A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. A Kárpát-medencében a globális átlagnál súlyosabb következményei lesznek az éghajlatváltozásnak, emiatt különösen fontos odafigyelnünk erre a témára...

Reménykeltő folyamat indult el tavaly novemberben Magyarországon. Más országok (például Ausztria) példáit követve felállt egy tudósokból, helyi és kormányzati döntéseket előkészítő szakértőkből álló kis csapat, hogy kezdeményezze egy Magyarországra összpontosító, helyzetértékelő és kitörési pontokat beazonosító éghajlatváltozási nemzeti jelentés elkészítését. E csoport a munkája során – az olvasóink előtt is már ismert – Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által már jól kipróbált nemzetközi folyamatot, azaz a globális éghajlatváltozást értékelő jelentések mintáját veszi alapul.

Első nyilvános eseményként Hogyan tovább a klímatudatos jövő felé? címmel rendeztek tudományos konferenciát 2018. november 28-án, Budapesten. A konferencián nagy vonalakban bemutatták az éghajlatvédelemmel kapcsolatos hazai kutatóműhelyeket, illetve az erre irányuló elsődleges kutatásokat, valamint a magyar klímaértékelő jelentés fő stratégiai kérdéseit is megvitatták. A rendezvényre az ország minden részéről érkeztek kutatók, kormányzati és nem kormányzati szervek képviselői, és a magánszektor is képviseltette magát. A résztvevők száma meghaladta a száz főt.

Az elmúlt több mint harminc évben számos véleményt és állítást olvashattunk, hallhattunk arról a jelenségről, amit tömören éghajlatváltozásnak nevezünk. Sokan legyinthetnének is ilyenkor, hiszen „évek óta hallunk erről, és mégsem történt semmi”. Honnan tudhatjuk meg, hogy mi történik valójában saját otthonaink környezetében, falunkban, városainkban, hazánkban az éghajlatváltozás kapcsán? Mekkora veszéllyel kell számolnunk? Egyáltalán, fel vagyunk-e készülve a változásokra? Fontos kérdés az, hogy mit tehetnek a nemzeti hatóságok, a gazdasági szereplők és az állampolgárok. Ráadásul a média által is megosztott tudományos eredmények sokszor ellentmondóak, nehéz köztük kiigazodni és felelős döntéseket alapozni rájuk.

A cél az, hogy a formálódó jelentések által, az IPCC tapasztalataira alapozva többet és pontosabban tudjunk majd meg a hazánk területén jelentkező éghajlatváltozásról. Fontos tapasztalat, hogy a társadalomtudományok területén az éghajlatváltozással kapcsolatos helyi relevanciájú tudás és kutató igen kevés, ezért remélhetőleg ez a nagy összefogó munka inspirálja az ilyen jellegű új kutatásokat is, és akár új tudományos műhelyek kialakulásához is vezethet.

Bizonyított tény, hogy a Kárpát-medencében a globális átlagnál súlyosabb következményei lesznek az éghajlatváltozásnak, és az is, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legsérülékenyebb tagállama ebben a tekintetben. Az éghajlatváltozás hatásai hazánk hosszú távú fejlődési lehetőségeit meghatározó tényezők, ezért elkerülhetetlen egy tudományos alapokon nyugvó előrejelzés elkészítése, amely tartalmazza a gazdaság ágazatait érintő prognosztizált hatásokat, különböző forgatókönyveket készít és kitörési pontokat azonosít be.

A terv az, hogy egyrészt a tervezett jelentésekkel közel hozzák az érintettekhez – azaz mindenkihez – azt, hogy Magyarországon milyen változásokra számíthatunk. Másrészt, hogy feltérképezzék az éghajlatváltozással kapcsolatos magyar helyzetet a legfrissebb tudományos eredményeknek megfelelően, ami végső soron a döntéshozatal tudományos megalapozottságát támogatja. Az első eredmények már másfél-két éven belül megszülethetnek.

Magyarországon 1901 óta a 2018-as év volt az eddigi legmelegebb. A jelek arra mutatnak, hogy fel kell készülnünk a változásokra, és mindent meg kell tennünk annak érdekében is, hogy enyhítsük a változás intenzitását, és hogy érett, erős és rugalmas legyen az ország társadalmi, gazdasági szerkezete a kellő mértékű alkalmazkodáshoz.

Fotó: NIH

Nemes Csaba/Magyar Kurír