Tanulmányok, cikkek

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére - Közlekedés

Az egyoldalas nyomtatható változat (PDF) itt érhető el

Farsangvasárnap (február 7.) vagy hamvazószerda (február 10.)

„Idén nagyböjtben a húsvétra való lelki felkészülés részeként Ferenc pápa Áldott légy enciklikájának szellemében szeretnénk olyan önként vállalható nagyböjti gyakorlatokat is a testvérek figyelmébe ajánlani, melyek nekünk és a körülöttünk élőknek is segíthetnek felfedezni a teremtett világ iránti felelősségünk és istenkapcsolatunk szoros összefüggéseit.

Ezért először is arra buzdítjuk a kedves híveket, hogy aki teheti, legalább a nagyböjti időben – lemondásként és egyben a teremtett világ iránti felelősségének kifejezéseképp – ne autóval jöjjön szentmisére, vagy ha igen, akkor kínálja fel az autóban lévő szabad helyeket közelben lakóknak, hogy „telekocsival” közlekedjenek, és egyben a segítőkész kapcsolat is erősödjön egyházközségünk tagjai között.”
 
A közlekedés talán a legismertebb környezetszennyező tevékenység. Folyamatosan zajlik, részvételünkkel vagy az orrunk előtt, és egy-egy látható füstpamacs vagy orrfacsaró kipufogógáz-felhő időről időre az eszünkbe juttatja káros hatásait.
 

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére

Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájának szellemében, Székely János püspök atya, a MKPK Caritas in veritate bizottsága vezetőjének egyetértésével, a teremtett világ iránti keresztény felelősség és a hívő katolikus, evangéliumi lelkület egységének elmélyítése érdekében tisztelettel javasoljuk az alábbi felhívásokat a megjelölt időben közzétenni a plébániai hirdetésekben:
 
„Idén nagyböjtben a húsvétra való lelki felkészülés részeként Ferenc pápa Áldott légy enciklikájának szellemében szeretnénk olyan önként vállalható nagyböjti gyakorlatokat is a testvérek figyelmébe ajánlani, melyek nekünk és a körülöttünk élőknek is segíthetnek felfedezni a teremtett világ iránti felelősségünk és istenkapcsolatunk szoros összefüggéseit.
Ezért először is arra buzdítjuk a kedves híveket, hogy aki teheti, legalább a nagyböjti időben – lemondásként és egyben a teremtett világ iránti felelősségének kifejezéseképp – ne autóval jöjjön szentmisére, vagy ha igen, akkor kínálja fel az autóban lévő szabad helyeket közelben lakóknak, hogy „telekocsival” közlekedjenek, és egyben a segítőkész kapcsolat is erősödjön egyházközségünk tagjai között.”

2015 Advent - 4. hét: A mindennapok tempója, a valós értékek virágoztatása

Szerző: 
Nemerkényi Kinga

Fura világban élünk. Most épp az év egyik legsűrűbb, legzsúfoltabb időszakánál tartunk: ez lett az Advent és a Karácsony. Folyik a bevásárlás, rohanás egyik boltból a másikba, ajándékok és díszek beszerzése. De még ünnep nélkül is igen hajtós az év vége. Hajtás van az iskolában és egyetemeken: közeleg a félévi bizonyítvány, tornyosulnak a vizsgák. Hajtás van a munkahelyeken és hivatalokban. Év végi statisztikák készítése, költségvetés, jövő évi tervezés. Számok, táblázatok véget nem érő sora. A templomokban is készülődnek már az év végi hálaadást száraz adatokká silányító könyvelői számadással. Az otthonok sem mentesek a versengéstől, ki ad nagyobb, szebb és drágább ajándékokat, kinek finomabb a bejglije, hol roskadozik az asztal több süteménytől. És persze ez a normális, ebbe nőttünk bele, ez a megszokott. 

Mennyire szeretnénk, akarunk, merünk ebből kilépni? Most az ünnepekre, vagy akár az életformánkat is megváltoztatni? Milyen lehet egy olyan közösség víziójának tempója, mely idei adventi elmélkedéseink alapjául szolgál? (ld. Viridis blog)

Ki és mi diktálja a tempót életünkben? Ferenc pápa sokszor hangsúlyozza most megjelent enciklikájában, hogy az ember is a természet és a teremtés része. Ezért jól tesszük, ha figyelünk a természetre, a teremtett világra. Mert segít megtalálni a helyes tempót. Bár az életünk alapjául szolgáló időt elvileg minden kultúra – és a mai napig a mienk is – a Nap és a Hold járásához szabta, mégis úgy tűnik, teljesen eltávolodtunk modern életvitelünkkel az égitestek ritmusától, mintegy kiszakítva magunkat a teremtett világból. Ha megpróbálunk lassítani a tempón, elfogadni azt, hogy mindennek meg van a maga ideje, talán egészségesebb életet élhetünk, és a természettel való összhangunk is növekedhet. Ha le tudunk lassítani, talán mi is több gyümölcsöt élvezhetünk, ahogy Paracelsus írta:

„Aki azt képzeli, hogy minden gyümölcs
ugyanakkor érik meg, mint a szamóca,
az semmit sem tud a szőlőről.”

