Tanulmányok, cikkek

Zöld böjt a házban

Szerző: 
Rohály Krisztina és Gábor

Sokan a böjtöt szinte kizárólagosan az étkezési korlátozásokra értik, és az is nagyon elterjedt, meggyőződés, hogy teremtett világot terhelő tevékenységeink között a közlekedésnek van a legnagyobb súlya, pedig az épületekben bent töltött idő is jelentős hatással bír. Lakásunk, munkahelyünk jó megválasztásával és ezek körültekintő használatával igen sokat tehetünk. Ennek bemutatására vesszük most számba azokat a hatásokat, amiket otthon és a munkában gyakorlunk a környezetünkre, és amelyeknél odafigyeléssel, tudatossággal, böjti önmérséklettel sok lehetőségünk adódik a hatások mérséklésére.

Az épületek mérete, kialakítása és anyagai magukban is nagy különbséget jelenthetnek. Egy hatalmas beton-üveg iroda alkotóelemeinek, mint pl. a cementnek, a fémeknek már az előállítása is nagyon energiaigényes, és ezeket rendszerint messziről szállítják a beépítési helyükre. Egy ilyen épület már az építéskor is sokkal többet terheli a környezetet, mint egy, a feladathoz igazított méretű, az adott tájra jellemző helyi anyagokból (pl. fa, kő, vályog), hagyományos technológiával felépített ház. Az épület kialakítása is magában hordoz egy sor környezetterhelési adottságot: lehet egy építmény modernnek kikiáltott, légkondicionálásra és mesterséges világításra-szellőztetésre alapozott energiafaló egység, vagy a nap járásához igazított, jól szigetelt, környezetbe illesztett ház. Mivel azonban valószínű, hogy csak kevesen választanak maguknak új lakást vagy munkahelyet éppen a böjt ideje alatt, a következőben elsősorban a használattal kapcsolatos lehetőségekre koncentrálunk.

Böjtöljünk és étkezzünk a teremtett világ kincstárából

Szerző: 
Kárai Zita

„A bűnbánat ajtaját nyisd meg nékem, életadó Urunk, mert az én lelkem virraszt a te szent hajlékodban…” - énekli a görög katolikus egyház a bűnbánati időben.

A Nagyböjt bűnbánati idő, a 40 nap kellően hosszú, de nem kibírhatatlanul sok. Elhagyunk bizonyos ételeket, szokásokat, elsősorban olyanokat, amelyeknek rabjai vagyunk. Lemondunk olyan ételekről, italokról, amelyek egyébként mindennapjaink részét képezik. Nem csak azért, mert az Egyház előírja, hanem saját magunk akaratából: szeretetből, Krisztusért, a Úr szenvedésében való osztozás jeleként.

Már az ókori pogány filozófusok is vállaltak bizonyos étkezési korlátozásokat, hogy megőrizhessék az uralmat szenvedélyeik felett. Sok vallásban ma is ez motiválja a bizonyos ételekről való lemondást. A keresztény böjt lényege azonban nem ez, hanem mindenek felett a Krisztus szenvedésében való osztozni akarás és az ezért vállalt önmegtartóztatás. Ezen cselekedeteinken keresztül beteljesednek az Úr szavai: „Csak nem böjtölhet a násznép, míg vele a vőlegény… Eljön a nap, amikor elviszik a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.” /Mk 2,19-20/

Böjtölésünk egyik, de nem egyetlen módja a bizonyos ételektől, italoktól való tartózkodás, a mértékletesség gyakorlása. Az egyházi előírás Nagyböjtre igen engedékeny, hiszen ezen időszak mindösszesen 8 napjára ír elő (igen enyhe)  korlátozásokat, és még Hamvazószerdán meg Nagypénteken is - amelyek pedig szigorú böjti napok - megengedett a háromszori étkezés.

Zöld böjt 2012.

Szerző: 
Rohály Gábor

2012. február 22., Hamvazószerda

Tisztelt Olvasóink!

Elmúlt a farsang, a tél múlása felett érzett örömünk ideje. Ma beköszönt a Nagyböjt, amikor befelé fordulással, elcsendesedéssel készítjük fel magunkat a Húsvét minél teljesebb megélésére.

A Naphimnusz egyesület szeretné a böjt idejét is kihasználni arra, hogy a teremtésvédelem témakörét a figyelem középpontjába állítsa. Tesszük ezt annál is inkább, mert a böjt önmegtagadási gyakorlatai és a teremtésvédelmi elvek által javasolt fogyasztáscsökkentés magától értetődő kapcsolatot kínálnak.

Túl a böjti lemondáson az elcsendesedés és befelé fordulás a valódi értékek felfedezését is hivatott elősegíteni. Ez szintén összeköti a teremtésvédelmet a nagyböjttel. Állítjuk, hogy ha (újra) felfedezzük életünk valódi értékeit és ezek szerint élünk, az a környezetre rótt terhelésünket is csökkenti.

