Tanulmányok, cikkek

Remény a művészetben

Előző két cikkünkben már láttuk, milyen fontos a remény mindennapjainkban és kitüntetett pillanatainkban egyaránt. Így az sem meglepő, hogy a művészet is keresi annak tartalmát, igazi jelentését és számos formában megjeleníti a reményt vagy annak hiányát, elvesztését.

A remény allegóriája – egyfajta jelképes ábrázolása – az előző cikkünk illusztrációjaként is használt női alak, horgonnyal. A horgony rögzítést ad, biztonságot jelent a hajósnak. Hasonlóan, az ember számára a remény lehet egy olyan fix pont, amibe kapaszkodva meg lehet pihenni, vagy át lehet vészelni életünk egy viharosabb szakaszát.

Máskor reménysugárról beszélnek az alkotók. Ebben a kifejezésben egyszerre van benne a minket pillanatnyilag körülvevő sötét valóság és az attól merőben eltérő másik, fényes világ kis sugárnyi, de mégis buzdító, motiváló üzenete. A reménysugár irányt is mutat, ami jól kifejezi azt, hogy a remény segít jó célokat kitűzni.

Kocsári Zs. Kati: Reménysugár

Adódhat olyan helyzet is, amikor a művészet puszta megjelenésével maga válik reménysugárrá. Ilyen esetről írt nemrégen a sajtó, amikor egy szír zongorista egy damaszkuszi menekülttáborban az utcán adott koncerteket annak bizonyítására, hogy a háborúban is megőrizhetünk valamennyit az élet szépségéből.

Hétköznapi reményeink

A remény evilági értelmezésének szerepe, haszna, csapdái és kritikája

„Amíg élek, remélek” (Cicero); „Amíg élet van remény is van” (Stephen Hawking); „Amíg idő van, van még remény is” (Székely János). Ezekkel és sok más hasonló idézettel is bemutathatnánk, hányféleképpen fogalmazzuk meg azt, hogy véges életünk napjaiban vágyunk valamire, remélünk valamit. Az mindegyik idézett megfogalmazásban közös, hogy a remény nem önmagában létezik. A remény időhöz és térhez kötött. A remény a jövő, aminek az eljövetele még előttünk van. Milyennek képzeljük a jövőt? Akinek a mai élete nem felel meg, szebb jövőt szeretne. A fárasztó munkát végzők kevésbé fáradságosra vágynak, a rohanásban lévők lassabb tempóra, a szeretet nélkül élők szeretetre vágynak.

A csapda az, hogy sokszor az ember nem remél, hanem fantáziál. A fantázia fontos, hogy előrevigyen az úton, de a fantázia veszélye, hogy eltereli a figyelmet a valóságról, a realitásról. Egy mondást találtam erről, ami igen elgondolkodtatott. „Néha fantáziál az ember a jövőről, de olyankor eszembe jut az a mese, amiben az asszony tojásokat visz a piacra, és tervezgeti, hogy majd mi mindent fog venni az árából. Aztán végül összetörik az összes tojás.” A fantáziálás rövid ideig tartó, nem a valósághoz köthető állapot – a szó jelentése  a szótár szerint: "képzelődik, álmodozik". A fantáziáláshoz hasonló csapda az illúzió, az illúzió kergetése. Áltatás, ámítás, érzéki csalódás. Mondhatjuk úgy is, hogy az ember a csodákban reménykedik? Csodák vannak. Az illúzió csodája és a mi csodáink között az a különbség, hogy honnan várjuk a csodát? A csodavárásunknak, egyben a reményünknek egy forrása van. Krisztus. Ami fontos számunkra, azt nem helyezzük a valóságon kívül, sőt azért teszünk, dolgozunk. Ébren tartjuk azt az állapotot, amiben reménykedünk. Minden új nappal, időről időre. Senki nem tökéletes, és nem is tudja minden nap azonos intenzitással végezni a munkáját, segíteni a rászorulót, sőt még a szeretetet sem tudjuk mindig ugyanazon a hőfokon tartani, de tudatosan lehet vigyázni rá és tudatosan lehet készülni. Időben. Ez az idő most is van. 

Reményünk

Idei adventi cikksorozatunkat a remény témája köré rendeztük. Tettük ezt azért, mert naponta hallva a híreket, például az új melegrekordokról, vagy olvasva a klímaváltozást tagadó döntéshozók előretörését, bárkiben felmerülhet a kérdés: Mit remélhetünk még? Ebben a mondatban nem csak a „mit?” kérdésre adható tudományos válasz érdekes, hanem az is, hogy miért pont a reményben keresünk támaszt?

