böjt ideje alatt, a következőben elsősorban a használattal kapcsolatos lehetőségekre koncentrálunk.

  • Böjtöljünk és étkezzünk a teremtett világ kincstárából

    Szerző: 
    Kárai Zita

    „A bűnbánat ajtaját nyisd meg nékem, életadó Urunk, mert az én lelkem virraszt a te szent hajlékodban…” - énekli a görög katolikus egyház a bűnbánati időben.

    A Nagyböjt bűnbánati idő, a 40 nap kellően hosszú, de nem kibírhatatlanul sok. Elhagyunk bizonyos ételeket, szokásokat, elsősorban olyanokat, amelyeknek rabjai vagyunk. Lemondunk olyan ételekről, italokról, amelyek egyébként mindennapjaink részét képezik. Nem csak azért, mert az Egyház előírja, hanem saját magunk akaratából: szeretetből, Krisztusért, a Úr szenvedésében való osztozás jeleként.

    Már az ókori pogány filozófusok is vállaltak bizonyos étkezési korlátozásokat, hogy megőrizhessék az uralmat szenvedélyeik felett. Sok vallásban ma is ez motiválja a bizonyos ételekről való lemondást. A keresztény böjt lényege azonban nem ez, hanem mindenek felett a Krisztus szenvedésében való osztozni akarás és az ezért vállalt önmegtartóztatás. Ezen cselekedeteinken keresztül beteljesednek az Úr szavai: „Csak nem böjtölhet a násznép, míg vele a vőlegény… Eljön a nap, amikor elviszik a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.” /Mk 2,19-20/

    Böjtölésünk egyik, de nem egyetlen módja a bizonyos ételektől, italoktól való tartózkodás, a mértékletesség gyakorlása. Az egyházi előírás Nagyböjtre igen engedékeny, hiszen ezen időszak mindösszesen 8 napjára ír elő (igen enyhe)  korlátozásokat, és még Hamvazószerdán meg Nagypénteken is - amelyek pedig szigorú böjti napok - megengedett a háromszori étkezés.

  • Zöld böjt 2012.

    Szerző: 
    Rohály Gábor

    2012. február 22., Hamvazószerda

    Tisztelt Olvasóink!

    Elmúlt a farsang, a tél múlása felett érzett örömünk ideje. Ma beköszönt a Nagyböjt, amikor befelé fordulással, elcsendesedéssel készítjük fel magunkat a Húsvét minél teljesebb megélésére.

    A Naphimnusz egyesület szeretné a böjt idejét is kihasználni arra, hogy a teremtésvédelem témakörét a figyelem középpontjába állítsa. Tesszük ezt annál is inkább, mert a böjt önmegtagadási gyakorlatai és a teremtésvédelmi elvek által javasolt fogyasztáscsökkentés magától értetődő kapcsolatot kínálnak.

    Túl a böjti lemondáson az elcsendesedés és befelé fordulás a valódi értékek felfedezését is hivatott elősegíteni. Ez szintén összeköti a teremtésvédelmet a nagyböjttel. Állítjuk, hogy ha (újra) felfedezzük életünk valódi értékeit és ezek szerint élünk, az a környezetre rótt terhelésünket is csökkenti.

    Hogy segítsük olvasóinkat a fenti gondolatokat gyakorlatba ültetni azt tervezzük, hogy hetenként más-más témára koncentrálva, a böjt minden vasárnapján egy-egy cikket teszünk közzé, ami életünk egy területét elemzi és ad teremtésvédelmi indíttatású böjtölési ötleteket, tanácsokat.

    Terveink szerint az alábbi témákat fogjuk tárgyalni:

    február 26. – az étkezés hete: Klasszikus böjti téma: mit, miért együnk / ne együnk (hús, luxus ételek, élelmiszer kilométerek, stb.)?

    március 4. – a lakás hete: “Akkor is terheljük a környezetet, amikor alszunk.” Mekkora a lakásunk hatása, hogyan mérsékelhetjük? ( fűtés, világítás, gépek, stb.)

    március 11. – a természet hete: Menjünk ki! Csodálkozzunk rá a teremtett világra és tegyünk érte! (megóvás, gazdagítás, ápolás, kertészkedés, stb.); Teremtett testünk megóvása (egészség tudatosság, mozgás, szűrés, stb.)

    március 18. – a közlekedés hete: Hova menjünk/ ne menjünk, mivel menjünk, hogyan menjünk?

    március 25. – értékek hete: Mi az, ami valóban fontos, és a környezetet sem terheli? (Találkozzunk, látogassunk, segítsünk!)

