• Anyagilag is megtérülhet a szelektív szemétgyűjtés

     A kommunálisan gyűjtött szemét díja jelentősen növekedni fog az elkövetkező években, ezért anyagilag is megtérülhet a szelektív gyűjtés azoknak, akik odafigyelnek a hulladék szétválasztására - fogalmazott az Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (IKSZ) közleménye a kedden Budapesten megrendezett szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai konferenciáról.

  • Naphimnusz egyesületi találkozó

    Dátum: 
    2013. február 13. szerda - 17:15
    Helyszín: 
    Országos Lelkipásztori Intézet (OLI, 1068 Budapest, Városligeti fasor 42.)

    Az idei év első egyesületi találkozójára 2013. február 13-án kerül sor. A találkozó menetrendje a következő lesz:

  • Bazsi, a mintafalu - Újra tartanak állatot, megtermelik a zöldséget és a gyümölcsöt

    Bazsi – Kiváló minőségű gyümölcseiről, őshonos kisállatairól volt híres sok évtizeden át a falu.

    - Ezt szeretném visszaállítani ebben a munkanélküliséggel sújtott térségben, hogy az emberek önellátóak legyenek, a fölöslegből pedig eladásra is jusson nekik – mondta Szentes László polgármester, aki leporolta a múltat és felébresztette Csipkerózsika- álmából a falut. 
     
    Bazsi valódi földi paradicsom, ahol jó élni. Más eldugott településekről inkább elvágyódnak az emberek, elindulnak a nagyvilágba munka után, ritkaság, hogy ragaszkodnak hozzá. Miután szétnéztem a faluban, leültem a polgármesterrel beszélgetni, hogy megtudjam, mi a titkuk.
  • Összegyűjtik a Zsámbéki-medence régi gyümölcsfajtáit

    A Pilisi Parkerdő Zrt. a lakosság bevonásával a Zsámbéki-medence eltűnőben lévő gyümölcsfajtáit szeretné dokumentálni és újraéleszteni.

     
    A Zsámbéki-medence eltűnőben lévő gyümölcsfajtáinak megőrzését tűzte ki célul a Pilisi Parkerdő Zrt. A lakosság segítségével létrejövő gyűjtemény dokumentálása és bemutatása mellett szeretnék újraéleszteni a szóban forgó fajtákat - mondta el az MTI-nek Lomniczi Gergely, a társaság szóvivője szerdán.
     
    A parkerdő szakemberei azokat a ritka, régebben elterjedt, a vidék termőhelyi adottságaihoz jól alkalmazkodó hagyományos gyümölcsfajtákat keresik, amelyek ma már eltűnőben vannak. "A programhoz a helyi lakosság segítségét kérjük. Elsősorban alma-, körte-, szilva-, cseresznye-, meggy- és kajszifajtákról származó szaporítóanyagot szeretnénk begyűjteni, az oltványokból pedig ősszel a programban részt vevők is igényelhetnek" - közölte a szóvivő.
  • Apró lépések a környezetünkért

    Az Új Ember január 20-ai számában a Teremtésvédelem rovatban Bakonyi Gábor „Apró lépések a környezetünkért” című cikkében ír a „Föld órája” kezdeményezésről. Olyan témáról van szó, amely a keresztény bizalomból ugyanúgy következik, mint - ahogy a cikk bemutatja - a környezettudatos gondolkodásból: az apró tettek sokasága is segíthet a környezeti terhelések csökkentésében. Ne gondoljuk, hogy egy ember tettére nincs szükség, sokunk közös elkötelezettségével mint milliónyi kis Atlasz, együtt vihetjük tovább vállunkon a működésében megóvott, egészséges Földet (ami, tegyük hozzá, elengedhetetlen emberi hozzájárulásunk a Teremtő ránk vonatkozó tervéhez).

     
  • Az élet szép, az élet jó, élni érdemes!

    Csaba testvér nemrég megjelent újabb üzenete abból a szempontból különösen is érdeklődésre tarthat számot a teremtett világ iránt felelősségüket megélni próbáló keresztények számára, hogy reményteli látásmódjával az emberi közösség és az isteni szeretet nagyobb összefüggésébe  helyezi azokat a témákat, amelyek oly sokszor vita tárgyai korunkban: az erőforrások felhasználását, a tudomány fejlődésének vívmányait... Hajlamosak vagyunk ezeket vagy mélyebb átgondolás nélkül, felelőtlenül kihasználni, vagy pedig szigorúan megbélyegezni. Csaba testvér szavaiból megérthetjük: a hálás lelkület és egymás bőkezű megajándékozása a világ javaival ugyanúgy része a teremtett dolgokkal kapcsolatos keresztény küldetésnek, mint a felelős megkülönböztetés és a mai helyzetünkből fakadó tennivalók iránti elkötelezett figyelem.
     
  • Az olcsó hús ideje hamarosan lejár

    Gigantikus méreteket ölt az emberiség húséhsége, 2012-ben 300 millió tonnás rekordot ért el. A látszólag olcsó nagyüzemi hús sokkal drágább. A vásárló háromszor fizet: a megvételkor, az adóval az új istállóknak és a vágóhidaknak, és megfizeti az okozott környezeti és egészségügyi károkat is. A Heinrich Böll Alapítvány, a német Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szövetség, a Bund és a Le Monde diplomatique című lap szakemberei által elkészített jelentés szerint különösen gyorsan növekedett és okoz komoly problémát a marha-, disznó- és szárnyashús fogyasztásának mértéke. A globális mezőgazdaság az egyik legnagyobb teher a környezetre: hogy milyen nagyot, azt az új "húsatlasz" teszi nyilvánvalóvá. A számos grafikát és adatot tartalmazó tanulmány többnyire elrettentő képet mutat a globális élelmiszeriparról - olvasható a Der Speigel német hetilap online kiadásában.
     
  • Élet a vízből

    A január 6-án megjelent Új Emberben Nemes Csaba „Élet a vízből” címmel ír édesvízkészleteinkről: vízkészleteink 97,5 százalékát sós víz alkotja, a fennmaradó 2,5 százaléknyi édesvíz is hatalmas mennyiség, ám ennek csak a töredéke hasznosítható és kitett mindenféle szennyezésnek, hiszen a felszíni és felszíni alatti vizeink a végső szennybefogadók, ezért védelmük az élet védelmével egyenlő.

  • "Szeretet az igazságban" - Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban

    "Szeretet az igazságban" - Mária Rádió
    Dátum: 
    2013. január 4. péntek - 16:30
    Helyszín: 
    Mária Rádió
  • Egy csepp a tengerben

    „Egy csepp a tengerben” című cikk Mozsgai Katalin és Nemes Csaba tollából az Új Ember ünnepi számában mindannyiunk felelősségéről, a sokasodó és súlyosbodó tünetekről, a klímakonferenciák zsákutcájáról, a keresztény közösségek reményteli összefogásáról. Nem megijedni, hanem Isten művének megőrzésén kell munkálkodni, közösen: ha gyorsan kívánsz menni, menj egyedül, ha messzire akarsz jutni, menjünk együtt! Jézus Urunk ezért adta nekünk az egyetemes keresztény közösséget!

Oldalak