Vannak egyáltalán céljaink a hétköznapjainkban? Vagy csak úgy tesszük egyik napról a másikra, amit megszoktunk és csodálkozunk, hogy már megint eltelt egy hét? Életünk nagy részét hétköznapok teszik ki, és bár az emlékezetes dolgok jobbára jeles napokhoz kötődnek, csupán átvészelni a hétköznapokat, s így mintegy lemondani róluk vétkes mulasztás lenne. Ha valaki ebben a helyzetben lenne, annak azt ajánljuk, legyen az az első célja, hogy kitűzi: ne sodródással teljenek hétköznapjai.

Mi lehet olyan hétköznapi cél, aminek elérése Istennel és a teremtéssel egyszerre hoz nagyobb összhangba minket? Nagyon széles a választék! Mindennapjainkban sok módon terheljük a környezetet. Ezek közül kedvünk és lehetőségünk közül választhatunk egy vagy több területet.

Kezdjük az étkezéssel! Az ökológiai lábnyom ökonómiája [3] című kötetben megjelent, 2011-es tanulmány szerint a magyar háztartások ökológiai lábnyomának legnagyobb része, 42%-a az élelmiszerekhez és alkoholmentes italokhoz kötődött. Meglepő, de a sokkal több figyelmet kapó közlekedés és üzemanyagok csak 14%-ot tettek ki. Jelentős lábnyom csökkenést érhetünk el, ha az étkezéssel kapcsolatban tűzünk ki célokat. Az étkezés környezetterhelése három fő tényezőtől függ: az étel fajtájától, származási helyétől és az ipari feldolgozás mértékétől. Egy főzelékebéd környezetterhelése jelentősen kisebb egy adag bélszínénél. Az előbb jó példaként említett főzelék sem olyan környezetbarát, ha hozzávalóit távoli országokból hozták ide. Ugyanaz a menü valószínűleg jóval nagyobb energiafelhasználással és a feldolgozás során keletkezett több ételhulladékkal terheli a környezetet, ha úgy került az asztalunkra, hogy ipari üzemben készítették, hűtve szállították és mi csak melegítettük, mint ha a piacon vett hozzávalókból otthon készítettük el. Az étkezéssel kapcsolatos célok terén megfogalmazhatunk olyat, hogy kevesebbet eszünk a nagyobb lábnyomú ételekből, pl. tartunk heti egy vagy több húsmentes napot. De lehet az is cél, hogy lemondunk a távol termelt ennivalókról, vagy hogy magunk főzünk a családban legalább heti néhány napon.

A lakásunkkal kapcsolatban is sok a lehetőség a fejlődésre. Én most példaként a vegyszerek használatának csökkentését említem. A Tudatos Vásárló [4] weboldalán számos gyakorlatba ültethető tanács segít a jó cél kiválasztásában. De gondolhatunk környezettudatos fűtésre, melegvíz-használatra vagy éppen a felelősen készült bútorok kiválasztására is.

Lakáshoz és étkezéshez is köthető, de külön említést érdemel a hulladék. Jó dolog, hogy egyre több településen elérhető a szelektív gyűjtés, de ne feledjük, hogy a hulladékgazdálkodás hierarchiájában a keletkezés elkerülése áll az első helyen. Kezdhetjük azon az egyszerű célon, hogy legyen nálunk egy vászonszatyor, így nem kell az üzletben műanyagot kérni. Eljuthatunk odáig, hogy keressük azokat az üzleteket, ahol felesleges csomagolás nélkül árulják mindazt, amire szükségünk van. Elhatározhatjuk szerves hulladékaink komposztálását is. Ez is kivihető akár városi körülmények [5] között is. Végül szólnom kell a minket körülvevő egyre több veszélyes hulladékról [6]. Ezeket külön gyűjtenünk elemi kötelesség. Lehet cél velük kapcsolatban ismeretszerzés a jobb felismerés érdekében, de lehet cél a rendszeres leadásuk, akár elvállalva a szomszédok által gyűjtöttek elszállítását is.

Ne hagyjuk ki a közlekedést sem. Ez is napi forrása lehet a felesleges környezetterhelésnek, a teremtés adta lehetőségek rossz felhasználásának. A megfelelő cél attól függhet, hogy ki honnan indul az egyéni autózás – együtt autózás – tömegközlekedés – kerékpározás skálán. Fontos, hogy minél többen térjenek át az első két alternatíváról a második kettőre, legalább a napok egy részén. Az egyéni autózás nem csak a legkörnyezetterhelőbb, de emellett elzárja annak a lehetőségét is, hogy útközben másokkal találkozzunk, vagy gondolatainkba mélyedjünk. Ehelyett a lassú forgalom számos esetben feszültség forrása és így akár az egész napot beárnyékolhatja a rossz kezdet.

Utolsó gondolatként arra térek még ki, hogy egy cél sikeres eléréséhez ismerni kell a kiinduló állapotot is. Ha tudjuk, hogy honnan indulunk, mik a környezetre gyakorolt hatásunk fő tényezői, akkor könnyebb megtalálni azt is, mit változtassunk a teremtéssel való nagyobb harmónia elérésére. Egy példán bemutatva: ha közel a munkahelyünk és oda is gyalog járunk, viszont húst hússal szeretünk enni és még nem gyűjtjük szelektíven a hulladékot otthon, akkor látszik, hogy hol érdemes célokat állítani magunk elé. Ezért mindenkit hívok, hogy mérje föl, mennyi energiát, vizet fogyaszt, honnan származnak az élelmiszerei, milyen veszélyes anyagokat használ és mennyi hulladékot termel.

Akármit is mutat a kiinduló állapot, biztosan lehet találni olyan inspiráló, konkrét célt, amihez határidőt rendelve jó segítséget kapunk ahhoz, hogy a mindennapjainkat a teremtéssel és a Teremtővel nagyobb összhangban élhessük meg. Ha ez így lesz, akkor valószínű, hogy nem is lesznek olyan szürkék a hétköznapok.