Hétköznapi reményeink

A remény evilági értelmezésének szerepe, haszna, csapdái és kritikája

„Amíg élek, remélek” (Cicero); „Amíg élet van remény is van” (Stephen Hawking); „Amíg idő van, van még remény is” (Székely János). Ezekkel és sok más hasonló idézettel is bemutathatnánk, hányféleképpen fogalmazzuk meg azt, hogy véges életünk napjaiban vágyunk valamire, remélünk valamit. Az mindegyik idézett megfogalmazásban közös, hogy a remény nem önmagában létezik. A remény időhöz és térhez kötött. A remény a jövő, aminek az eljövetele még előttünk van. Milyennek képzeljük a jövőt? Akinek a mai élete nem felel meg, szebb jövőt szeretne. A fárasztó munkát végzők kevésbé fáradságosra vágynak, a rohanásban lévők lassabb tempóra, a szeretet nélkül élők szeretetre vágynak.

A csapda az, hogy sokszor az ember nem remél, hanem fantáziál. A fantázia fontos, hogy előrevigyen az úton, de a fantázia veszélye, hogy eltereli a figyelmet a valóságról, a realitásról. Egy mondást találtam erről, ami igen elgondolkodtatott. „Néha fantáziál az ember a jövőről, de olyankor eszembe jut az a mese, amiben az asszony tojásokat visz a piacra, és tervezgeti, hogy majd mi mindent fog venni az árából. Aztán végül összetörik az összes tojás.” A fantáziálás rövid ideig tartó, nem a valósághoz köthető állapot – a szó jelentése  a szótár szerint: "képzelődik, álmodozik". A fantáziáláshoz hasonló csapda az illúzió, az illúzió kergetése. Áltatás, ámítás, érzéki csalódás. Mondhatjuk úgy is, hogy az ember a csodákban reménykedik? Csodák vannak. Az illúzió csodája és a mi csodáink között az a különbség, hogy honnan várjuk a csodát? A csodavárásunknak, egyben a reményünknek egy forrása van. Krisztus. Ami fontos számunkra, azt nem helyezzük a valóságon kívül, sőt azért teszünk, dolgozunk. Ébren tartjuk azt az állapotot, amiben reménykedünk. Minden új nappal, időről időre. Senki nem tökéletes, és nem is tudja minden nap azonos intenzitással végezni a munkáját, segíteni a rászorulót, sőt még a szeretetet sem tudjuk mindig ugyanazon a hőfokon tartani, de tudatosan lehet vigyázni rá és tudatosan lehet készülni. Időben. Ez az idő most is van. 

Programajánló - Gyulai Iván: Kertész vagyok előadása

Dátum: 
2016. december 12. hétfő - 17:00
Helyszín: 
MTA Könyvtár és Információs Központ Konferenciaterme, Budapest, V. ker., Arany János utca 1. II. emelet
 
Tisztelettel meghívjuk az MTA Könyvtár és Információs Központ Agora-programja és
a Magyar Szociológia Társaság Holisztikus Ökológiai Szakosztályának
„Kertész leszek!” című rendezvénysorozatára.
 
Előadást tart:
Gyulai Iván (az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnöke):
Kertész vagyok címmel.
 

Reményünk

Idei adventi cikksorozatunkat a remény témája köré rendeztük. Tettük ezt azért, mert naponta hallva a híreket, például az új melegrekordokról, vagy olvasva a klímaváltozást tagadó döntéshozók előretörését, bárkiben felmerülhet a kérdés: Mit remélhetünk még? Ebben a mondatban nem csak a „mit?” kérdésre adható tudományos válasz érdekes, hanem az is, hogy miért pont a reményben keresünk támaszt?

Ebben az első cikkben a remény értelmezéseiről, funkciójáról és fontosságáról írunk. Egy hét múlva foglalkozni fogunk a remény szerepével a világban, hétköznapjainkban és ünnepeinkben. Majd rá egy hétre a remény jelenlétével a művészetekben. Végül advent végén a remény keresztény meghatározását és hitünkben betöltött funkcióját járjuk körül.

A remény fogalmát az értelmező szótár így írja le: „Bizalom, hit abban, hogy amit óhajtunk, megvalósul.” A hétköznapokban ez olyasmit jelent, hogy szeretnénk, de nem vagyunk, lehetünk biztosak abban, hogy úgy lesz. Érdemes észrevenni viszont, hogy a hittel összefüggésben használva a remény jelentése jelentősen eltér ettől. A hívő reménye bizalommal teli várakozás a megváltás által nekünk ígért örök életre.

Míg a világi értelmezésben érezhető egy feszültség az óhajtott dolog/esemény vonzó vonásai és a bekövetkezés bizonytalansága között, addig a hívő számára az üdvösség lehetősége bizonyosság. A remény fogalma itt inkább a várakozást, a türelmet hangsúlyozza.

