• A teremtett világ gondozásának imavilágnapja

    Hírlevél megjelenés: 
    v, 2019-09-01 07:00

    Szeptember 1-jét Ferenc pápa 2015-ben a Teremtés gondozásának imavilágnapjává jelölte ki. (Ezzel tulajdonképpen csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amelyet a konstantinápolyi pátriárka már 1989-ben elindított.)

    Ez az imanap most már egyre komolyabb figyelmet kap, idén már együtt buzdítanak megtartására Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka, Ferenc pápa, a canterburyi érsek és az Egyházak Világtanácsa. Itt található egy angol nyelvű honlap a felhívásokkal és egyéb információkkal: http://seasonofcreation.org/

    Szeptember 1-je idén épp vasárnapra esik. Bár így nagy valószínűséggel sokfelé az iskolaév kezdetén tartott Veni Sancte szentmisék fogják jellemezni a napot, jó lenne, ha a teremtés iránti felelősség imaszándéka is meg tudna jelenni Magyarországon is, helyi közösségekben, de akár pl. püspöki székhelyek liturgiáiban is.

    Buzdítunk ezért mindenkit, aki a teremtett világért felelősnek érzi magát, és valamely keresztény közösség tagja, hogy javasolja például egy erről szóló könyörgés beiktatását a szentmise egyetemes könyörgései közé, vagy akár egy imaóra megtartását, de bármi mást is, ami helyi szinten alkalmasnak tűnik!

    Mivel nem is csak egy napról van szól, hanem a Teremtés időszakáról, mely szeptember 1. és október 4. közé illeszkedik (Magyarországon a már egy ideje hagyományos Teremtés hete ugyanebből a kezdeményezésből kiindulva az október 4-ét magába foglaló héten, idén tehát szept. 29. és okt. 6. között lesz), ezért még az is jó lehet, ha a templomi hirdetésekben ezen a napon egy egész hónapra vonatkozó imafelhívás hangzik el.

    Örömmel várjuk az info@teremtesvedelem.hu címen a visszajelzéseket, hogy egymás biztatására közzétehessük, mely közösségekben mi valósult meg ebből a szándékból!

    Közreadunk szabad felhasználásra két egyetemes könyörgést, melyek úgy íródtak, hogy illeszkedjenek a szeptember 1-jei (évközi 22. vasárnapi) latin szertartású katolikus szentmise "hívek könyörgései" közé, figyelembe véve az aznapi evangéliumot, valamint a nemzetközileg javasolt közös témát ("web of life") is:

    – Add, hogy alázattal és hálával felismerjük helyünket csodálatos alkotásodban, az élet nagy hálójában, és teremtett világodnak ne pusztítói és kizsákmányolói, hanem felelős gondviselői legyünk!

    – Add, hogy a kiszolgáltatottakra és szegényekre is legyen figyelmünk, ne csak az erősekre és befolyásosakra, és felelősen élve a teremtett világ javaival elősegítsük az igazságosságot a Földön!

     


    Eddig általunk hírül vett helyi kezdeményezések:

    * Szeptember 2-án, hétfőn 17-órakor az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága (EKIF) szervezésében idén is - immár harmadszor - megrendezik a budapesti katolikus gimnáziumok és nyolcadikos általános iskolások közös Veni Sancte Szentmiséjét a Bazilika előtti téren. Tiz katolikus egyházi fenntartó 31 intézményéből közel 5300 diák, szülő és pedagógus jelezte részvételét. A hatodik könyörgés így fog szólni:
    "Örökkévaló Istenünk!
    A teremtéssel való törődés világnapján kérjük, add meg nekünk, hogy naponta elfogadjuk bocsánatodat, és továbbadjuk irgalmasságodat egész közös otthonunk számára!
    Segíts megőrizni az általad csodálatosan megalkotott teremtett világ jó rendjét!"

    * A budaörsi plébánián szeptember 1-jén a szokásos esti szentségimádáson (18:00 órakor, az esti gitáros ifjúsági énekes szentmise előtt) ezúttal erről a témáról szóló elmélkedések lesznek, az imászándék pedig "a teremtett világ és az emberiség Istentől akart harmóniájáért, a teremtés- és környezetvédelemben dolgozókért". A szentmise prédikációja és énekei szintén tekintettel lesznek a teremtésért való imádság szándékára.