2015 Advent - 3. hét: Közösségek maguk és egymás közt

Kapcsolataink és közös ügyeink
Szerző: 
Asztalosné Zupcsán Erika

Azt ígértük, víziót, jövőképet mutatunk. (Az idei adventi elmélkedéseink kiindulópontjául szolgáló, eredetileg a Viridis blogról származó alapszöveget itt olvashatják.) Milyen legyen társadalmi kapcsolati világunk? Mit tegyünk, vagy épp ne tegyünk, hogy igaz legyen a mondás: olyat tégy másoknak, amit te is el tudnál fogadni? A vízió – fogalma szerint – realisztikus, hihető, vonzó, tükrözi az érintettek céljait, aspirációit, képszerű, szemléletes és érzelmi töltésű. Itt meg is állnék. Nem vonatkoztathatunk el attól, hogy minden vízió érzelmi kötődést is tartalmaz. Lesz, aki nem vágyik egy ilyen létforma után, lesz, aki ma is próbál így élni, s azt remélem, lesz, aki rövid eszmefuttatásaink alapján elgondolkodik azon, hogy vajon ki tudná-e próbálni, meg tudná-e állni akár egy hétig, hogy ne a ma realitásait, hanem a jövő érdekében a múlthoz jobban kötődő realitásokat vegye figyelembe.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - minden emberért ma és a jövőben

Szerző: 
Nobilis Márió

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
Óriási erők csapnak össze a színfalak mögött és előtt. A jó és a rossz, a lelkiismeret és a lelkiismeretlenség, az önzés és az önmegtagadás, az okosság és az ostobaság, a bátorság és a gyávaság, a mértékletesség és a mohóság, a nagylelkűség és az irigység harca zajlik.
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy „életre keltsük” imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel: imádkozzunk együtt minél többen egy szívvel!
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
December 13-án, vasárnap:
 
Minden emberért, beleértve a ma élő és a következő nemzedékeket, hogy a világban mindenki otthon érezhesse magát, mert közös otthonunkban együtt éljük át a megállapodás következményeit.
 
Az imádságok megtalálhatók az „A Laudato si' enciklika imái” cikkünkben.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - azokért, akik már cselekszenek

Szerző: 
Nobilis Márió

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
A Párizsban tárgyalóknak nagy szükségük van a Szentlélek Úristen jelenlétére, bátorítására, megvilágosító kegyelmére.
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy „életre keltsük” imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel: imádkozzunk együtt minél többen egy szívvel!
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
December 12-én, szombaton:
 
Azokért, akik sokat tesznek saját életükkel, példájukkal, mértékletességükkel tudatosan vagy nem tudatosan, hogy az igazság a béke, az erőforrások arányos megosztása, a közösségek épülése, a szeretet virágzása kiteljesedjen.
 
Az imádságok megtalálhatók az „A Laudato si' enciklika imái” cikkünkben.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a megállapodást előremozdítók kitartásáért

Szerző: 
Nobilis Márió

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
Óriási erők csapnak össze a színfalak mögött és előtt. A jó és a rossz, a lelkiismeret és a lelkiismeretlenség, az önzés és az önmegtagadás, az okosság és az ostobaság, a bátorság és a gyávaság, a mértékletesség és a mohóság, a nagylelkűség és az irigység harca zajlik.
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy „életre keltsük” imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel: imádkozzunk együtt minél többen egy szívvel!
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
December 11-én, pénteken:
 
A megállapodást előremozdítókért, hogy ne lankadjanak.
 
Az imádságok megtalálhatók az „A Laudato si' enciklika imái” cikkünkben.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a megállapodás kerékkötőiért

Szerző: 
Nobilis Márió

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
A Párizsban tárgyalóknak nagy szükségük van a Szentlélek Úristen jelenlétére, bátorítására, megvilágosító kegyelmére.
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy „életre keltsük” imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel: imádkozzunk együtt minél többen egy szívvel!
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
December 10-én, csütörtökön:
 
A megállapodás kerékkötőiért, hogy nyíljon fel a szemük és a szívük.
 
Az imádságok megtalálhatók az „A Laudato si' enciklika imái” cikkünkben.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a gazdaság kulcsszereplőiért

Szerző: 
Nobilis Márió

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
Óriási erők csapnak össze a színfalak mögött és előtt. A jó és a rossz, a lelkiismeret és a lelkiismeretlenség, az önzés és az önmegtagadás, az okosság és az ostobaság, a bátorság és a gyávaság, a mértékletesség és a mohóság, a nagylelkűség és az irigység harca zajlik.
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy „életre keltsük” imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel: imádkozzunk együtt minél többen egy szívvel!
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
December 9-én, szerdán:
 
A gazdaság kulcsszereplőiért: vegyék ki részüket a gazdaság átalakításából, hogy élhetőbb világot hozhassunk létre.
 
Az imádságok megtalálhatók az „A Laudato si' enciklika imái” cikkünkben.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a klímcsúcson nem képviselt érdekekért és a legkiszolgáltatottabbakért

Szerző: 
Nobilis Márió

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
A Párizsban tárgyalóknak nagy szükségük van a Szentlélek Úristen jelenlétére, bátorítására, megvilágosító kegyelmére.
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy "életre keltsük" imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel: imádkozzunk együtt minél többen egy szívvel!
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
December 8-án, kedden:
 
A klímacsúcson nem képviselt érdekekért, és azokért, akiket a legsúlyosabban érint a klímaváltozás (akik emiatt éheznek, nem jutnak megfelelő ivóvízhez, munkához és megélhetéshez), hogy elég segítséget kapjanak a terhek hordozásához.
 
 
Az imádságok megtalálhatók az "A Laudato Si' enciklika imái" cikkünkben.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a magukat legkevésbbé érintettnek tartókért

Szerző: 
Nobilis Márió

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
Óriási erők csapnak össze a színfalak mögött és előtt. A jó és a rossz, a lelkiismeret és a lelkiismeretlenség, az önzés és az önmegtagadás, az okosság és az ostobaság, a bátorság és a gyávaság, a mértékletesség és a mohóság, a nagylelkűség és az irigység harca zajlik.
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy "életre keltsük" imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel: imádkozzunk együtt minél többen egy szívvel!
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
December 7-én, hétfőn:
 
Imádkozzunk azokért, akik akik úgy gondolják, hogy a legkevésbé érintettek a környezeti krízisben (de tévednek), vagy akik még nem ismerték fel a probléma jelentőségét és ebben a saját felelősségüket, hogy tudatára ébredjenek, mit kell tenniük!
 
 
Az imádságok megtalálhatók az "A Laudato Si' enciklika imái" cikkünkben.