AZ IDŐK JELEI

Dátum: 
2016. november 19. szombat - 14:30 - 19:00
Helyszín: 
Budapest, XI. Himfy u. 9., Ciszterci Szent Imre Plébánia, Mindszenty terem

Szeretettel ajánljuk honlapunk látogatóinak figyelmébe a Szentimrevárosi Egyesület programját, melyet november 19-én szombaton fél 3-tól tartanak a Ciszterci Szent Imre Plébánián. Az előadók között megtalálhatjuk a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület két tagját is, ők az Ökológiai megtérésről fognak beszélni.

Háromdimenziós gazdaság – Lehet gazdálkodni erényetikai paradigmában

Dátum: 
2016. november 24. csütörtök - 17:30
Helyszín: 
Budapesti Corvinus Egyetem, főépület, II-es előadó

kerekasztal beszélgetéssel egybekötött könyvbemutató.

A könyvet bemutatja: Lentner Csaba (Nemzeti Közszolgálati Egyetem)

A kerekasztal résztvevői:

  • Csaba László (közgazdász, BCE, CEU)
  • Fodor István (Ericsson Magyarország korábbi vezérigazgatója, majd elnöke)
  • Barcza György (ÁKK vezérigazgatója)
  • Veres András (Győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke)
  • Baritz Sarolta Laura OP (a könyv szerzője, BCE, Sapientia)
  • Hernády Zsolt (moderátor, Duna TV)

A bemutató plakátja itt tekinthető meg.

A könyv rövid ismertetője itt olvasható.

HOLNAPHIMNUSZ KIÁLLÍTÁS

2015-ben az egyik Naphimnusz Egyesületi találkozón vetődött fel az a gondolat, hogy mindenki számára közérthető módon, képekkel illusztrálva, sok helyre eljuttatva szemléltessük a teremtésvédelem mibenlétét. Sokat beszélgettünk arról, hogy mivel lehetne leginkább kifejezni gondolatainkat, végül, talán egyáltalán nem véletlenül, Szent Ferenc Naphimnuszát találtuk a legmegfelelőbbnek. A kiállítás bevezető tablóján erről így írunk: 

„A jövő távlatairól
a jelen aggodalmainak szorításában
Szent Ferenc szavai nyomán

Egy rövid, de szerteágazó fizikai és szellemi sétára hívjuk a kedves látogatót. Assisi Szent Ferenc 1225-ben, már nagybetegen írta a Naphimnuszt (olaszul: Cantico di frate Sole, azaz Naptestvér éneke), mely az olasz irodalom első verses nyelvemléke is. Régi keletkezése ellenére ma is sok új felismerést indíthat bennünk útjára, ezekből született ez az elmélkedő kiállítás.”

Megosztani a föld kincseit – A teremtésvédelem volt a nagymarosi ifjúsági találkozó témája

„Áldott légy!” mottóval rendezték meg az idei őszi nagymarosi ifjúsági találkozót október 1-jén. A legnagyobb múltú magyar katolikus ifjúsági találkozó keretében Beer Miklós váci megyéspüspök celebrált szentmisét a nagymarosi plébánia kertjében.

Kétezernél is többen jöttek el a kellemes nyárutót idéző napon Nagymarosra, hogy meghallgassák Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű, közös otthonunk gondozásáról írt enciklikájából kiindulva Nobilis Márió, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára nagyelőadását bolygónk – a Föld, a teremtett világunk iránti felelősségünkről.

Előadása kezdetén Nobilis Márió feltette a kérdést: mi foglalkoztat minket, mi az, amiért aggódunk? Első látásra úgy tűnik, hogy a keresztények más kérdéseket tartanak lényegesnek, más aggasztja őket, mint a környezetükben élő többi embert. Ám ha a hívő emberek és többi kortársaik nagy kérdéseinek jobban a mélyére nézünk, azok elkezdenek egyre inkább hasonlítani egymásra – figyelmeztetett az előadó. A hívők aggodalmának, hogy érvényesülnek-e a keresztény értékek, igazában arról kellene szólnia, hogy sikerül-e megélni az evangéliumot. A megélhetéséért, családjáért, a jövőért és a Földért aggódó átlagember gondjai mögött pedig végső soron az a nagy kérdés áll: ki vagyok én, és mi a dolgom a világban? Hogyan élhetek a legigazibb értelemben jól ezen a Földön, ennek a Földnek a javaival? Márpedig ez a kettő: az evangélium és a jól megélt emberi élet kérdése egymásra utal – mondta Nobilis Márió.