    * A székesfehérvári egyházmegye számos plébániáján a szeptember 1-jei szentmisékben elhangzik a két egyetemes könyörgés ezért a szándékért. Van olyan plébánia, ahol a hónap összes vasárnapjára kiterjesztik ezek imádkozását.

    * A kaposvári egyházmegye katolikus iskoláinak közös Veni Sancte szentmiséjén, melyet Varga László püspök atya tart, szintén elhangzanak ezek a könyörgések.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Sokasodó vészjelek

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Jelen írásában Nemes Csaba a déli-sarki jégmezők gyorsuló ütemű olvadása kapcsán figyelmeztet a probléma hosszú távú megoldására.

    Újabb hírek érkeztek a sarki jégmezők olvadásáról. A kutatók egy néhány héttel ezelőtti közleményükben – ahogy a Time magazin tudósít – újra a Déli-sark Floridával egyező méretű óriás jégtábla-konglomerátumát, a Thwaites jégmező változásait vizsgálták. A Déli-sark nyugati részén fekvő óriás jégmező talán a kontinens leginstabilabb része. A NASA megfigyelései során ez év elején több tíz kilométeres méretű üregeket fedeztek fel a jégmezőben, ami az olvadás sebességének növekedésére utal.

    A kutatók becslése szerint Nyugat-Antarktisz 5 méterrel növelheti a tenger szintjét, míg a keleti rész akár 50–60 méterrel, ha a jég teljesen elolvad a kontinensen. Anders Levermann, a németországi potsdami Éghajlatváltozási Intézet kutatója szerint 1992 óta az Antarktisz műholdas megfigyelései azt mutatják, hogy a vizsgált instabillá váló jéglemezek jelentősen hozzájárulnak az óceánok globális szintjének emelkedéséhez. Az Antarktiszból származó jégveszteség nagy része a nyugati oldalról ered. A kutatók azt írják a jégmező repedéseiről és gyors változásairól a geofizikai mérések, fúrásminták alapján, hogy „tízezer év óta nem tapasztalt” folyamatról van szó.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Érik a gyümölcs

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Lehet, hogy ma sem kellene mást tenni, mint régen, azaz megvárni a gyümölcsök természetes érését? Ezen tűnődünk ma.

    „…S búvik az új levelek hűvösében a kis fürt,
    jár-kel az új venyigében a bor már…” 
    (Ibükosz: Töredék a tavaszról)

    Évszázadokkal ezelőtt Plinius nevezte a Római Birodalom Pannónia tartományát glandiferának, makktermőnek, vagyis a tölgyek hazájának. Boldog kádárok földjeként is emlegették, hiszen volt elég fa a hordókészítéshez, és ezek szerint voltak szőlők, gyümölcsösök is bőséggel.

    Lehet, hogy ma sem kellene mást tenni, mint megvárni a gyümölcsök természetes érését, és frissen, a fáról leszakítva, vagy a termelői piacokon megvásárolva enni azt, ami körülöttünk, itt és most megterem? Sok természetgyógyász figyelmeztet az évszakoknak megfelelő táplálkozásra, aminek az alapját a Kárpát-medencében hihetetlen bőségben termő gyümölcsök adhatják. Nem is vagyunk talán tudatában, hogy tőlünk nyugatra nincs kajszibarack, északra eltűnik a mandula, az őszibarack, kelet felé a szelídgesztenye, de a nyugati határon már van áfonya, és délen beérik a füge is!

    Lehet, hogy honfoglaló őseink nem is akartak innen továbbmenni, a hűvös észak, a nyirkos nyugat csak kalandozásra csábította őket, nem letelepedésre? A honfoglalás szinte csak azokra a területekre terjedt ki, ahol a szőlő és a búza megtermett, kenyérrel és borral élhetett az ember. A változatos termőhelyeken kialakult különleges tájfajták elődeink gondos szeretettel végzett nemesítő munkáját dicsérik. A nógrádi hegyek között termő málna, a csongrádi őszibarack, a szatmári szilva máshol nem lesz olyan jóízű soha!