    április 1., Virágvasárnap – az ima hete: Adjunk hálát teremtett világunkért és dicsőítsük Istent! Kérjük, hogy segítsen a mértékletességben, az értékek tisztánlátásában, megújulásban.

    Reméljük, hogy a fenti ízelítő felkeltette érdeklődésüket és ellátogatnak az oldalunkra vasárnap esténként. Igyekszünk olyan gondolatokkal, tanácsokkal és példákkal előállni, ami segíti olvasóinkat a Húsvét lelkileg elmélyültebb és teremtett világunkat is tehermentesítő megélésében.

  • Meghívó a Naphimnusz Teremtésvédelmi Közhasznú Egyesület 2012. évi rendes közgyűlésére és azzal együtt tartott agapéra.

    NTE közgyűlés
    Dátum: 
    2012. február 20. hétfő - 17:30
    Helyszín: 
    Galagonya pinceborozó, 1036 Budapest, Lajos utca 70-72

    Időpont: 2012. február 20-a, hétfő, 17 óra 30 perc.

    (Mivel az este nem csak agapét, de közgyűlést is tartunk, ezért kérem mindenki érkezzen pontosan! Fél 6-kor már kezdünk.)

    Helyszín: Galagonya pinceborozó (cím: 1036 Budapest, Lajos utca 70-72, de valójában a Lajos utcáról nyíló Galagonya utca közepe)

    A közgyűlés napirendi pontjai:

  • Ökogyülekezeti Tanács alakult a Magyarországi Református Egyházban

    A Református Egyház Zsinati Irodájában, Budapesten 2012. január 4-én megtartotta első ülését a frissen létrejött Ökogyülekezeti Tanács. A kívülálló számára első pillanatban talán nem minden nehézség nélkül megfejthető kifejezés nem egy új vallási csoportokat létrehozni kívánó kezdeményezést takar, hanem azt a szándékot fejezi, ki, hogy a református egyházon és annak hitéleti közösségein belül ébredjen fel és növekedjék az ökológiai érzékenység.

    Erre a munkára kötelezték el magukat a tanács tagjai, akik mindannyian e feladatért tenni kész környezetvédelmi szakértők és lelkészek. Név szerint: Dr. Botos Barbara környezetvédelmi szakember, Gyimóthy Géza környezetmérnök, Fekete Ágnes lelkész, Karsay Eszter lelkész, Kodácsy Tamás lelkész, Konkolyné Bihari Zita klimatológus, Szabó Mária közgazdász, Szalay László Pál lelkész, Szűcs Boglárka biológia-földrajz szakos tanár, Dr. Végh László fizikus és Dr. Viktor András környezeti nevelő alkotják a testületet.

  • Fenntartható vágyak

    Szerző: 
    Böjte Csaba

     

    Mi vetettünk ágyat a gonosznak, miért csodálkozunk, hogy nyakunkra költözik? Elmennek a fiataljaink? Miért vállalnák az általunk felhalmozott adóssághegyeket?

    Húsz éve folyamatosan vesszük fel minden évben a kölcsönöket, mert jobban, kényelmesebben akarunk élni, mint amennyire a munkavégzésünk feljogosít. Összevegyültünk egy uzsorás kufár társasággal, és most csodálkozunk? Döbbenetes, a hiánycél évente csak 3 százalék?! Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. Fojtogatnak a bankárok? Nem kellett volna felvenni a kölcsönöket!

    Keseregni fölösleges! Eső után köpönyeg! Mi a megoldás? – kérdezik itt is, ott is. Nem az a kérdés, hogy a múltban mit kellett volna tenni, hanem itt és most mit kell tennünk?

  • A TEREMTÉS VÉDELME - Nagyböjti előadássorozat a váci Credo-házban

    A TEREMTÉS VÉDELME - előadás- sorozat
    Dátum: 
    2012. február 28. kedd (Egész nap)
    Helyszín: 
    Vác, Kossuth tér 4.
    • február 28. kedd 18.00
      P. Somfai Béla erkölcsteológus:
      KERESZTÉNY KÖTELESSÉG-E A TERMÉSZETVÉDELEM?
    • március 6. kedd 18.00
      Bolyky Miklós diakónus, fotós: 
      PARÁNYOK VILÁGA
      Fotókiállítás, megnyitja: Beer Miklós megyéspüspök
    • Olcsóbb lesz a válogatott szemét

      Sokat megtakaríthat a szemétdíjon a jövőben az, aki veszi a fáradságot, és szétválogatja a hulladékot. A hulladékgyűjtő szigeteket nem számolják fel teljesen, de terjed a háznál történő, zsákos gyűjtés is. A környezetvédők szerint az lenne az igazi, ha a hulladékos rendszer most zajló központosítása a szeméttermelés megelőzését is támogatná.