Hogy segítsük olvasóinkat a fenti gondolatokat gyakorlatba ültetni azt tervezzük, hogy hetenként más-más témára koncentrálva, a böjt minden vasárnapján egy-egy cikket teszünk közzé, ami életünk egy területét elemzi és ad teremtésvédelmi indíttatású böjtölési ötleteket, tanácsokat.

Terveink szerint az alábbi témákat fogjuk tárgyalni:

február 26. – az étkezés hete: Klasszikus böjti téma: mit, miért együnk / ne együnk (hús, luxus ételek, élelmiszer kilométerek, stb.)?

március 4. – a lakás hete: “Akkor is terheljük a környezetet, amikor alszunk.” Mekkora a lakásunk hatása, hogyan mérsékelhetjük? ( fűtés, világítás, gépek, stb.)

március 11. – a természet hete: Menjünk ki! Csodálkozzunk rá a teremtett világra és tegyünk érte! (megóvás, gazdagítás, ápolás, kertészkedés, stb.); Teremtett testünk megóvása (egészség tudatosság, mozgás, szűrés, stb.)

március 18. – a közlekedés hete: Hova menjünk/ ne menjünk, mivel menjünk, hogyan menjünk?

március 25. – értékek hete: Mi az, ami valóban fontos, és a környezetet sem terheli? (Találkozzunk, látogassunk, segítsünk!)

április 1., Virágvasárnap – az ima hete: Adjunk hálát teremtett világunkért és dicsőítsük Istent! Kérjük, hogy segítsen a mértékletességben, az értékek tisztánlátásában, megújulásban.

Reméljük, hogy a fenti ízelítő felkeltette érdeklődésüket és ellátogatnak az oldalunkra vasárnap esténként. Igyekszünk olyan gondolatokkal, tanácsokkal és példákkal előállni, ami segíti olvasóinkat a Húsvét lelkileg elmélyültebb és teremtett világunkat is tehermentesítő megélésében.

Fenntartható vágyak

Szerző: 
Böjte Csaba

 

Mi vetettünk ágyat a gonosznak, miért csodálkozunk, hogy nyakunkra költözik? Elmennek a fiataljaink? Miért vállalnák az általunk felhalmozott adóssághegyeket?

Húsz éve folyamatosan vesszük fel minden évben a kölcsönöket, mert jobban, kényelmesebben akarunk élni, mint amennyire a munkavégzésünk feljogosít. Összevegyültünk egy uzsorás kufár társasággal, és most csodálkozunk? Döbbenetes, a hiánycél évente csak 3 százalék?! Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. Fojtogatnak a bankárok? Nem kellett volna felvenni a kölcsönöket!

Keseregni fölösleges! Eső után köpönyeg! Mi a megoldás? – kérdezik itt is, ott is. Nem az a kérdés, hogy a múltban mit kellett volna tenni, hanem itt és most mit kell tennünk?

Karácsonykor is Óvjuk Isten kedves művét, a teremtett világot!

A karácsony a szeretet ünnepe, nem pedig a vásárlásé. A karácsonyi költekezések a jövő nemzedékek éléskamráját terhelik.

  • Fejezzük ki szeretetünket tárgyak vásárlása helyett közös élményekkel, az elmaradt beszélgetések bepótlásával, családunkat ajándékozzuk meg a figyelmünkkel!
  • Készítsünk saját magunk ajándékokat lehetőleg természetes, vagy újrahasznosított alapanyagokból! Vásároljunk tartós, természetes anyagokból készült, jó minőségű tárgyakat, amelyek hosszú élettartamúak!
  • Az ajándékot tegyük textilzsákba, válasszunk újrahasznosított csomagolópapírt, vagy például borítsuk le egy nagy lepedővel a fa alatti területet, ami alatt rejtőzhetnek az ajándékok!
  • Válasszunk gyökeres fát, vagy béreljünk egyet, így az ünnepek után nem a szeméttelepen, hanem az erdőben végezheti ünnepi kedvencünk. Gerillakertészek is lehetünk, a cserepes fát elültethetjük a kiserdőben, vagy közterületen.
  • Idén figyeljünk oda arra is, hogy a karácsonyi vacsorához a hozzávalók honnan származnak, milyen eljárással készültek, késztermékekből válasszunk olyat, melyek nem tartalmaznak tartósítószereket. Használjuk ki a bemelegített sütő teljes kapacitását! A kukta gyors és energiatakarékos. Ügyeljünk a mértékletességre, fogyasztható mennyiségű ételt készítsünk!
  • Lakás és karácsonyfadíszeinket készítsük természetes alapanyagokból. Esetleg vásároljunk kézművesektől, így támogatva a hazai mestereket.
  • Karácsony után sok a feleslegesnek tűnő szemét, de nem minden hulladék szemét. Egy jelentős részét újra lehet házilag hasznosítani, a maradékot pedig gyűjtsük szelektíven!