2015 Advent - 2. hét - Az önellátásról és a technológia helyes szerepéről

Szerző: 
Rohály Gábor

Kezdjünk hát bele az idei advent vezérfonalának választott vízió kibontásába. Már az első mondat is elgondolkodtató:

„Ebben a jövőben pár száz fős közösségekben élünk (akár városban, akár vidéken)”

A mai szemmel kicsinek tűnő pár száz fős közösség nem légből kapott ötlet. Robin Dunbar angol antropológus állította fel azt az elméletet, amely szerint egy ember átlag 150 másik emberrel képes stabil, élő szociális kapcsolatot fenntartani. Ennyi viszony fér a „fejünkbe”. Ennyi emberrel működik a kölcsönösség, tart össze a csoport. Ennél nagyobb csoportokban nem ismerhet mindenki mindenkit, csökken a bizalom, a csoport szükségszerűen tagolódni kezd. Könnyen felüti a fejét az önzés, sikeres lehet a „csapd be, úgysem látod többet” taktika. És valóban, olvashatjuk, hogy régen ekkora volt egy-egy jól működő faluközösség, és megfigyelhettük a széttöredezést is, amikor a nagyobb falvakban az identitás már a szűkebb településrészhez, például „alszeghez” és „fölszeghez” kötötte a lakókat. Városban is jól működtethetőek ilyen kisebb egységek, legyen az utca, lakótömb vagy plébániaközösség. Az ilyen közösségek olyan városokban működnek a legjobban, ahol a városrészek központjaiban helyet találhat minden szükséges üzlet és szolgáltatás, és így a helyi lakosok ismerősként köszönthetik a boltost vagy a cipészt, s egymást is. Ezeknek a helyi közösségi kapcsolatoknak szövögetésében (lásd Ferenc pápa enciklikájában: “a társadalmi problémákra közösségi hálóval kell válaszolni” – LS 219) nagy szerepe lehetne, és küldetéstudata is kellene hogy legyen a plébániai és egyéb keresztény közösségeknek, természetesen nem csupán a maguk javát nézve, hanem az egész körülöttük élő társadalom szolgálatára.

„szükséges javainkat lehetőségeink arányában magunk állítjuk elő közel önellátó módon.”

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a legjobban érintettekért

Szerző: 
Kükedi Zsolt

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
A Párizsban tárgyalóknak nagy szükségük van a Szentlélek Úristen jelenlétére, bátorítására, megvilágosító kegyelmére. 
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy "életre keltsük" imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel.
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
A mai napon (december 6-án):
 
Imádkozzunk a legjobban érintettekért, hogy elég segítséget kapjanak a terhek hordozásához!
 
 
Az imák az "A Laudato Si' enciklika imái" cikkben olvashatóak.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a szakértőkért, hogy bölcsen egyengessék a megegyezés útját

Szerző: 
Kükedi Zsolt

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
A Párizsban tárgyalóknak nagy szükségük van a Szentlélek Úristen jelenlétére, bátorítására, megvilágosító kegyelmére. 
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy "életre keltsük" imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel.
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
A mai napon (december 5-én):
 
Imádkozzunk a szakértőkért, hogy bölcsen egyengessék a megegyezés útját!
 
 
Az imák az "A Laudato Si' enciklika imái" cikkben olvashatóak.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a vezetőkért, hogy ne rövidtávú érdekeik szerint döntsenek

Szerző: 
Kükedi Zsolt

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
A Párizsban tárgyalóknak nagy szükségük van a Szentlélek Úristen jelenlétére, bátorítására, megvilágosító kegyelmére. 
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy "életre keltsük" imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel.
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
A mai napon (december 4-én):
 
Imádkozzunk a politikai döntéshozókért, hogy ne a rövidtávú gazdasági érdekeket tartsák szem előtt, hanem minden ember jólétét, és az erőforrások ésszerű felhasználását!
 
 
Az imák az "A Laudato Si' enciklika imái" cikkben olvashatóak.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a résztvevők nagylelkűségéért

Szerző: 
Rohály Gábor

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
Óriási erők csapnak össze a színfalak mögött és előtt. A jó és a rossz, a lelkiismeret és a lelkiismeretlenség, az önzés és az önmegtagadás, az okosság és az ostobaság, a bátorság és a gyávaság, a mértékletesség és a mohóság, a nagylelkűség és az irigység harca zajlik.
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy "életre keltsük" imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket.
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel.
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
A mai nap (december 3-a) imaszándéka:
 
a résztvevők nagylelkűségéért imádkozzunk,
hogy le tudjanak mondani részérdekeikről a közjóért!
 
Az imák az "A Laudato Si' enciklika imái" cikkben olvashatóak.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a résztvevők bátorságáért

Szerző: 
Rohály Gábor

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek.
 
A Párizsban tárgyalóknak nagy szükségük van a Szentlélek Úristen jelenlétére, bátorítására, megvilágosító kegyelmére. 
 
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban imádkozzanak az itt közzétett napi imaszándékra egyénileg vagy közösségükben! Jó alkalom ez arra is, hogy "életre keltsük" imádságunkban Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Egyben bátorítunk mindenkit, hogy ezt a felhívást ossza meg ismerőseivel.
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
A mai nap (december 2-a) imaszándéka:
 
a résztvevők bátorságáért imádkozzunk, 
hogy ki merjenek állni őszinte meggyőződésükért!
 
 
Az imák az "A Laudato Si' enciklika imái" cikkben olvashatóak.

Ima a párizsi klímacsúcs sikeréért - a résztvevők biztonságáért

Szerző: 
Kükedi Zsolt

Kedves Olvasóink!

Bizonyára nagyon sokan figyelik a Párizsban zajló a 21. nemzetközi ENSZ klímakonferenciát (a COP21-et), amely a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól. Nagyon nagy a tétje ennek az összejövetelnek. Ahogy Ferenc pápa mondotta: bátor és nagylelkű vállalásokra van szükség annak érdekében, hogy megfordítsuk a romboló hatású folyamatot, és biztosítsuk hogy gyermekeink, unokáink békében és szükséget nem szenvedve élhessenek. 
 