Ebben az első cikkben a remény értelmezéseiről, funkciójáról és fontosságáról írunk. Egy hét múlva foglalkozni fogunk a remény szerepével a világban, hétköznapjainkban és ünnepeinkben. Majd rá egy hétre a remény jelenlétével a művészetekben. Végül advent végén a remény keresztény meghatározását és hitünkben betöltött funkcióját járjuk körül.

A remény fogalmát az értelmező szótár így írja le: „Bizalom, hit abban, hogy amit óhajtunk, megvalósul.” A hétköznapokban ez olyasmit jelent, hogy szeretnénk, de nem vagyunk, lehetünk biztosak abban, hogy úgy lesz. Érdemes észrevenni viszont, hogy a hittel összefüggésben használva a remény jelentése jelentősen eltér ettől. A hívő reménye bizalommal teli várakozás a megváltás által nekünk ígért örök életre.

Míg a világi értelmezésben érezhető egy feszültség az óhajtott dolog/esemény vonzó vonásai és a bekövetkezés bizonytalansága között, addig a hívő számára az üdvösség lehetősége bizonyosság. A remény fogalma itt inkább a várakozást, a türelmet hangsúlyozza.

HOLNAPHIMNUSZ KIÁLLÍTÁS

2015-ben az egyik Naphimnusz Egyesületi találkozón vetődött fel az a gondolat, hogy mindenki számára közérthető módon, képekkel illusztrálva, sok helyre eljuttatva szemléltessük a teremtésvédelem mibenlétét. Sokat beszélgettünk arról, hogy mivel lehetne leginkább kifejezni gondolatainkat, végül, talán egyáltalán nem véletlenül, Szent Ferenc Naphimnuszát találtuk a legmegfelelőbbnek. A kiállítás bevezető tablóján erről így írunk: 

„A jövő távlatairól
a jelen aggodalmainak szorításában
Szent Ferenc szavai nyomán

Egy rövid, de szerteágazó fizikai és szellemi sétára hívjuk a kedves látogatót. Assisi Szent Ferenc 1225-ben, már nagybetegen írta a Naphimnuszt (olaszul: Cantico di frate Sole, azaz Naptestvér éneke), mely az olasz irodalom első verses nyelvemléke is. Régi keletkezése ellenére ma is sok új felismerést indíthat bennünk útjára, ezekből született ez az elmélkedő kiállítás.”

Ferenc pápa üzenete a teremtéssel való törődés világnapjára

Gyakoroljunk irgalmasságot közös otthonunkkal!

Ferenc pápa üzenete a teremtéssel való törődés világnapjára

2016. szeptember 1.

Egységben az ortodox testvérekkel és csatlakozva más keresztény egyházakhoz és közös­ségekhez, a katolikus egyház ma tartja az éves „világnapot a teremtéssel való törődésért”. E világnap „értékes lehetőséget kínál az egyes hívőknek és a közösségeknek a teremtés megőr­zésére irányuló személyes hivatásuk megújítására, hálával tekintve fel Istenre azért a csodálatos műért, amelyet ő gondjainkra bízott, kérve segítségét a teremtés védelmében és irgalmát a bűnök miatt, amelyeket a világ ellen követtünk el, amelyben élünk.”1

A szentatya, Ferenc pápa levele a „teremtéssel való törődés világnapja” bevezetéséről (szeptember 1.)

(nem hivatalos magyar fordítás)

Tisztelendő testvéreimnek,

Peter Kodwo Appiah Turkson bíborosnak,

az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa elnökének,

Kurt Koch bíborosnak,
a Keresztények Egysége Elősegítése Pápai Tanácsa elnökének.

Osztozva szeretett testvéremmel, Bartholomaiosz ökumenikus pátriárkával a teremtés jövője iránti aggodalomban (vö. Laudato si’ enciklika, 7–9), és elfogadva képviselőjének, Ioannis pergamói metropolitának javaslatát, aki részt vett a közös ház gondozásáról szóló Laudato si’ enciklika bemutatásán, közölni kívánom Önökkel döntésemet, hogy a katolikus egyházban is bevezetem a „világimanapot a teremtéssel való törődésért”, amelyet az idei esztendőtől kezdve szeptember 1-jén tartunk, úgy, amint az már régóta történik az ortodox egyházban.