A karácsony legszebb dísze egy összetartó család és nem az ajándékhalom egy agyonégőzött fa alatt.

Áldott karácsonyi ünnepeket kíván a pestszentimrei teremtésvédelmi munkacsoport!

Adventi levél

Szerző: 
Böjte Csaba

Ülök és látom, hogy jön Krisztus Király, közeledik csendesen.

Körülöttem forrong minden! Vitázó politikusok, választásra készülnek, jót akarnak, dicsérik magukat és szidják egymást. Kapzsi bankárok által felher- gelt, fölösleges üveggyöngyök után futkosó, kapkodó emberek kiabálnak, vagy értetlenül, tanácstalanul néznek maguk elé. És itt vannak a naponta megfagyó hajléktalanok, a harcot a hitelek súlya alatt feladó vállalkozók, a munkanélküliek, az olcsó termékeket reklámozó médiák, és sorolhatnám tovább, de minek, hisz mindezt hihetetlen nagy példányszámban megteszi a sajtó, sok-sok csatornán önti a televízió, a megannyi honlap.

Ülök és látom, hogy jön Krisztus Király, közeledik csendesen, méltósággal, hozzám, hozzánk, mint hajdan Jeruzsálem falai felé.

A kottafestő

Kereszténység és környezetvédelem

Szerző: 
Rohály Gábor

 

Lehetnek olyan olvasók, akiknek ez a párosítás furcsán hangzik. Hogyan kerül össze a hit dolga egy ma sokszor szóba kerülő „divatos” mozgalommal? Szerintem nem csak összeköthető, de ha következetesen végiggondoljuk elkerülhetetlenül össze is tartozó fogalmak ezek, ilymódon a „teremtésvédelem” kifejezésben forrtak össze.

Arra, hogy a környezetvédelem és fenntarthatóság a legfontosabb kérdéseink közé tartozik számos tanulmány, cikk és könyv hívta már fel a figyelmet. Én itt csak egyet említek: a svéd Stockholm Resilience Centre  Planetary Boundaries ( Bolygónk határai) címmel közölt egy tanulmányt a Nature-ben, a tudományos világ vezető folyóiratában 2009 szeptemberében, amelyben összehasonlította a föld különböző alrendszereinek fenntartható és jelenlegi igénybevételét. Megállapításuk szerint a klímaváltozás, a nitrogénkörforgás megváltoztatása és a fajok kipusztulása terén már jelentősen túlléptünk a fenntartható szinten, és több más területen is közelítjük a határt. (Rövid összefoglaló olvasható magyarul itt.)

Gondolatok az államcsődről!

Szerző: 
Böjte Csaba

 

Ami meglepett, az a hatalmas feszültség, harag, elkeseredettség, - és ha nem lennék ferences szerzetes, akkor talán azt is kimondanám, hogy gyűlölet, - mely újból és újból felcsapott a beszélgetés során.

Meg kell nyugtatnunk magunkat és egymást, ha pánikolva, kapkodva vezetjük az autónkat, rángatva a kormányt, szinte borítékolni lehet a balesetet. Nincs olyan baj, mit ne lehetne nagyobbá tenni az ideges indulatokkal, de nincs olyan nagy gond, mit ne lehetne gyógyítani, mérsékelni, békés nyugodt döntésekkel. Rajtunk múlik, hogy az elmúlt húsz év felelőtlen költekezése milyen következményekkel jár. Én nagyon szeretném, ha eltudnánk kerülni a társadalmunk alapját jelentő gazdasági élet összeomlását, mert az anarchiánál rosszabb semmi sincsen!

Miseszándék és könyörgések a teremtésvédelem hetén

Miseszándék- és könyörgés-ötletetek a teremtésvédelem hetére.
(szeptember utolsó vasárnapja és október első vasárnapja közti időszak)

Készüljünk fel a hidegre!

Szerző: 
Böjte Csaba

 

Meg kell tanítanunk a ránk bízott gyerekeket a jég hátán is megélni. Hogy ebben az iskolák, vagy a csak a mát látó hatóságok mennyire partnereink, az nem számít.

A szén-dioxid-böjt ajánlásai nagyböjt minden napjára

A Magyar Kurír ötletgyűjteményével igyekszünk olvasóinknak segíteni, hogy a böjtölés egyéb formáira is rátalálhassanak, s ezáltal hozzájáruljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Természetesen az ötletekből szabadon lehet válogatni, sorrendjük is felcserélhető. Lényeg az, hogy böjtünk egyben a teremtett világ védelmére is szolgáljon.