Óriási erők csapnak össze a színfalak mögött és előtt. A jó és a rossz, a lelkiismeret és a lelkiismeretlenség, az önzés és az önmegtagadás, az okosság és az ostobaság, a bátorság és a gyávaság, a mértékletesség és a mohóság, a nagylelkűség és az irigység harca zajlik.
 
A Párizsban tárgyalóknak nagy szükségük van a Szentlélek Úristen jelenlétére, bátorítására, megvilágosító kegyelmére. 
 
Ökológialag elkötelezett katolikus szervezetként, egy imafelhívással, a magunk módján mi is szeretnénk hozzájárulni a klímacsúcs sikeréhez.
Kérjük minden olvasónkat, hogy a konferencia napjaiban mondják el a naponta, egyénileg vagy közösségükben, az itt közzétett imaszándékra Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának záró imái közül legalább az egyiket!
Mi minden nap ide fogunk írni egy imaszándékot, ami kapcsolódik a párizsi eseményekhez, a résztvevőkhöz vagy a klímaváltozás érintettjeihez.
 
Együttműködésüket előre is köszönjük!
 
A Naphimnusz Egyesület tagjai
 
A mai nap (december 1.) imaszándéka:
 
a résztvevők biztonságáért imádkozzunk!
 
 
Az imák az "A Laudato Si' enciklika imái" cikkben olvashatóak.

A Laudato Si' enciklika imái

Szerző: 
Kükedi Zsolt
Ferenc pápa eredetiben június 18-án közzétett, majd magyar nyelvű fordítását szeptember 29-én a Parlament Felsőházi termében megjelentetett Laudato Si' (Álldott légy!) kezdetű teremtésvédelmi enciklikája két imádságot is javasolt számunkra. Az egyiket azért, hogy közösen mondhassuk mind, akik hiszünk a mindenható, teremtő Istenben. Ez így hangzik:
 
Ima földünkért
 
Mindenható Isten,
te az egész világmindenségben,
de legkisebb teremtményedben is jelen vagy,
és gyengéd szeretettel veszed körül
mindazt, mi létezik.
Öntsd belénk szereteted erejét,
hogy óvjuk az életet és a szépséget,
tölts el minket békével,
hogy fivérként és nővérként éljünk,
és ne ártsunk senkinek!
Szegények Istene,
segíts, hogy megmentsük azokat,
akik e földön magukra hagyva és elfeledve élnek,
de akik oly értékesek szemedben!
Gyógyítsd meg életünket,
hogy védelmezői legyünk a világnak,
ne kifosztói,
a szépség terjesztői legyünk,
ne a szennyezésé és a pusztításé!
Érintsd meg azok szívét,
akik csak haszonra törekszenek,
a szegények és a föld kárára!
Taníts meg, hogy felfedezzük minden dolog értékét,
hogy ámulattal tekintsünk rájuk,
hogy felismerjük: szoros egységben vagyunk
minden teremtménnyel
végtelen világosságod felé vezető utunkon!
Köszönjük, hogy mindennap velünk vagy!
Kérünk, légy segítésünkre
az igazságosságért, a szeretetért és a békéért
folytatott küzdelmünkben!
 
A másikat pedig azért javasolta, hogy mi, keresztények vállalni tudjuk azokat a kötelezettségeket, amelyeket Jézus evangéliuma megkíván tőlünk.
Ez így hangzik:
 
A teremtett világgal együtt mondott keresztény ima
 
Áldunk téged, Atyánk,
minden teremtményeddel együtt,
melyek erős kezedből kerültek ki,
a tieid,
telve vannak jelenléteddel és gyengéd szereteteddel.
Áldott légy!
Isten Fia, Jézus,
általad teremtetett minden.
Testet öltöttél Mária anyai méhében,
e föld részévé lettél,
és emberi szemmel nézted a világot.
Ma benne élsz minden teremtményben
feltámadottként, dicsőségben.
Áldott légy!
Szentlélek, te világosságoddal
az Atya szeretete felé irányítod ezt a világot,
és kíséred a teremtés fájdalmas sóhajtozását,
de ott élsz a mi szívünkben is,
hogy a jóra ösztönözz minket.
Áldott légy!
Egy és hármas Urunk,
végtelen szeretetű csodálatos közösség,
taníts meg, hogy meglássunk téged
a világmindenség szépségében,
ahol minden rólad beszél!
Indíts minket dicséretre és hálára
minden egyes teremtményedért!
Add meg a kegyelmet,
hogy szoros egységben érezzük magunkat
mindazzal, ami létezik!
Szeretet Istene,
mutasd meg helyünket ebben a világban,
hogy szereteted eszközei legyünk
minden élőlény számára ezen a földön,
hiszen te egyikükről sem feledkezel meg!
Világítsd meg a hatalom és a pénz birtokosait,
hogy óvakodjanak a közömbösség bűnétől,
szeressék a közjót, segítsék a gyengéket,
és legyen gondjuk erre a világra, ahol lakunk.
A szegények és a föld ezt kiáltják:
Urunk, ragadj meg minket hatalmaddal és világosságoddal,
hogy védjünk minden életet,
hogy egy jobb jövőt készítsünk elő,
hogy eljöjjön a te országod,
az igazságosság, a béke, a szeretet és a szépség országa!
Áldott légy!
Ámen.