Keresztényekként szeretnénk felkínálni hozzájárulásunkat az ökológiai válság leküzdéséhez, amelyet az emberiség most átél. Ehhez elsősorban gazdag lelki örökségünkből kell merítenünk azokat az ösztönzéseket, amelyek a teremtés gondozása iránti szenvedélyt táplálják, mindig emlékezve arra, hogy számunkra, a Jézus Krisztusban, Isten értünk emberré lett Igéjében hívők számára „a lelkiség nincs elszakítva saját testünktől, sem a természettől vagy e világ valóságaitól, hanem ezekkel együtt és ezekben él, közösségben mindennel, ami körülvesz minket” (LS 216). Az ökológiai válság tehát mély lelki megtérésre hív minket: a keresztények meg vannak hívva egy „ökológiai megtérésre, amely azt jelenti: engedik, hogy Jézussal való találkozásuk minden következménye megjelenjen az őket körülvevő világhoz fűződő kapcsolataikban” (LS 217). Ugyanis „annak a hivatásnak a megélése, hogy védelmezői legyünk Isten művének, lényegi része az erényes életnek, nem valami szabadon választható feladat s nem is a keresztény tapasztalat másodlagos szempontja” (uo.).

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Szolidaritás

 
Virágvasárnap (március 20.)
 
Nagyböjt előző heteiben minden hétre jutott egy-egy konkrét javaslatunk, amelyek a Húsvétra való lelki felkészülés részeként Ferenc pápa „Áldott légy!” kezdetű enciklikájának szellemében nekünk és a körülöttünk élőknek is segíthettek felfedezni a teremtett világ iránti felelősségünk és istenkapcsolatunk szoros összefüggéseit. Így értünk a Virágvasárnaphoz, amikor Jézus a kereszthalála előtti vasárnapon bevonul Jeruzsálembe és kezdetét veszi a Nagyhét, Jézus szenvedéstörténete (passiója), majd bekövetkezik kereszthalála.
 
Jézus nagyheti története párhuzamba állítható azon emberi szenvedésekkel, amelyek a világban nap mint nap történnek. Árulások, hazugságok, csalások és csalatkozások áldozatai vagyunk mi magunk is. Ebben a helyzetben gyakran feltesszük a kérdést magunknak, hogy vajon miért történik mindez velünk. Ekkor csak a megválaszolatlan „miért”-ek sorakoznak fel az életünkben. Pál Feri atya úgy fogalmaz, hogy ilyenkor ne a „miért” kérdést, hanem a „kiért” kérdést tegyük fel magunknak. Sokkal egyszerűbben találhatunk választ és megnyugvást is a szenvedésünkben.

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Csodáljuk a teremtés szépségét!

 
Nagyböjt 5. vasárnapja (március 13.)
 
Nagyböjti felhívás-sorozatunk ötödik pontja így szól: „Ferenc pápa Áldott légy enciklikájának szellemében arra buzdítjuk a kedves híveket, hogy az előttünk álló hosszú hétvégén találjanak alkalmat arra, hogy kimenjenek a természetbe és gyönyörködjenek, örüljenek a teremtett világ gazdagságának, keressék benne Isten kezenyomát, szeretet-üzenetét, és hálát adjanak érte.”
A teremtésvédelem által szorgalmazott feladatok jó része úgy viszonyul a teremtett világhoz, mint olyan valamihez, ami tőlünk távol van, szenved, kínlódik, napi tevékenységünkkel „látatlanban”, áttételesen szennyezzük és károkat okozunk neki. Amikor az autóban megnyomjuk a gázpedált, amikor kidobjuk a műanyagpalackot, amikor bekapcsoljuk a villanyvasalót, többnyire nem látjuk közvetlenül a gleccsereket, melyek a globális felmelegedéstől olvadnak, a tengeri élőlényeket, melyek a vizekben felgyülemlő műanyagdarabokat lenyelik, vagy a füstölgő erőműveket. A „teremtés” könnyen válhat számunkra távoli, elvont dologgá.

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Vegyszerek

 
Nagyböjt 4. vasárnapja (március 6.)
 
Amint a böjt a testi és lelki megtisztulásunkat segíti, belső késztetésünk támad környezetünk szebbé tételére – gondolva például a tavaszi nagytakarításra. A legáltalánosabb, egyszerű, pénztárca- és környezetbarát technikákat gyűjtöttünk össze a teljesség igénye nélkül.

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Hulladék

 
Nagyböjt 3. vasárnapja (február 28.)
 
Hogyan csökkenthetjük háztartási hulladékunk mennyiségét?
Napjaink legsúlyosabb környezeti szennyezés forrása a hulladék felelőtlen létrehozásából, elhelyezéséből, kezeléséből adódik. 2013-ban hazánkban a keletkezett települési hulladék 3 millió 730 ezer tonna volt. Magunk is sokat tehetünk azért, hogy ez jó irányba változzon. A Nagyböjt részeként a naponta keletkező hulladékainkkal kapcsolatban is magunkévá tehetünk jó gyakorlatokat, amivel lelkiismeretünk mellett a környezetünk is tisztább, élhetőbb lesz, és ráadásul a pénztárcánkban is több marad. Mindössze több odafigyelés és tudatosság szükséges az alábbi tanácsok megfogadásához.

