Az idei Teremtés hetének központi gondolata: „...úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta..." (Jn 3,16). Az Ökumenikus Teremtésvédelmi Munkacsoport gyülekezetek számára készített segédanyagát csütörtökön mutatták be Budapesten.

A magyarországi keresztyének idén szeptember 24. és október 1. között ünneplik a Teremtés hetét – a kezdeményezéssel a teremtett világ védelmének és az emberi felelősségvállalás fontosságára hívják fel a figyelmet már kilencedik éve. A református, evangélikus, metodista és katolikus teológusok, ökológiai szakemberek által készített segédanyag lelki útravalót és gyakorlati tudnivalókat kínál minden napra.

Tovább a teljes cikkre

Egy különleges fesztiválra hívjuk fel a teremtésvédők figyelmét.

"Költözz vidékre és kezdj új életet!" - szól a felszólítás azoknak, akik érdeklődnek egy takarékosabb, gondosabb, közösségibb, értéktermőbb élet iránt. A Gyüttment Fesztivál a vidéken újrakezdő, környezettudatos vidéki életet és értékrendet választó, tájba illeszkedő emberek éves nagy találkozója.

Ez a Gyüttment Fesztivál immár a harmadik lesz:

• A Gyüttment Fesztivált először 2015-ben a Nógrád megyei Csobánkapusztán rendezték meg és már akkor naponta ezer embert vonzott. Egyesületünk tagja, Kükedi Zsolt jelen volt ezen első alkalommal és minden este Fishbanks ökoszimulációs játékot vezetett. Az első fesztivál hangulatáról ez a rövid kis film szól.
• A második, a 2016-os fesztivál - amely szintén Csobánkapusztán volt - hangulatát beszámoló rövidfilmje szintén jól visszaadja.
• Az idei fesztivált immár vándorfesztiválnak szervezik és idén a Vas megyei Oszkó ad majd neki helyet. Ezen a videón a népes, önkéntes szervezői gárdából ketten, Harazin Dorottya és Csatlós Regina beszélnek az idei év terveiről.

Az idei fesztivál sok különlegességet hordoz majd:

• a korábbi szervezők közösségüket megújítva 2017-től a sokat mondó nevű Mindenegyüttmegy Egyesület égisze alatt szervezik a fesztivált;
• a szervezők nagyobb hangsúlyt terveznek fektetni a közösségépítés lelki aspektusaira: az egyik helyszín programjai szinte kizárólag a közösség épülését segítő és akadályozó tapasztalatokról fog szólni;
• a helyszín most még különlegesebb lesz, mint korábban: az Oszkói Helypásztor Kör több szempontból is a térség vezető értékőrzője, vidékfejesztője (lásd a miért épp Oszkó? kérdést a honlapon);
• a szervezők sokkal jobban figyelnek az új helyszín értékeivel, embereivel való összekapcsolódásra: több olyan beszélgetés is lesz, amely a helyieket vonja be és kérdezi a mai vidékről, a faluról, a falusi életről;
• sokkal szélesebb lesz a programkínálat, mint eddig: 19 helyszínen több, mint 200 programelemből lehet majd választani;
• 5+4 napon keresztül tart majd a fesztivál komoly előprogramokkal;
• a szervezők idén arra vállalkoznak, hogy megcsinálják Magyarország első Zéró Hulladék fesztiválját: nem lesznek kukák (még szelektív sem), a büfék környéke nem lesz tele műanyagpoharakkal és sörösdobozokkal; az emberek a saját tányérukat és poharukat használják az evéshez/iváshoz és csak olyan hulladék keletkezhet, amit a helyszínen komposztálni lehet.

Végül álljon itt a szervezők hirdetése a Fesztiválról:

Április 22-én, a Föld napján hirtelen és váratlanul elhunyt Rohály Gábor, Egyesületünk elnöke.

Döbbenetes a tény. Saját szavaink helyett álljon itt egy idézet XVI. Benedek pápa Spe salvi kezdetű enciklikájából a keresztény reményről. Gábor sokszor utalt erre az enciklikára, melynek alábbi szavai most különös hangsúlyt kapnak vele kapcsolatban:

"Senki sem él egyedül. Senki nem vétkezik egyedül. Senki sem üdvözül egyedül. Az én életembe állandóan beleszövődik a mások élete: abba, amit gondolok, mondok, teszek, művelek. És megfordítva, az én életem is beleszövődik a másokéba: rosszba és jóba egyaránt. Így a másikért mondott kérésem az ő számára nem idegen, nem külsődleges a halál után sem. A lét egybefonódásában a neki szóló hálám, az érte mondott imádságom az ő tisztulásának egy részét jelentheti. És ehhez nem kell a földi időnket átszámítani az isteni időre: a lelkek közösségében átlépjük a földi időt. Soha nem késő és nem hiábavaló a másik ember szívét megérinteni. Így válik ismét világossá a remény keresztény fogalmának egy fontos eleme. Reményünk lényegileg mindig másokra irányuló remény is; csak így igazi a remény számomra is." (Spe salvi 48)