2015 Advent - 1. hét

Szerző: 
Nobilis Márió

Újrakezdődik az egyházi év körforgása: ismét „eljött az Eljövetel”. (Az „advent” szó latinul „eljövetelt” jelent, „adventus Domini” = „az Úr eljövetele” az időszak eredeti neve.) Legutóbbi adventi cikksorozatunk óta jelentős események történtek, melyek hatással vannak a teremtésvédelmi gondolkodásra. Megjelent Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikája, mely a kérdést a katolikusok figyelmének első vonalába igyekszik emelni, de a világ érdeklődését is felkeltette. Elérkeztünk a párizsi ENSZ-klímacsúcshoz, melyet nagy aggódással és reménykedéssel vár az emberiségnek a környezet iránt felelősséget érző része. Az esztendő során Európában megjelent migráns-áradat gyökerénél éghajlatváltozási okok is felismerhetők. A terrorizmus újjáéledése és belépése közelebbi környezetünkbe pedig egy feszültséggel teli önálló szintet ad hozzá a nemzetek közötti kapcsolatok, a kultúrák közötti kölcsönös felelősség kérdéséhez.

A Szentatya enciklikájától kezdve a különféle politikai nyilatkozatokon és az internetes véleménnyilvánításokon át egészen a hétköznapi személyes beszélgetésekig sokan igyekeznek felrázni az eberek lelkiismeretét, megjelölni a tennivalókat, és minél nagyobb cselekevő tömeget mozgósítani melléjük. Mi az idei adventi elmélkedésekkel egy olyan szeletét szeretnénk kiemelni a törekvésnek, ami talán ritkábban kap figyelmet. Úgy gondoljuk, hogy a felelősségébresztésnek a figyelmeztetésekkel és a helyzet drámaiságának ecsetelésével legalábbis egyenrangú másik eszköze a reménykeltő távlat, az elérni kívánt cél bemutatása. Az embereket és közösségeket valószínűleg jobban segíti a változásokban, a komoly döntések meghozatalában, ha ismerik azt a távlatot, azt az állapotot, amely felé törekszenek. Azt is könnyebb felmérni, hogy jó irányba haladunk-e, ha van egy (meglehet ideális és a maga egészében nem egyik napról a másikra teljesíthető) mérce, amelyhez viszonyíthatjuk magunkat.

2015 Advent

Szerző: 
Nobilis Márió

Már hagyománynak tekinthetjük, hogy az egyházi liturgikus esztendő két kiemelt felkészülési időszakában, tehát ilyenkor Adventben, valamint Nagyböjtben a teremtesvedelem.hu oldalon Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesületünk hétről hétre elmélkedésekkel igyekszik segíteni az ünnepre való felkészülést és annak összekötését a teremtett világ iránti felelősségben való növekedéssel.

Idén a korábbiaktól kicsit eltérő megközelítést választottunk. A rendszeresen olvasásra és elgondolkodásra érdemes, felelős gondolkodásról tanúskodó „zöld” írásokat leközlő Viridis blogon az idei Föld Napjához kapcsolódóan jelent meg egy blogbejegyzés, mely „megindította teremtésvédő fantáziánkat”, és úgy határoztunk, hogy idén Adventben ennek gondolatmenetéhez és megközelítésmódjához csatlakozva kínáljuk fel elmélkedéseinket. A választás talán szokatlan, hiszen ez a szöveg nem Adventre készült, és kimondottan még csak nem is vallásos irányultságú. Mégis, sőt éppen ezért keltette fel a figyelmünket, és indított minket egyfajta áttételes párbeszédre. A cikknek különösen ehhez a szakaszához szeretnénk tehát a következő négy hétben kommentárokat, keresztény hátterű reflexiókat fűzni:

„Ebben a jövőben pár száz fős közösségekben élünk (akár városban, akár vidéken), és szükséges javainkat lehetőségeink arányában magunk állítjuk elő közel önellátó módon. Élelmük jelentős részét valamilyen holisztikus mezőgazdálkodási forma keretében termeljük meg, mely teret enged a természeti létezők sokaságának is. (Vannak ilyenre modellek.)  Az anyag körforgást végez: lehetőleg minden újra és újra hasznosul, hulladék alig keletkezik. Ismerjük, értékeljük és felelősen óvjuk lakóhelyünk természeti erőforrásait (víz, föld, élővilág, stb.). Amit előállítani nem tudunk, ahhoz kereskedelem révén jutunk hozzá a lokalitás elvének megfelelően: lehetőleg minél közelebbi szomszéd közösségtől, akiket ismerünk. Nem zárkózunk be: a közösségek között élénk a kapcsolat. Ritkán utazunk messzire, mégis gyakran teszünk látogatásokat másoknál. Saját ügyeinkben maguk döntünk, aktívan részt veszünk közösségünk közéletében. Az állam csak sokakat érintő kérdésekben dönt – a sokak megkérdezésével, és nem azok feje fölött. A technológia fejlett, mégis csínján bánunk vele: az életmentést és kommunikációt minden lehetőségével szolgálja, ezen túlmenően azonban inkább a „lowtech”, az egyszerűség a divat. A közösségek között sokkal inkább az együttműködés mintsem a versengés szelleme uralkodik. Az emberek nem hajtják igába minden idejüket az anyagi gyarapodás érdekében: az elégségesség, nyugodt megelégedés kultúrája virágzik a külsőségekben. Ezzel szemben az emberek és kapcsolataik belső gazdagodása az, ami a ráfordított idő és az erőfeszítések nem szűnő célja. A szolidaritás alapelv: akár egyén, akár közösség jut nehéz helyzetbe, számíthat rá, hogy a többiek méltányos feltételekkel a segítségére sietnek. A külsőségeikben szerény hétköznapok közén fénylőek az ünnepek: ilyenkor (de kimondottan ilyenkor) még távoli vidékek luxuscikkei is helyet kaphatnak az asztalon (mint pl. nálunk a kávé, déligyümölcs, csokoládé). Folyton gazdagodó kultúrát teremtünk mindennapi életünk révén. Virágzik a művészet.”

Köszönjük a Viridis blog szerzőinek az értékes, elgondolkodtató írást! Olvasóinkat pedig arra hívjuk, hogy idén Adventben is – amelynek kezdete ezúttal egybeesik a sorsfordító jelentőségűnek tűnő párizsi klímacsúcséval – elmélkedéssel, együttgondolkodással és imával kövessék felkínált négyhetes felkészülésünket, hogy ezáltal is még elkötelezettebb, tanúságtevőbb követői lehessünk a világot szeretetben teremtő és megváltó, karácsonykor közénk érkező Úrnak!