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére - Fűtés

 
Nagyböjt 2. vasárnapja (február 21.)
Magyarország teljes energiafogyasztásának nagyjából a harmadát adja a lakossági energia­felhasználás. Ennek legnagyobb része fűtési, sőt manapság már egyre növekvő mértékben a hűtésre használt energia, valamint a használati meleg víz. Óriási a felesleges energiahasználatunk, részben a nem megfelelően szigetelt, részben a sokszor túlságosan melegre fűtött lakások miatt. Ismert, hogy fűtési energiánk forrása ma nagyrészt fosszilis energia (földgáz- és szén-) alapú, azaz az ehhez kapcsolódó károsanyag-kibocsátásunk jelentős, ami nemcsak a ma már jól ismert éghajlatváltozás egyik fő okozója, hanem a téli időszak helyi levegőszennyezettségnek is a legfontosabb forrása. Azért, hogy ezek a káros kibocsátások csökkenjenek, mi magunk is tehetünk, méghozzá nem is keveset. Vannak még ugyan olyan távfűtéssel ellátott lakások, ahol nehéz vagy nem is lehet szabályozni a belső hőmérsékletet, de másutt magunk dönthetjük el, hogy hány fok legyen lakásunkban. Sokan szeretnek „bedurrantani”, pedig – ahogy ezt számos elemzés bizonyítja – egy bizonyos hőfok felett ez nemcsak hogy felesleges, de nem is egészséges.

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Étkezés

 
Nagyböjt 1. vasárnapja (február 14.)
 
A keresztény kultúrkör böjti hagyományában a hústól való tartózkodás természetes szokás. Mai modern világunkban azonban talán nehezebbnek tűnik, hiszen a régebbi korokhoz képest bőséges árukínálat lehetővé teszi az akár naponkénti húsfogyasztást is.
A húsfogyasztás csökkentése azonban nem csak az aszkézis része lehet, hanem egy környezettudatosabb életmód alapjává is válhat. Elsőre talán furcsának hangzik, de az élelmiszerfogyasztásunk, s azon belül is a húsfogyasztásunk jelentős környezeti terheléssel járhat.
Az állati termékek előállításához jóval több vízre, földterületre és fosszilis fűtőanyagra van szükség, mint a növényi táplálékokhoz. Az állatok táplálásához szükséges takarmány termesztése értékes területeket von el a gabonatermesztéstől.  Egy alapvetően állati termékeken alapuló étrend így ötször annyi gabona megtermelését vonja maga után, mint a főleg növényi alapú étrend. Ez az arány elsősorban a fejlett országokra jellemző: az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 75 %-án takarmányt termelnek.
 
Ugyanígy ha összehasonlítjuk a vízfelhasználást, vagy éppen a fosszilis fűtőanyagok szerepét, szintén óriási eltéréseket tapasztalhatunk.  Élelmiszereink előállításához mindenképpen szükség van vízre, csakhogy ez az állati eredetű táplálékok esetén kiugróan magas. Míg egy kilogramm búza megtermelése csak 900 liter víz felhasználását vonja maga után, 1kg rizs pedig 1900 litert, addig 1 kg csirke már 3500 litert jelent, nem beszélve a marhahúsról, melynek egy kilójának előállításához nem kevesebb, mint 15 ezer liter vízre van összességében szükség.
Az állattenyésztés emellett nagyban hozzájárul az üvegházhatás növekedéséhez, amely a globális éghajlatváltozás egyik motorja.  A szarvasmarha és a juh szervezete nagy mennyiségben állít elő metánt az emésztés során, amely a szén-dioxid mellett a legjelentősebb üvegházgáz.  A cambridge-i egyetem kutatásai szerint a hús- és tejtermékfogyasztás folyamatos növekedése akár 80 %-ban lesz felelőssé tehető a jövőben az üvegházhatásért. Az állati termékek iránti kereslet bővülése a legelők kiterjesztését is maga után vonja, ezzel csökkentve világszerte a természetes élőhelyek területét.  A hús- és tejfogyasztás tudatos visszafogásával azonban mindannyian tehetünk közös lakóhelyünkért a Földért.  Emellett bevásárlásaink tervezésekor érdemes elgondolkodnunk az alábbi kérdéseken is:
1. Honnan származik az élelmiszer? 
2. Milyen módon termelték az élelmiszert?
3. Mennyi vizet használtak a termék előállításához?
4. Mennyire feldolgozott a termék?
5. Méltányos kereskedelemből származik-e? 