Teremtésvédelem előadás sorozat II. rész záró alkalom

           

Paradigmaváltás az Egyház társadalmi tanításának fényében

Teremtésvédelem előadás sorozat II/4. előadás
Szerző: 
Baritz Sarolta Laura OP

Emisszió kereskedelem a klímaváltozás elleni küzdelemben

Teremtésvédelem előadás sorozat II/2. előadás
Szerző: 
Nemes Csaba

Egyházi megnyilatkozások a teremtett világ védelméről

Teremtésvédelem előadás sorozat II/1. előadás
Szerző: 
Zlinkszky János

Éghajlatváltozás és a helyi szintű cselekvés lehetőségei

Szerző: 
A Klímabarát Települések Szövetségének kiadványa

A teremtett világ védelme: alternatív energia

Szerző: 
Az OCIPE - Jezsuita Európai Iroda kiadványa

Görögországi Orthodox Egyház Szent Szinódusának felhívása

A Görögországi Orthodox Egyház főpapsága, amely október 5-8-án összeült soros ülésére, kötelességének tartja, hogy a nyájhoz, Isten népéhez, valamint minden nem közömbös emberhez forduljon az igazság és a szeretet nyelvén.

Tovább a felhívás teljes szövegéhez

Környezeti Etikák Keresztény Szemmel

Szerző: 
Baritz Sarolta Laura OP

Az Éghajlatváltozás és a Világ rendje

Lehetséges okok, tendenciák, teendők
Szerző: 
Nemes Csaba

Szupercella, súlyos aszályok, tornádók, „sosem" látott nagyságú jégesők, viharok, elemi csapások, rémítik jelenünket és a globális felmelegedés, a Föld jégsapkái elolvadása, az édesvíz hiány, mérséklet égöv felé húzódó fertőző betegségek, globális mértékű népvándorlások jövőképe árnyékolja be a jövő horizontját. Nap, mint nap találkozunk a médiában különféle elemzésekkel, amelyek mindegyike az ember által okozott globális méretű éghajlatváltozást okolják a rossz tendenciák miatt.

A koppenhágai klímacsúcs tétje és háttere

Szerző: 
Nemes Csaba

Megkezdődött az évtized legizgalmasabbnak ígérkező, a globális éghajlatváltozással foglalkozó találkozója a „Koppenhágai klímacsúcs”, amelyen december 7. és 18. között próbálnak pontot tenni az évek óta húzódó viták egy részére. Egyre nagyobbnak tűnik a konszenzus, hogy ha nem csökkenti az emberiség radikálisan a fosszilis energiahordozók használatát, akkor az katasztrófát okozhat, ugyanakkor egyre nagyobb a bizonytalanság abban, hogy kinek mit kell tennie, és ez mennyibe fog kerülni; leginkább a világ harminc legfejlettebb országának, így köztük Magyarországnak is. Koppenhágába a Klímacsúcsra legalább 20 ezer látogatót várnak: a kormányok és a tudomány képviselőit, nemzeti és nemzetközi zöldszervezetek delegációit, a gazdasági élet vezető szereplőit, és természetesen a nemzetközi szervezetek az ENSZ, az OECD, az EU és mások delegáltjait.

„Ti vagytok a föld sója" - A globális válság alternatív megközelítése

Szerző: 
Baritz Sarolta Laura OP

A cikk megjelent: TÁVLATOK, a magyar jezsuiták folyóirata, 2009/2. (84. szám), 5-19.

Ökológiai lábnyomunk a Földön

Szerző: 
Bakonyi Gábor

Az ökológiai lábnyom fogalmának és számításának szemléletformáló ereje abban rejlik, hogy a rendelkezésre álló természeti erőforrások végességét nagyon szemléletesen számokban is a szemünk elé állítja, és arra irányítja a figyelmünket, hogy melyik javak fogyasztása során terheljük legjobban a Földet, miből fogyasztunk sokat (túlzottan is kényelmes lakóhely, sok autózás, utazás, távoli országokból származó élelmiszerek, különböző luxuscikkek stb.). Figyelmeztető jel, hogy a legújabb, lehető legjobb módszer szerint készített becslés alapján az emberiség ökológiai lábnyoma már mintegy 30 %-al nagyobb, mint a Föld felszíne!

A felelős gondolkodás elve, és a relatív antropocentizmus

Előadás a Budapesti Corvinus Egyetemen
Szerző: 
Baritz Sarolta Laura OP

Az önkorlátozás hiánya és szükséglete a környezetvédelemben

Szerző: 
Bakonyi Gábor

Az emberiség története többek között a Föld erőforrásainak egyre nagyobb arányú és egyre hatékonyabb kihasználásának a története is. Ennek során életünket kényelmesebbé, biztonságosabbá tettük, összehasonlítva bármely más élőlény életkörülményeivel. Ennek azonban – úgy tűnik – nagy ára van…

Keresés

Programajánló
Bejelentkezés