    Különös belegondolni, hogy a gyümölcsfa milyen áradó, adakozó bőséggel érleli meg a termést! Ha csak az utódaira gondolna, jóval kevesebb is elég lenne, de annak idején arra rendeltetett, hogy táplálja az embert! Holle anyó meséjében az almafa kétségbeesetten kérleli az arra járókat, hogy szedjék le érett gyümölcseit, hiszen ez ad értelmet a létezésének… Gyümölcseiről lehet a fát megismerni, eszerint kerül ítélet alá, hogy kivágják és tűzre vetik, vagy tovább ápolják. A földdel, növényekkel lelkéből dolgozó ember pedig hittel, bizalommal körülássa, megtrágyázza, úgy várja türelmesen a termőre fordulást.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Látszat és valóság

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Vajon tényleg elkötelezettek a döntéshozók a klímapolitikai célok elérésében, vagy ez csak látszat? – ezt a kérdést veti fel mai cikkünk.

    Az ősziesen zord májusból tomboló kánikula köszöntött ránk júniusban. Holnap Péter-Pál, és jövő kedden (július 2.) a régi hagyomány szerinti Sarlós Boldogasszony ünnepe, a búza aratásának hagyomány szerinti kezdete. Indul az aratás, a várható termés a májusi esőzések miatt nem lesz olyan rossz, mint ahogy az áprilisi előrejelzések mutatták. A termésbecslés mára már nagy pontossággal elkészíthető, hacsak nem nehezíti a betakarítást az időjárás. Egy-két hétnél hosszabb időszakra talán még nagyobb bizonytalansággal lehet komolyan vehető prognózist adni, de azon túl már sokat tévedhetnek a modellek is. Változott, változik az időjárási események „évszaknak megfelelősége” is.

    Az év első negyedében olyan szárazság pusztított, hogy a legtekintélyesebb agrárszakemberek is „klímakatasztrófát” emlegettek, aztán megjött az eső, néhol még jóval több is a kelleténél. Viharok pusztítottak, jégeső tizedelte a termést, és ha nem működött volna az országos jégeső-elhárító rendszer, akkor még jóval nagyobb károkra is számíthattunk volna. Rendkívül mozgalmas, szélsőséges határok között mozogtak az időjárási paraméterek az elmúlt hónapokban. Az éghajlati átlagoktól való eltérés, az éghajlati változékonyság mértéke észrevehetően, statisztikailag kimutathatóan nőtt.

    Két érdekes jelenségnek biztos van szerepe a változékonyabb időjárási mintázatok kialakulásában. Az egyik az úgynevezett globális óceáni „szállítószalagnak”, a világóceán nagy vízkörzésének megváltozása. Ami Európát közelebbről érintheti, a Golf-áramlás (a szállítószalag észak-atlanti ága) megváltozása, lassulása, amelynek szerepe lehet a kialakult időjárási rendszerek viszonylagos stabilitásának megváltozásában és kiszámíthatóságában. A másik folyamat pedig az északi-sarki úgynevezett circumpoláris légkörzés lassuló, nagyobb „hullámokat” verő (kanyargósabb) áramlása, amely a meridionális (észak–déli) irányú légtömegek gyakoribb mozgását okozza, a sarkkörön túl rendkívüli melegeket és a mediterráneumban szélsőségesen hideg időjárást előidézve. Mindkét jelenség mögött, fizikailag bizonyíthatóan, a globális felmelegedés áll.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Nézzétek a mezők liliomait!

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ma a liliomok csodás világában mélyedünk el.

    „Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, mégis, mondom nektek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül. Ha a mezei virágot, amely ma virít, holnap pedig a kemencébe kerül, így öltözteti az Isten, akkor benneteket, kishitűek, nem sokkal inkább? Ne aggodalmaskodjatok hát, és ne kérdezgessétek: Mit eszünk, mit iszunk? Ezeket a pogányok keresik. Mennyei Atyátok tudja, hogy ezekre szükségetek van. Ezért ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá! Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! A mának elég a maga baja.” (Mt 6,25–34)

    A madonnaliliom (Lilium candidum) régi európai kultúrnövény, és nálunk is teljesen meghonosodott, néha még el is vadul, szőlőhegyeken, elhagyott kertekben. Gyógynövény volta mellett a rózsával együtt a keresztény virágszimbólumok sorában különleges jelentést hordoz.