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére - Közlekedés

Az egyoldalas nyomtatható változat (PDF) itt érhető el

Farsangvasárnap (február 7.) vagy hamvazószerda (február 10.)

„Idén nagyböjtben a húsvétra való lelki felkészülés részeként Ferenc pápa Áldott légy enciklikájának szellemében szeretnénk olyan önként vállalható nagyböjti gyakorlatokat is a testvérek figyelmébe ajánlani, melyek nekünk és a körülöttünk élőknek is segíthetnek felfedezni a teremtett világ iránti felelősségünk és istenkapcsolatunk szoros összefüggéseit.

Ezért először is arra buzdítjuk a kedves híveket, hogy aki teheti, legalább a nagyböjti időben – lemondásként és egyben a teremtett világ iránti felelősségének kifejezéseképp – ne autóval jöjjön szentmisére, vagy ha igen, akkor kínálja fel az autóban lévő szabad helyeket közelben lakóknak, hogy „telekocsival” közlekedjenek, és egyben a segítőkész kapcsolat is erősödjön egyházközségünk tagjai között.”
 
A közlekedés talán a legismertebb környezetszennyező tevékenység. Folyamatosan zajlik, részvételünkkel vagy az orrunk előtt, és egy-egy látható füstpamacs vagy orrfacsaró kipufogógáz-felhő időről időre az eszünkbe juttatja káros hatásait.
 

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére

Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájának szellemében, Székely János püspök atya, a MKPK Caritas in veritate bizottsága vezetőjének egyetértésével, a teremtett világ iránti keresztény felelősség és a hívő katolikus, evangéliumi lelkület egységének elmélyítése érdekében tisztelettel javasoljuk az alábbi felhívásokat a megjelölt időben közzétenni a plébániai hirdetésekben:
 
„Idén nagyböjtben a húsvétra való lelki felkészülés részeként Ferenc pápa Áldott légy enciklikájának szellemében szeretnénk olyan önként vállalható nagyböjti gyakorlatokat is a testvérek figyelmébe ajánlani, melyek nekünk és a körülöttünk élőknek is segíthetnek felfedezni a teremtett világ iránti felelősségünk és istenkapcsolatunk szoros összefüggéseit.
Ezért először is arra buzdítjuk a kedves híveket, hogy aki teheti, legalább a nagyböjti időben – lemondásként és egyben a teremtett világ iránti felelősségének kifejezéseképp – ne autóval jöjjön szentmisére, vagy ha igen, akkor kínálja fel az autóban lévő szabad helyeket közelben lakóknak, hogy „telekocsival” közlekedjenek, és egyben a segítőkész kapcsolat is erősödjön egyházközségünk tagjai között.”

2015 Advent - 4. hét: A mindennapok tempója, a valós értékek virágoztatása

Szerző: 
Nemerkényi Kinga

Fura világban élünk. Most épp az év egyik legsűrűbb, legzsúfoltabb időszakánál tartunk: ez lett az Advent és a Karácsony. Folyik a bevásárlás, rohanás egyik boltból a másikba, ajándékok és díszek beszerzése. De még ünnep nélkül is igen hajtós az év vége. Hajtás van az iskolában és egyetemeken: közeleg a félévi bizonyítvány, tornyosulnak a vizsgák. Hajtás van a munkahelyeken és hivatalokban. Év végi statisztikák készítése, költségvetés, jövő évi tervezés. Számok, táblázatok véget nem érő sora. A templomokban is készülődnek már az év végi hálaadást száraz adatokká silányító könyvelői számadással. Az otthonok sem mentesek a versengéstől, ki ad nagyobb, szebb és drágább ajándékokat, kinek finomabb a bejglije, hol roskadozik az asztal több süteménytől. És persze ez a normális, ebbe nőttünk bele, ez a megszokott. 

Mennyire szeretnénk, akarunk, merünk ebből kilépni? Most az ünnepekre, vagy akár az életformánkat is megváltoztatni? Milyen lehet egy olyan közösség víziójának tempója, mely idei adventi elmélkedéseink alapjául szolgál? (ld. Viridis blog)

Ki és mi diktálja a tempót életünkben? Ferenc pápa sokszor hangsúlyozza most megjelent enciklikájában, hogy az ember is a természet és a teremtés része. Ezért jól tesszük, ha figyelünk a természetre, a teremtett világra. Mert segít megtalálni a helyes tempót. Bár az életünk alapjául szolgáló időt elvileg minden kultúra – és a mai napig a mienk is – a Nap és a Hold járásához szabta, mégis úgy tűnik, teljesen eltávolodtunk modern életvitelünkkel az égitestek ritmusától, mintegy kiszakítva magunkat a teremtett világból. Ha megpróbálunk lassítani a tempón, elfogadni azt, hogy mindennek meg van a maga ideje, talán egészségesebb életet élhetünk, és a természettel való összhangunk is növekedhet. Ha le tudunk lassítani, talán mi is több gyümölcsöt élvezhetünk, ahogy Paracelsus írta:

„Aki azt képzeli, hogy minden gyümölcs
ugyanakkor érik meg, mint a szamóca,
az semmit sem tud a szőlőről.”