      "Akárhova megyek az országban, mindenki azt mondja, hogy neki fontos a környezettudatosság. Mire én azt szoktam kérdezni: akkor hogyan lehet az, hogy az egy főre eső évi 86 kiló csomagolási hulladékból csak 10-12 kiló, legjobb eseten is csak 20 kiló jut el a szelektív rendszerig? Megfelelő anyagi ösztönző nélkül nem lehet népszerűbb a gyűjtés" - mondta a lakossági hulladékgyűjtésről Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ügyvezetője az [origo]-nak.

      Jelenleg mintegy hét és félmillióan használhatnák ki a szelektív hulladékgyűjtő rendszert, de a gyakorlatban mindössze egymillióan válogatják szét a szemetet. A Nyugat-Európában elterjedt módszer szerint a vegyes, nem szelektált hulladékért sokkal többet kell fizetni, Belgiumban például minden egyes zacskóért egy eurót, így a háztartások gyorsan rájönnek, hogy jobban járnak, ha külön gyűjtik a papírt, a fémet és a műanyagot.

      Tovább a teljes cikkre

    • A világ legnagyobb zöld szervezete

      Tagjainak számát és szervezettségét tekintve egyértelműen a katolikus egyház a világ legnagyobb zöld szervezete. Körülbelül 1,1 milliárd ember tartozik hozzájuk, híveiket XVI. Benedek "zöld pápa" és a keresztény sajtó a teremtett környezet védelmére tanítja. Vallják, hogy tisztelni és védeni kell környezetünket, amelyet Isten teremtett és mi csak használatra kaptuk kölcsön. Istent áldjuk és dícsérjük azzal, ha megvédjük mestermunkáját: könyezetünket.

      Míg a Greenpeace vagy az állatvédő PETA szervezői millitáns akciókkal mutogatják magukat és hisztiznek, a keresztények szelíd szavakkal változtatják meg híveik lelkét. Természethez való hozzáállásukat. Akcióik, megnyilvánulásaik után nem kezdenek el kalapozni ("fundraising"), ez is a közös kasszából megy. A hívek szerény adományaiból.

      Nemrég katolikus és ortodox keresztények együtt imádkoztak és tettek a Dunáért. A fagyos januári szélben, Úrjelenés ünnepén Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök megáldotta a Dunát, amelybe bele is kortyolt! Drámai és kétségkívül a média figyelmét felkeltő cselekedetként. A keresztények kezdenek ráébredni arra, hogyan működik a média.

      Mindezt -nem véletlenül- az Országházzal szemközt hajtotta végre, ahol igét is hirdettett: "A megszentelt vízből az áldás során kapunk néhány cseppet. Ez késztessen bennünket életünk megváltoztatására."

      Lelkünk és a Duna állapota közé elgondolkoztató párhuzamot vont:

      "Ezt a folyót újra megtisztítani nagyon hosszú idő lesz. (...) Mit jelent ma nekünk a Duna vize? Szinte megfeledkezünk arról, hogy a víz az élet, és nem törődünk azzal, hogy megöljük a vizet és vele együtt az az életet."

      Tovább a teljes cikkre

    • Bencsik János: "sodródunk-e tovább a megsemmisülés irányába?"

      Bencsik János energetikai ex-államtitkár újévi köszöntője, melynek a "POKOLJÁRÁSUNKNAK SORSCSAPÁSOK SOROZATA VETHET VÉGETcímet adta.

      "2012 a katarzis esztendeje lehet, mely akár vissza is terelhet bennünket vállalt sorsunk beteljesítésének útjára. Pokoljárásunknak sorscsapások sorozata vethet véget, mely természeti katasztrófák, sztrájkok, tömegmegmozdulások, fegyveres konfliktusok formájában fog az emberiség számára „segítséget nyújtani” az ébredéshez. A Világrend alaptörvénye, hogy jelen életünk kereteit korábbi tetteink, szokásaink, akarati megnyilvánulásaink állítják elő. Amennyiben a jelenleginél barátságosabb jövendőt képzelünk el magunk számára, úgy gyökeresen meg kell változtatnunk eddigi szokásainkat, új életrendet kell kialakítanunk, melyért aztán minden nap meg kell küzdenünk, amíg sorsunk alakítójává nem válik. Semmi másról nincs szó, mint visszatérni a normálishoz, és életünket a csillagok mozgásához igazítani, ahogy azt József Attila is megírta. És van még valami, ami egyedüliként képes enyhíteni az általunk előidézett törvényszerűség szorításán, s az nem más, mint a kegyelem, de először segíts magadon, és akkor Isten is megsegít!"

    Oldalak