    A titkos értelmű rózsa Mária virága, Szent Erzsébet, Szent Rita csodatetteinek emlékét őrzi. A rózsa valamikor a görögöknél Aphrodité, majd Vénusz virága volt, tehát régóta női szimbólum, ámbár emellett a titoktartás jelképe is, ezért van az egyszerű, ötszirmú virág a gyóntatószékek fölött kifaragva, és gyakran megjelenik a középkori boltozatok zárókövén is. Mindaz, ami „sub rosa”, a rózsa alatt hangzik el, az a mai napig bizalmas közlésnek számít.

    A liliom a tisztaság, ártatlanság jelképe, erre utal latin neve is, és érdekes módon, a rózsával ellentétben, mindig férfi szentek kezében látjuk. Szent Antalt, Szent Imre herceget, Szent Józsefet is sokszor ábrázolják liliommal. Szinte pontosan Szent Antal napjára (június 13.) nyílik ki minden évben, és kedves gyerekkori emlékem, ahogy vittük a virágokat a templomba megszenteltetni. Kora reggel szedtük a kertben, aztán kisebb vita után, hogy kién hány kehely van, megosztoztunk rajta, és végül a szertartás után otthon egy nagy közös vázába kerültek. Bódító illatuk miatt nem volt szabad velük egy szobában aludni, kinn maradtak hát a nagymamánál, neki semmi sem ártott, és sarkig nyitott ajtó mellett aludt. »Csak az fél, akinek rossz a lelkiismerete« – jelentette ki, és törhettük a fejünket, mi vajon hol hibáztunk, ha mégis néha aggodalmaskodunk… Különös, visszagondolva azokra az évekre, a kis templomban mindig minden gyereknek jutott liliom, mert a kertekben akkoriban még bőven volt belőle.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Áldott légy...

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ma e rovatunkkal is a csíksomlyói pápalátogatásra készülünk.

    „Világítsd meg a hatalom és a pénz birtokosait, hogy óvakodjanak a közömbösség bűnétől, szeressék a közjót, segítsék a gyengéket, és legyen gondjuk erre a világra, ahol lakunk. A szegények és a föld ezt kiáltják: Urunk, ragadj meg minket hatalmaddal és világosságoddal, hogy védjünk minden életet, hogy egy jobb jövőt készítsünk elő, hogy eljöjjön a te országod, az igazságosság, a béke, a szeretet és a szépség országa! Áldott légy! Ámen.” (Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikája, A teremtett világgal együtt mondott keresztény ima részlete)

    Június 1-jén, holnap érkezik Ferenc pápa Csíksomlyóra, a Székelyföld szívébe, a gyönyörűséges Csíki-medencébe, a több mint ötszáz éves múltú Mária-zarándokhelyre. Lapozzunk bele újra Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy)kezdetű enciklikájába, időzzünk el egy-egy szakaszánál. Engedjék meg, hogy a holnapi pápai csíksomlyói szentmise okán is megmutassam néhány részletét – saját válogatásomban – a „közös otthonunk gondozásáról” szóló, 2015 júniusában megjelent, és Ferenc pápa rájegyzése szerint 2015. május 24-én, pünkösd főünnepén befejezett enciklikájának. A továbbiak idézetek, amelyekhez nem teszek kommentárt, hiszen helytállnak magukért.

    „Közös otthonunk megvédésének sürgető kihívása magában foglalja azt az igyekezetet is, hogy az egész emberi családot egyesítsük a fenntartható és átfogó fejlődés keresésében, mivel tudjuk, hogy a dolgokon lehet változtatni. A Teremtő nem hagy magunkra minket, sosem fordít hátat szeretettervének megvalósításában, nem bánja meg, hogy megteremtett minket. Az emberiségnek megvan még a képessége, hogy együttműködjön közös otthonunk építésében.” (13)

  • Teremtésvédelem a Zöld Civil Országos Találkozón

    Dátum: 
    2019. május 31. péntek (Egész nap) - 2019. június 2. vasárnap (Egész nap)
    Származás: 
    2

    Idén is megrendezésre kerül a Zöld Civil Országos Találkozó, ahol több mint száz zöld civil szervezet közel ötszáz képviselője találkozik. 

    A Kárpát-medencében működő magyar környezet- és természetvédők az idén már 29. alkalommal gyűlnek össze, hogy tanuljanak egymástól, barátkozzanak, megfogalmazzák a közös elvárásaikat a környezetpolitikával kapcsolatban. 