2015 Advent - 3. hét: Közösségek maguk és egymás közt

Kapcsolataink és közös ügyeink
Szerző: 
Asztalosné Zupcsán Erika

Azt ígértük, víziót, jövőképet mutatunk. (Az idei adventi elmélkedéseink kiindulópontjául szolgáló, eredetileg a Viridis blogról származó alapszöveget itt olvashatják.) Milyen legyen társadalmi kapcsolati világunk? Mit tegyünk, vagy épp ne tegyünk, hogy igaz legyen a mondás: olyat tégy másoknak, amit te is el tudnál fogadni? A vízió – fogalma szerint – realisztikus, hihető, vonzó, tükrözi az érintettek céljait, aspirációit, képszerű, szemléletes és érzelmi töltésű. Itt meg is állnék. Nem vonatkoztathatunk el attól, hogy minden vízió érzelmi kötődést is tartalmaz. Lesz, aki nem vágyik egy ilyen létforma után, lesz, aki ma is próbál így élni, s azt remélem, lesz, aki rövid eszmefuttatásaink alapján elgondolkodik azon, hogy vajon ki tudná-e próbálni, meg tudná-e állni akár egy hétig, hogy ne a ma realitásait, hanem a jövő érdekében a múlthoz jobban kötődő realitásokat vegye figyelembe.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - minden emberért ma és a jövőben

Szerző: 
Nobilis Márió

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
Óriási erők csapnak össze a színfalak mögött és előtt. A jó és a rossz, a lelkiismeret és a lelkiismeretlenség, az önzés és az önmegtagadás, az okosság és az ostobaság, a bátorság és a gyávaság, a mértékletesség és a mohóság, a nagylelkűség és az irigység harca zajlik.
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy „életre keltsük” imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel: imádkozzunk együtt minél többen egy szívvel!
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
December 13-án, vasárnap:
 
Minden emberért, beleértve a ma élő és a következő nemzedékeket, hogy a világban mindenki otthon érezhesse magát, mert közös otthonunkban együtt éljük át a megállapodás következményeit.
 
Az imádságok megtalálhatók az „A Laudato si' enciklika imái” cikkünkben.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - azokért, akik már cselekszenek

Szerző: 
Nobilis Márió

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
A Párizsban tárgyalóknak nagy szükségük van a Szentlélek Úristen jelenlétére, bátorítására, megvilágosító kegyelmére.
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy „életre keltsük” imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel: imádkozzunk együtt minél többen egy szívvel!
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
December 12-én, szombaton:
 
Azokért, akik sokat tesznek saját életükkel, példájukkal, mértékletességükkel tudatosan vagy nem tudatosan, hogy az igazság a béke, az erőforrások arányos megosztása, a közösségek épülése, a szeretet virágzása kiteljesedjen.
 
Az imádságok megtalálhatók az „A Laudato si' enciklika imái” cikkünkben.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a megállapodást előremozdítók kitartásáért

Szerző: 
Nobilis Márió

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
Óriási erők csapnak össze a színfalak mögött és előtt. A jó és a rossz, a lelkiismeret és a lelkiismeretlenség, az önzés és az önmegtagadás, az okosság és az ostobaság, a bátorság és a gyávaság, a mértékletesség és a mohóság, a nagylelkűség és az irigység harca zajlik.
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy „életre keltsük” imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel: imádkozzunk együtt minél többen egy szívvel!
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
December 11-én, pénteken:
 
A megállapodást előremozdítókért, hogy ne lankadjanak.
 
Az imádságok megtalálhatók az „A Laudato si' enciklika imái” cikkünkben.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a megállapodás kerékkötőiért

Szerző: 
Nobilis Márió

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
A Párizsban tárgyalóknak nagy szükségük van a Szentlélek Úristen jelenlétére, bátorítására, megvilágosító kegyelmére.
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy „életre keltsük” imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel: imádkozzunk együtt minél többen egy szívvel!
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
December 10-én, csütörtökön:
 
A megállapodás kerékkötőiért, hogy nyíljon fel a szemük és a szívük.
 