Teremtésvédelmi imák

Örömmel teszünk eleget Ferenc pápa felhívásának, és mi is mindenkit buzdítunk, hogy ma, szeptember 1-én, kedden imádkozzon a teremtett világért. Segítségül közreadjuk azokat az imákat, amelyek közül mi, a Naphimnusz egyesület tagjai elmondunk egyet-egyet összejöveteleink elején, végén.

Ferenc pápa beszéde a népi mozgalmak világtalálkozóján

Ferenc pápa a bolíviai Santa Cruz de la Sierrában július 9-én délután a Népi Mozgalmak Világtalálkozóján nem csak tőle, de elődjeitől sem hallott olyan gyújtó hangú beszédben hívta fel a jog- és tulajdonfosztottakat a globális kapitalizmus világrendjével, a világ hatalmasaival szemben, amely vízválasztó és történelmi léptékű:

Expo Fair, Santa Cruz de la Sierra, Bolívia

2015. Július 9-én, csütörtökön

Kedves Testvéreim!
Jó estét kívánok!
 
Találkoztunk már egyszer, néhány hónapja, Rómában. Emlékszem erre az első találkozásunkra! Azóta is sokat gondolok rátok, és imáimba foglaltalak titeket. Örülök, hogy itt ismét láthatlak benneteket, amint arról tanácskoztok, hogy hogyan lehetne mihamarabb megszüntetni azokat a súlyosan igazságtalan körülményeket, amelyeket a kirekesztettek világszerte kénytelenek megtapasztalni. Köszönöm Evo Morales elnök úrnak, hogy ily határozottan kíséri figyelemmel ezt a találkozót.
 
 Rómában, első találkozásunk alkalmával, valami nagyon szépet érzékeltem: testvériséget, eltökéltséget, elkötelezettséget, az igazság áhítását. Ma itt, Santa Cruz de la Sierrában ismét ezt érzem. Köszönet érte!
  Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsától, amelyet Turkson bíboros vezet, azt is tudom, hogy az egyházban igen sokan érzik magukhoz közelállónak a népi mozgalmakat. Ez engem nagy örömmel tölt el! Örvendezve látom, hogy az egyház kitárja kapuit mindnyájatok előtt, magához ölel és kísér titeket, és hogy minden egyházmegyében és mindegyik Igazságosság és Béke Bizottságban valódi, folyamatos, komoly együttműködést épít ki a népi mozgalmakkal. Felszólítok mindenkit, a püspököket, papokat és a világiakat, hogy a városi és falusi külterületeken működő szociális szervezetekkel együtt, elmélyítsék ezt az együttműködést.
 
 

Védeni a Földet, az emberi méltóságot. A klímaváltozás és a fenntartható fejlődés erkölcsi dimenziói

2015. április 28-án a Pápai Tudományos Akadémián rendezett konferencia zárónyilatkozata

Mi, alulírottak azért gyűltünk össze a Pápai Tudományos Akadémián, hogy az ember okozta éghajlatváltozás, a mélyszegénység és a társadalmi elszigetelődés – ideértve az emberkereskedelmet is – kihívásaival a fenntartható fejlődés összefüggésében foglalkozzunk. Számos vallásból és az élet különböző területeiről érkeztünk, így tükrözzük az emberiség közös vágyakozását a béke, a boldogság, a jólét, az igazságosság és a környezeti fenntarthatóság után. Mérlegeltük a döntő tudományos bizonyítékokat, amelyek az ember okozta éghajlatváltozásról, a biológiai sokféleség csökkenéséről és a szegényeknek a gazdasági, társadalmi és környezeti katasztrófákkal szembeni kiszolgáltatottságáról tanúskodnak. Az ember okozta éghajlatváltozás, a társadalmi kirekesztés és a mélyszegénység vészhelyzetével szembesülve egyesült erővel jelentjük ki, hogy:

Az ember okozta éghajlatváltozás létezése tudományos tény, és enyhítése az emberiség erkölcsi és vallási kötelessége; ebben a központi erkölcsi kérdésben a világ vallásai kulcsszerepet játszanak. Ezek a tradíciók mind megerősítik minden egyén veleszületett méltóságát az egész emberiség közjavával összefüggésben. Megerősítik a természetes világ szépségét, csodálatos voltát és eredendő jóságát, és tisztában vannak vele, hogy ez egy olyan értékes ajándék, amit közös gondunkra bíztak, így erkölcsi kötelességünkké téve az otthonunkul szolgáló kert tiszteletét a tönkretétele helyett;

Hitünk és céljaink

Szerző: 
Nobilis Márió

A Szent Negyvennap során hétről hétre igyekeztünk átelmélkedni, milyen célok vezérelhetnek minket életünk különböző területein, és milyen összefüggésben állhatnak ezek a teremtett világ iránti hívő felelősségünkkel. A készületi időszak végére értünk, virágvasárnappal megkezdődik a Nagyhét. Ez az időszak minden egyházi évben a hitünkre, az életünket tápláló legmélyebb misztériumokra való összpontosítás ideje keresztény életünkben, mondhatnánk úgyis: Krisztus tanítványainak éves nagy lelkigyakorlata, Vele megélt esztendőnk „szíve”. Kézenfekvő tehát a lehetőség, hogy feltegyük a kérdést: vannak-e, lehetnek-e célok a hitünkben?

Könnyen megszülethet bennünk a válasz: hogyne lennének, azaz hogyne lenne cél a hitünkben! Egész pontosan egyetlen ilyen van: az üdvösség elérése. Ez olyan magasztosan hangzik, hogy ki merne neki ellent mondani… Ugyanakkor el kell gondolkodtasson bennünket, hogy ha ez így van, akkor miért nem „diadalmenet” minden keresztény élete, miért nem „egyenes vonalú egyenletes mozgás” Isten felé? – mert hát mindannyian tapasztaljuk, hogy azért nem az... És miért vezérelnek sokszor minket jól kitapinthatóan másfajta célok? És ha vannak ilyenek, akkor ezek mindenképpen elvetendők, Krisztus előtt nem állhatnak meg?