    Május 31-én, június 1-én és 2-án szakmai beszélgetések, fórumok, tanulmányi kirándulások, közösségi- és kulturális programok várják az érdeklődőket, akik ismerkedni akarnak a Budapesttel és környékével, a magyar zöld civil mozgalommal és a környezetvédelem aktuális kihívásaival.

    Mint az elmúlt években, idén is lesz teremtésvédelmi szekcióülés (Teremtésvédelem. A környezetvédő zöld mozgalom és az egyházak egy közös ügyért) néven.

    Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt május 31-én, pénteken a Károli Gáspár Református Egyetem Reviczky utca 4. szám alatti épületében a 300-as és 304-es teremben, 13:00 és 17:00 között tartandó programjainkon. 

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Globális megállapodás a természetért

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben.

    A Science Advances (American Association for the Advancement of Science – AAAS, Amerikai Tudományfejlesztési Szövetség) április 19-én – tizenkilenc tudós összefogásával – átfogó tudományos közleményt jelentett meg Globális megállapodás a természetért: kormányzó alapelvek, mérföldkövek, célokcímmel. Remekül összefoglalt, részletes képet adnak Földünk jelenlegi állapotáról és a lehetséges kiútról. Egy új, átfogó globális megállapodást sürgetnek a már megalkotott nemzetközi egyezmények szinergikus összehangolása, jogilag kötelező érvényük kiterjesztése, valamint kiegészítő célok rögzítése által. Elsősorban a párizsi klímamegállapodás és a biológiai sokféleségről szóló egyezmény közös és egymásra ható céljait vizsgálták. Ugyanezen a napon a One Earth (Egy Föld) és a Leonardo DiCaprio Alapítvány kezdeményezéseként más szervezetekkel együttműködve petíciós honlap (globaldealfornature.org) létesült. Az alapítvány 100 millió dollárt ajánlott fel a tudósok által kezdeményezett céloknak megfelelő kísérleti projektek elindítására.

    A szerzők megközelítése szerint a lehetséges globális megállapodás alapját a következő, tudományosan megalapozott természetmegőrzési célok adják. Az összes őshonos ökoszisztéma-típus és természetes szukcesszió (adott természetes élőhelyhez kötött időbeli élőhelyi társulások átalakulása) variációinak a képviselete (1); az őshonos fajok életképes populációinak fenntartása vagy megóvása természetes környezetükben (2); az ökológiai funkciók és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása (3); a természetes ökoszisztémák szén-dioxid-megkötésének maximalizálása (4); valamint a környezeti változások és az evolúciós folyamatok összefüggéseinek vizsgálata és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás (5).

    A tudósok azt javasolják az új globális megállapodás keretében, hogy a Föld 30 százalékát 2030-ig teljes mértékben nyilvánítsák védetté a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény céljainak és eszközeinek megfelelően. De mivel a Föld természetes ökoszisztémáinak jóval nagyobb részét kellene megőrizni vagy helyreállítani ahhoz, hogy elkerülhessük a katasztrofális következményeket, a bolygó további 20 százalékát kellene védetté tenni mint úgynevezett éghajlati stabilizációs területeket.

    A Föld napján, április 22-én újabb cikkek, közlemények figyelmeztettek arra, hogy a tavaly októberben megjelent másfél Celsius-fokos IPCC időközi jelentés túl optimista, különösen a jégmezők olvadásának hatásait tekintve. Az úgynevezett permafroszt (tartósan fagyott) területek – amelyek nagyjából a szárazföld 20 százalékát teszik ki – olvadása olyan, a klímaváltozást felerősítő hatással járhat, mint például a felszín sugárzás-visszaverő képességének, az úgynevezett albedónak a változása, valamint az eddig fagyott talajba szorult metán felszabadulása.

  • Teremtéstudatos böjt – húsvétvasárnap

    Evangélium: Jn 20,1-9 vagy Lk 24,13-35

    Valóban feltámadt az Úr!”

    Húsvétkor szemtanúi lehetünk annak, hogy bizonyosodtak meg a reményvesztett tanítványok arról, hogy Jézus valóban Isten Fia, ura a teremtésnek – életnek és halálnak –, birtokolja az örök életet, és nekünk is akarja azt ajándékozni. Ebben reménykedjünk mi is, és legfontosabb célunk legyen vele közösségben lenni! A teremtett világra is a feltámadt Krisztus pillantásával tekintsünk, aki életével, halálával és feltámadásával bebizonyította, hogy „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. De egymással is alkossunk közösséget, keressük az egységet, hogy Krisztus testét alkossuk, segíteni tudjunk egymásnak következetesnek lenni, az erényekben kitartani, és igazságosságban megélni Isten Országának valóságát az egész emberiség és az egész teremtett világ javára.