A Naphimnusz is részt vesz a KATTÁRS-on

Dátum: 
2016. szeptember 16. péntek - 13:00 - 2016. szeptember 17. szombat - 20:00
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága idén is megrendezi a Katolikus Társadalmi Napokat szeptember 16-17-én, mely 2016-ban arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az Egyháznak van válasza a társadalmi kérdésekre és problémákra.
Nemcsak egyházi dokumentumokban fogalmazódnak meg a társadalom működésével, a közjóval kapcsolatos alapelvek, de a gyakorlati megvalósításban is hangsúlyos szerepet vállalnak a keresztények: hazánkban is több ezer helyen folyik nap mint nap a csendes munka az emberTÁRSakért, a rászorulókért, betegekért, idősekért, gyerekekért. A Katolikus Társadalmi Napok (a „Kattárs”) keretében ezt kívánjuk minden érdeklődő számára láthatóvá tenni, s egyúttal meghívni a közös gondolkodásra és közös cselekvésre. Ezért is lett a rendezvény jelmondata: „Társak vagyunk!”
A rendezvény egyházi fővédnöke: Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.
A rendezvény civil fővédnöke 2016-ban: Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége.
A 2016-os Kattárs kapcsolódik az irgalmasság szentévéhez és Jézust, mint a Katolikus Egyház szociális munkájának forrását állítja középpontba. A rendezvény másik kiemelt célja a jubileumi Szent Márton év megünneplése, amely elsősorban kulturális előadásokon, kiállításokon és konferenciákon keresztül valósul meg. Az egyház szociális intézményeinek bemutatásán túl fontos szerepet kapnak az egyéni életutak, a tanúságtételek és a személyes beszélgetések, ahol az irgalmasság cselekedetei kézzelfoghatóvá és emberivé válnak. 
Cél továbbá, minél átfogóbb képet adni azokról a példaértékű kezdeményezésekről, amelyekről még keveset hallani.
A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület is ott lesz a kiállítók között, érdemes lesz megkeresni és beszélgetni arról, hogyan lehet a magyar katolikus közösségek teremtésvédelmi elkötelezettségét – minél szélesebb körrel együttműködve – az egész társadalom javára növelni.
A szociális és társadalmi tevékenységek bemutatása mellett komoly és szórakoztató programok sorával – előadásokkal, koncertekkel, játékokkal – is várja az érdeklődőket a Kattárs.
Részletes program: kattars.hu

Önt is várjuk a Naphimnusz előadásain az ARS SACRA fesztiválon

Dátum: 
2016. szeptember 17. szombat (Egész nap) - 2016. szeptember 25. vasárnap (Egész nap)
Az Ars Sacra Fesztivál a 2007-es nemzetközi Városmissziós rendezvénysorozat gyümölcse. Céljuk a remény jeleinek felmutatása a kultúrában. 2016-ban szeptember 17-25, között számos program közül válogathatnak az érdeklődők.
Az Ars Sacra Fesztiválhoz évről évre önkéntesen csatlakoznak Magyarország legnagyobb múzeumai, kulturális központjai, számos galéria és művész. A fesztivál programjait – képző- és iparművészeti kiállításokat, különböző műfajú koncerteket, színházi és irodalmi előadásokat, tárlatvezetéseket, gyerekprogramokat – ingyenesen látogathatja a nagyközönség.
Idén a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület is megjelenik a rendezvényen, mégpedig két előadással. Az egyiket szeptember 18-án, vasárnap 16.30-kor tartja Nobilis Márió atya Ferenc pápa: Laudato si’  kezdetű enciklikájáról. A másik előadás szeptember 22-én csütörtökön, 17.30-kor lesz. Ezen Rohály Gábor „Ökológiai megtérés, opció: kényszer vagy lehetőség?” címmel beszélget.
Mindkét előadás helyszíne a Városmajori Jézus Szíve Plébánia Kistemploma (XII., Csaba utca 5.)

Szeptember 13-án ismét Naphimnusz műhely - Ferenc pápa meglepetése: Üzenet a teremtés gondozásának világnapjára

Dátum: 
2016. szeptember 13. kedd - 18:30 - 20:00
Helyszín: 
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (Budapest, V., Piarista köz 1. - 307. terem)
 
A Naphimnusz Műhely „évadnyitó” előadása holnap, szeptember 13-án lesz a Sapientia Főiskola 307-es termébe, a szokásos 18.30 órai kezdettel. A Műhely témája "Ferenc pápa meglepetése: üzenet a teremtés világnapjára". Felvezető előadásában Márió atya ismerteti  a levél teológiai hátterét és a korábbi pápai megnyilatkozásokkal való kapcsolatot, beszél majd arról is, hogy milyen újdonságokat lát a legfrissebb, szeptember 1-jei pápai üzenetben.
A holnapi összejövetel alkalmat jelent arra is, hogy megbeszéljük a következő hónapok időpontjait és témáit.
Hírlevél

Havi hírösszefoglaló email-ben az oldalon megjelent anyagokról.

Programajánló
Bejelentkezés