Teremtésvédő célom a közösségeimben

Szerző: 
Kükedi Zsolt

Nagyon szeretem a magyar nyelvet, és őszintén örülök, hogy magyarnak születtem. Ez nem pusztán hazaszeretet, hanem a magyar nyelv különlegességének, kifejezésmódon túlmutató voltának tisztelete és ebből fakadó szeretete. Persze e mögött ott áll az a sok millió ember is, akinek köszönhetjük csodálatos nyelvünket. Az a több ezer évnyi fejlődés, aminek során én most e cikket ékesszóló magyar szavakkal leírhatom. Köszönöm nekik ezúton is.

A nyelv megtartó erő, a nyelv az önkifejezés és mások, a másik megértésének eszköze. A másiké, hisz ő a szóban foglalt módon is más, más mint én. Máshogy gondolkodik, máshogy él, máshogy szeret. Másságát nem mindig érezhetem magaménak, ettől nem is mindig tudom őt elfogadni, de sokszor még fogadni sem. Nehezen fogadom őt mindaddig, amíg nem egy a saját létén túlmutató teremtményt látok benne, akire teremtett szépségében csak rácsodálkozni lehet. Ebben a szemlélődésmódban nemcsak az ember maga, hanem cselekedetei is megszépülnek. Minden tette engem is emelni fog. Jelenléte vigasztalni bánatomban, szavai, tanácsai kiutat mutatni tanácstalanságomban, éneke gyönyörködtetni csendem közepette, tette pedig példát adni tehetetlenségemben. E sorok olvasói közül talán most sokan nem hiszik ezt, de nézzük meg, miért.

A teremtésvédelem hatása személyes kapcsolatainkra

Szerző: 
Rohály Gábor

A cím olvastán esetleg némelyek előtt az égő szemű, már-már az elvakultságig elhivatott zöld aktivista téves képe jelenik meg, akit talán olyannak képzel az olvasó, hogy csak a hasonlóan lobogó aktivisták között érzi jól magát, hogy másféle emberekkel alig tart kapcsolatot. Nos, nem róla akarok szólni, elképzelt emberünk elszigetelődési problémája keveseket érint.

Jóval többen lehetünk azok, akik látva a teremtett világ helyzetét és felelősségünket a teremtés ajándékainak használatában, már tettünk elhatározásokat, változtattunk valamennyit hétköznapjaink, munkánk és ünnepeink megélésének módján. Ezek a lépések – például hogy nem vásároljuk meg azt, ami tetszetős is, futná is rá, de igazából nincs rá szükségünk – távol állnak a közgondolkodás átlagától, vagy attól, amit a média annak állít be, így kockázatosnak érezhetjük nyílt vállalásukat mások előtt. Valljuk be, nem jó érzés, ha azt gondoljuk, hogy csodabogárként könyvelnek el minket, legyintenekránk, és valószínű, hogy kibeszélik furcsaságainkat a hátunk mögött.

Ennek ellenére azt javaslom, hogy valljuk meg meggyőződésünket barátaink, munkatársaink és más, velünk kapcsolatba kerülő ember előtt. Két okom is van, hogy ezt tanácsoljam. Az egyik az, hogy a nyilvános elköteleződés növeli bennünk az elszánást, de ennél fontosabb, hogy meglepően sok megerősítő, pozitív reakcióval találkozhatunk! Egyre több emberben fogalmazódik meg, hogy nem jó, ahogy a világgal bánunk, többen is kényelmetlenül érzik magukat, sőt talán már tesznek is ezt-azt ez ügyben. Ha mi vállaljuk a meggyőződésünket, sok szövetségesre találhatunk, és segítünk a másik embernek is megerősödni a környezettudatosságban.

Ezzel kapcsolatban olyan konkrét célt fogalmazhatunk meg és követhetünk, mint például: a következő hetekben nem hallgatom el a teremtésvédő meggyőződésemet. Sőt, ha mód van arra, hogy a kérkedést elkerülve, de határozott állásfoglalással előhozzam a témát, élek a lehetőséggel.

Teremtésvédő célok az ünnepeinkben (kikapcsolódás, sport, ünneplés)

Szerző: 
Nemes Csaba

Az ünnepek különleges napok, megszentelt időszakok, nemcsak átvitt értelemben, hanem sokszor valójában is, és ezek nemcsak a vasárnapok, amelyek számunkra keresztények számára természetes ünnepek, hanem a nemzeti ünnepeink, családi ünnepeink, barátaink ünnepei is, mind, mind lehetőség arra, hogy kiszakadjunk a mindennapokból és megtiszteljük az ünnepet annak ami. Mindegyik ugyan, más- és más jellegű, de néhány dologban biztos, hogy hasonlítanak egymásra, azaz egyaránt van szakrális és profán jellegük és valamilyen kisebb és/ vagy nagyobb közösségben gyakoroljuk. Vannak ünnepeinkben megszentelt percek és vannak élvezetekkel kapcsolatos percek, bár ennek az aránya nem mindegy, de az biztos, hogy sokan igyekszenek nem egyedül eltölteni, de vannak olyan embertársaink akiknek –talán- ez már nem annyira fontos, vagy nincs már bennük elég erő egy közösséghez tartozáshoz.