    „Üzenetem végén közvetlenül katolikus testvéreimhez fordulok, hogy figyelmeztessem őket a teremtés megőrzésének súlyos kötelességére. A hívők elkötelezettsége az egészséges környezet iránt közvetlenül a Teremtő Istenbe vetett hitükből származik, az eredendő és a személyes bűn következményeinek felismeréséből, valamint a krisztusi megváltás bizonyosságából. Az élet és az emberi méltóság tisztelete az egész teremtésre kiterjed, amely az emberrel együtt dicsőíti az Urat (Zsolt 148).”

    „Remélem, hogy Szent Ferenc példája segít abban, hogy örökké éljen bennünk a testvériség érzése mindazokkal a javakkal és szépségekkel, amelyeket a Mindenható Isten teremtett. És emlékeztessen minket tiszteletük és megőrzésük súlyos kötelességére, annak a még nagyobb és magasabb szintű testvériségnek a fényében, amely az emberiséget fűzi egybe.”

    (Szent II. János Pál pápa 1990-es béke világnapi üzenetéből)

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Öcsénk a szél, húgunk a víz?

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezen a héten azon gondolkozhatunk el, hogy jó testvérei vagyunk-e a ránk bízott természetnek.


    A Tordák magas Duna-vízállásnál (Szentendrei-sziget), 2014. május 19-én

    „Áldjon, én Uram, a mi öcsénk, a Szél,
    s az Ég s a Lég s a Hó s a Hő s a derűs és borús Idő,
    kik által éltetsz mindent, ami él.

    Áldjon én Uram, húgunk, a Víz,
    oly hasznos, tiszta, jóleső, alázatos és kedves ő.”
    (Szent Ferenc: Naphimnusz, fordította: Dsida Jenő)

    Szent Ferenc értékrendjében a Nap, a Hold, a Tűz, a Víz, a Szél és Földanya nénénk nagy családjába tartozik az ember is, és a hatalmas természeti elemek mind a maguk módján, de együtt dicsőítik a Teremtőt. Ebben a csodálatos képben a teremtett világ harmóniában él, ujjongó örömben és testvéri szeretetben. Az idei aszályos március után, a szárító szeleket és a föld mélyére húzódó vizeket szemlélve úgy tűnik, egy egészen más világ vesz már körül bennünket. Mi vezetett az évszázadok óta nagyjából kiszámítható időjárásunk megbomlásához?

    A víz értékéről mostanában egyre többet beszélnek a közgazdászok. Kétféle megközelítésben is hallhatunk róla. Egyrészt a földben rejtőző édesvízkészletekkel számolnak, amit a „kincs” fogalmával illetnek, és persze kiaknázást emlegetnek. Valahogy hozzáférünk, aztán eladjuk, amíg csak tart a készlet… A másik, amikor „természeti erőforrás” lesz belőle, és úgy teszünk, mintha a forrás kiapadhatatlan lenne, mert nem járjuk végig gondolatban a víz útját, így nem a teljes körforgást látjuk, hanem annak csak egy rövid szakaszát.

    De mi is táplálja valójában a forrásokat, honnan van a Kárpát-medence sokat emlegetett édesvízkincse? Ismerkedjünk meg a Tisza-táj vízgazdálkodásának példájával, Molnár Géza gondolatait követve.

    A növényföldrajz tudománya már régen felismerte, hogy egy tájegység természetes növénytakarójának összetétele a csapadék átlagos évi mennyiségétől függ. Az Alföldön ez az érték 4–600 milliméter. Ez a vízmennyiség a sztyeppe, a félsivatag kialakulását teszi lehetővé. Viszont a tájat hosszú évezredeken keresztül, tartósan olyan erdőtársulások borították, amelyek létrejöttéhez, fennmaradásához 800 milliméter éves csapadék szükséges. Honnan származik a vízmennyiség másik fele? A folyók szállították, mint ma is, a Kárpátok koszorújából. De hát se vízlépcső, se „vésztározó” – miért nem lépett ki a déli határokon, csakúgy, mint manapság?

Oldalak