Az imádságok megtalálhatók az „A Laudato si' enciklika imái” cikkünkben.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a gazdaság kulcsszereplőiért

Szerző: 
Nobilis Márió

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
Óriási erők csapnak össze a színfalak mögött és előtt. A jó és a rossz, a lelkiismeret és a lelkiismeretlenség, az önzés és az önmegtagadás, az okosság és az ostobaság, a bátorság és a gyávaság, a mértékletesség és a mohóság, a nagylelkűség és az irigység harca zajlik.
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy „életre keltsük” imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel: imádkozzunk együtt minél többen egy szívvel!
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
December 9-én, szerdán:
 
A gazdaság kulcsszereplőiért: vegyék ki részüket a gazdaság átalakításából, hogy élhetőbb világot hozhassunk létre.
 
Az imádságok megtalálhatók az „A Laudato si' enciklika imái” cikkünkben.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a klímcsúcson nem képviselt érdekekért és a legkiszolgáltatottabbakért

Szerző: 
Nobilis Márió

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
A Párizsban tárgyalóknak nagy szükségük van a Szentlélek Úristen jelenlétére, bátorítására, megvilágosító kegyelmére.
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy "életre keltsük" imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel: imádkozzunk együtt minél többen egy szívvel!
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
December 8-án, kedden:
 
A klímacsúcson nem képviselt érdekekért, és azokért, akiket a legsúlyosabban érint a klímaváltozás (akik emiatt éheznek, nem jutnak megfelelő ivóvízhez, munkához és megélhetéshez), hogy elég segítséget kapjanak a terhek hordozásához.
 
 
Az imádságok megtalálhatók az "A Laudato Si' enciklika imái" cikkünkben.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a magukat legkevésbbé érintettnek tartókért

Szerző: 
Nobilis Márió

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
Óriási erők csapnak össze a színfalak mögött és előtt. A jó és a rossz, a lelkiismeret és a lelkiismeretlenség, az önzés és az önmegtagadás, az okosság és az ostobaság, a bátorság és a gyávaság, a mértékletesség és a mohóság, a nagylelkűség és az irigység harca zajlik.
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy "életre keltsük" imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel: imádkozzunk együtt minél többen egy szívvel!
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
December 7-én, hétfőn:
 
Imádkozzunk azokért, akik akik úgy gondolják, hogy a legkevésbé érintettek a környezeti krízisben (de tévednek), vagy akik még nem ismerték fel a probléma jelentőségét és ebben a saját felelősségüket, hogy tudatára ébredjenek, mit kell tenniük!
 
 
Az imádságok megtalálhatók az "A Laudato Si' enciklika imái" cikkünkben.

2015 Advent - 2. hét - Az önellátásról és a technológia helyes szerepéről

Szerző: 
Rohály Gábor

Kezdjünk hát bele az idei advent vezérfonalának választott vízió kibontásába. Már az első mondat is elgondolkodtató:

„Ebben a jövőben pár száz fős közösségekben élünk (akár városban, akár vidéken)”

A mai szemmel kicsinek tűnő pár száz fős közösség nem légből kapott ötlet. Robin Dunbar angol antropológus állította fel azt az elméletet, amely szerint egy ember átlag 150 másik emberrel képes stabil, élő szociális kapcsolatot fenntartani. Ennyi viszony fér a „fejünkbe”. Ennyi emberrel működik a kölcsönösség, tart össze a csoport. Ennél nagyobb csoportokban nem ismerhet mindenki mindenkit, csökken a bizalom, a csoport szükségszerűen tagolódni kezd. Könnyen felüti a fejét az önzés, sikeres lehet a „csapd be, úgysem látod többet” taktika. És valóban, olvashatjuk, hogy régen ekkora volt egy-egy jól működő faluközösség, és megfigyelhettük a széttöredezést is, amikor a nagyobb falvakban az identitás már a szűkebb településrészhez, például „alszeghez” és „fölszeghez” kötötte a lakókat. Városban is jól működtethetőek ilyen kisebb egységek, legyen az utca, lakótömb vagy plébániaközösség. Az ilyen közösségek olyan városokban működnek a legjobban, ahol a városrészek központjaiban helyet találhat minden szükséges üzlet és szolgáltatás, és így a helyi lakosok ismerősként köszönthetik a boltost vagy a cipészt, s egymást is. Ezeknek a helyi közösségi kapcsolatoknak szövögetésében (lásd Ferenc pápa enciklikájában: “a társadalmi problémákra közösségi hálóval kell válaszolni” – LS 219) nagy szerepe lehetne, és küldetéstudata is kellene hogy legyen a plébániai és egyéb keresztény közösségeknek, természetesen nem csupán a maguk javát nézve, hanem az egész körülöttük élő társadalom szolgálatára.

„szükséges javainkat lehetőségeink arányában magunk állítjuk elő közel önellátó módon.”