Legyen – talán – az első cél, hogy törekedjünk arra, hogy mindig közösségben ünnepeljünk. Túlságosan egyszerűnek, „triviálisnak” tűnik, pedig sokan vannak, akik egyrészt egyedül vannak, és közülük néhányan, akik nem is akarnak közösségben lenni, ünnepelni. Ha ismerünk ilyen embertársunkat, ne féljünk őket megpróbálni bevonni. Tudom nem könnyű sem a hívónak, aki befogad a saját közösségébe, sem a meghívottnak. Ismernünk kell a minket körülvevők állapotát, igényeit és tapintatosan közeledni meghívásunkkal. A közösség adhat megoldást akár Ferenc pápa idei Nagyböjt-i üzenetében megfogalmazottakra is „a világméretű önzés és közömbösség” csökkentésére. A közösség nemcsak a lelki megújulást segíti, hanem a különböző felesleges fogyasztás iránti vágyat is csökkenti, aminek bizony több pozitív, teremtésvédő eredménye is lehet. Ferenc pápa üzenete azt tartalmazza, hogy „Isten szeretete töri meg a halálos önmagunkba zárkózást, ami a közömbösség maga, és az egyház ezt a szeretetet a tanítása és a tanúságtétele révén közvetíti. A pápa azt kéri, hogy „A helyi közösségeknek arra kell törekedni, hogy túllépjenek a saját határaikon és kapcsolatba kerüljenek az őt körülvevő társadalommal, benne főként a szegényekkel.” Továbbá ahogy a Vatikáni rádió kommentálja „a pápa azt ajánlja, hogy úgy tekintsünk a másik ember szenvedésére, mint egy felhívásra, mely a megtérésre szólít fel bennünket. Ferenc pápa azt kéri tőlünk, hogy az előttünk álló Nagyböjtöt úgy éljük át, mint a szív átformálásának a folyamatát”.

Teremtésvédelmi elhatározások a munkahelyen

Szerző: 
Baczó Tamás

Életünk egyharmadát a munkahelyünkön töltjük. Ha beleszámítjuk az oda-vissza utazást, a munkahelyi ebédidőt, akkor az arány még nagyobb. A teremtés védelmének erkölcsi parancsa és hitből fakadó igénye tehát nem korlátozza a felelős gondolkodást és cselekvést az otthonunkra, a szűkebb családunkra. A munkahelyen – függetlenül attól, hogy beosztottként, vezetőként, vagy vállalkozóként tevékenykedünk – nagyon sok alkalom adódik, hogy a környezetünkért tehessünk valamit.

Ha valakit az Isten mások irányításának felelősségével ajándékozott meg, akkor ezzel a lehetőséggel számos dologra lehet befolyásunk. A legfontosabb kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, hogy vajon a vállalkozás a közjót, az emberi méltóságot, az emberiség egészének javát szolgálja-e? Ha úgy érezzük, hogy munkahelyünk felesleges, csak az emberi telhetetlenséget kielégítő, vagy a természetet feleslegesen terhelő szolgáltatást vagy terméket nyújt, akkor ideje átgondolni, hogy ez-e az Istentől rendelt hivatásom. Valóban érdemes-e pár napos használat után eltörő, és a szemetesben végző fröccsöntött műanyag vízi pisztolyt, egyszer használatos felfújható matracot, rágógumit, vagy bulvárlapot kínálni embertársainknak? Vajon a hit, a remény, és a szeretet vezérli-e tetteimet a munkahelyen, vagy kettős életet élek – vaskosabb viccek, az adóelkerülés a „munkahelyen” beleférnek, miközben a családban, a templomi közösségben jól nevelt, erkölcsös mintapolgár vagyok?

Hétköznapi céljaink és a teremtésvédelem

Szerző: 
Rohály Gábor

Vannak egyáltalán céljaink a hétköznapjainkban? Vagy csak úgy tesszük egyik napról a másikra, amit megszoktunk és csodálkozunk, hogy már megint eltelt egy hét? Életünk nagy részét hétköznapok teszik ki, és bár az emlékezetes dolgok jobbára jeles napokhoz kötődnek, csupán átvészelni a hétköznapokat, s így mintegy lemondani róluk vétkes mulasztás lenne. Ha valaki ebben a helyzetben lenne, annak azt ajánljuk, legyen az az első célja, hogy kitűzi: ne sodródással teljenek hétköznapjai.

Mi lehet olyan hétköznapi cél, aminek elérése Istennel és a teremtéssel egyszerre hoz nagyobb összhangba minket? Nagyon széles a választék! Mindennapjainkban sok módon terheljük a környezetet. Ezek közül kedvünk és lehetőségünk közül választhatunk egy vagy több területet.

Kezdjük az étkezéssel! Az ökológiai lábnyom ökonómiája című kötetben megjelent, 2011-es tanulmány szerint a magyar háztartások ökológiai lábnyomának legnagyobb része, 42%-a az élelmiszerekhez és alkoholmentes italokhoz kötődött. Meglepő, de a sokkal több figyelmet kapó közlekedés és üzemanyagok csak 14%-ot tettek ki. Jelentős lábnyom csökkenést érhetünk el, ha az étkezéssel kapcsolatban tűzünk ki célokat. Az étkezés környezetterhelése három fő tényezőtől függ: az étel fajtájától, származási helyétől és az ipari feldolgozás mértékétől. Egy főzelékebéd környezetterhelése jelentősen kisebb egy adag bélszínénél. Az előbb jó példaként említett főzelék sem olyan környezetbarát, ha hozzávalóit távoli országokból hozták ide. Ugyanaz a menü valószínűleg jóval nagyobb energiafelhasználással és a feldolgozás során keletkezett több ételhulladékkal terheli a környezetet, ha úgy került az asztalunkra, hogy ipari üzemben készítették, hűtve szállították és mi csak melegítettük, mint ha a piacon vett hozzávalókból otthon készítettük el. Az étkezéssel kapcsolatos célok terén megfogalmazhatunk olyat, hogy kevesebbet eszünk a nagyobb lábnyomú ételekből, pl. tartunk heti egy vagy több húsmentes napot. De lehet az is cél, hogy lemondunk a távol termelt ennivalókról, vagy hogy magunk főzünk a családban legalább heti néhány napon.

Keresés

Programajánló
Bejelentkezés