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a legjobban érintettekért

Szerző: 
Kükedi Zsolt

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
A Párizsban tárgyalóknak nagy szükségük van a Szentlélek Úristen jelenlétére, bátorítására, megvilágosító kegyelmére. 
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy "életre keltsük" imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel.
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
A mai napon (december 6-án):
 
Imádkozzunk a legjobban érintettekért, hogy elég segítséget kapjanak a terhek hordozásához!
 
 
Az imák az "A Laudato Si' enciklika imái" cikkben olvashatóak.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a szakértőkért, hogy bölcsen egyengessék a megegyezés útját

Szerző: 
Kükedi Zsolt

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
A Párizsban tárgyalóknak nagy szükségük van a Szentlélek Úristen jelenlétére, bátorítására, megvilágosító kegyelmére. 
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy "életre keltsük" imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel.
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
A mai napon (december 5-én):
 
Imádkozzunk a szakértőkért, hogy bölcsen egyengessék a megegyezés útját!
 
 
Az imák az "A Laudato Si' enciklika imái" cikkben olvashatóak.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a vezetőkért, hogy ne rövidtávú érdekeik szerint döntsenek

Szerző: 
Kükedi Zsolt

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
A Párizsban tárgyalóknak nagy szükségük van a Szentlélek Úristen jelenlétére, bátorítására, megvilágosító kegyelmére. 
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy "életre keltsük" imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel.
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
A mai napon (december 4-én):
 
Imádkozzunk a politikai döntéshozókért, hogy ne a rövidtávú gazdasági érdekeket tartsák szem előtt, hanem minden ember jólétét, és az erőforrások ésszerű felhasználását!
 
 
Az imák az "A Laudato Si' enciklika imái" cikkben olvashatóak.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a résztvevők nagylelkűségéért

Szerző: 
Rohály Gábor

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
Óriási erők csapnak össze a színfalak mögött és előtt. A jó és a rossz, a lelkiismeret és a lelkiismeretlenség, az önzés és az önmegtagadás, az okosság és az ostobaság, a bátorság és a gyávaság, a mértékletesség és a mohóság, a nagylelkűség és az irigység harca zajlik.
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy "életre keltsük" imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket.
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel.
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
A mai nap (december 3-a) imaszándéka:
 
a résztvevők nagylelkűségéért imádkozzunk,
hogy le tudjanak mondani részérdekeikről a közjóért!
 
Az imák az "A Laudato Si' enciklika imái" cikkben olvashatóak.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a résztvevők bátorságáért

Szerző: 
Rohály Gábor

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
A Párizsban tárgyalóknak nagy szükségük van a Szentlélek Úristen jelenlétére, bátorítására, megvilágosító kegyelmére. 
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy "életre keltsük" imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel.
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
A mai nap (december 2-a) imaszándéka:
 
a résztvevők bátorságáért imádkozzunk, 
hogy ki merjenek állni őszinte meggyőződésükért!
 
 
Az imák az "A Laudato Si' enciklika imái" cikkben olvashatóak.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a résztvevők biztonságáért

Szerző: 
Kükedi Zsolt

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek. Ahogy Ferenc pápa mondotta: bátor és nagylelkű vállalásokra van szükség annak érdekében, hogy megfordítsuk a romboló hatású folyamatot, és biztosítsuk hogy gyermekeink, unokáink békében és szükséget nem szenvedve élhessenek. 
 
Óriási erők csapnak össze a színfalak mögött és előtt. A jó és a rossz, a lelkiismeret és a lelkiismeretlenség, az önzés és az önmegtagadás, az okosság és az ostobaság, a bátorság és a gyávaság, a mértékletesség és a mohóság, a nagylelkűség és az irigység harca zajlik.
 
A Párizsban tárgyalóknak nagy szükségük van a Szentlélek Úristen jelenlétére, bátorítására, megvilágosító kegyelmére. 
 
Ökológialag elkötelezett katolikus szervezetként, egy imafelhívással, a magunk módján mi is szeretnénk hozzájárulni a klímacsúcs sikeréhez.
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban mondják el a naponta, egyénileg vagy közösségükben, az itt közzétett imaszándékra Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Mi minden nap ide fogunk írni egy imaszándékot, ami kapcsolódik a párizsi eseményekhez, a résztvevőkhöz vagy a klímaváltozás érintettjeihez.
 
Együttműködésüket előre is köszönjük!
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
A mai nap (december 1.) imaszándéka:
 
a résztvevők biztonságáért imádkozzunk!
 
 
Az imák az "A Laudato Si' enciklika imái" cikkben olvashatóak.
Keresés

Programajánló
Bejelentkezés