Közösségi Kertek Éjszakája - 2016.09.02.

Dátum: 
2016. szeptember 2. péntek (Egész nap)

 Azt talán senki nem vonja kétségbe, hogy a magunk által megtermelt zöldségnél és gyümölcsnél nincs finomabb. De mit tegyen az, aki a nagyváros közepén él, ugyanakkor szeretné megtapasztalni a kertészkedés örömét és nehézségeit? Nekik nyújt segítséget a Közösségei kertek éjszakája, ahol koncertek, közös főzés és beszélgetések mellett lehetőség nyílik bepillantani eme kertek izgalmas világába.

 

Százszorszépvilág

"Szásszorszépvilág" címmel írt cikket Nemes Csaba Az Új Ember június 5-én megjelent számában:
Százszorszépvilág, (Daisyworld) ezt a nevet adta James E. Lovelock 1981-ben készült matematikai modelljének. Lovelock már az 1960-es évek közepe óta egyre biztosabb volt abban, hogy a földi - általunk megkülönböztetett – szférák: az atmoszféra, a kőzetek és talajok, vizek, a tengerek és óceánok, a bioszféra együttesen egy összefüggő és önszabályozó rendszert, egy önálló élő szervezetet alkotnak. Elméletét szomszédjában élő barátja William Golding ötlete alapján, aki - alapvégzettségét tekintve fizikusként - gyorsan átlátta az elmélet holisztikus logikáját, Gaia-hipotézisnek nevezte el.
 
A Daisyworld egy olyan leegyszerűsített bolygót ír le, ahol az élővilágot kizárólag „sötét és világos” százszorszépek képviselik. A számitógépes modell lefuttatása során például kimutatható vált, hogy a modell-bolygó napjának felmelegedése ellenére, a két „faj” természetes kiválasztódása milyen pontosan szabályozza e modell-bolygó felszíni hőmérsékletét, amely a százszorszépek növekedése szempontjából mindig az optimumon körüli volt. Itt kell megjegyezni, hogy Föld történtének mintegy négy milliárd éve alatt nagyjából 30%-kal változott meg az ún. napállandó (azaz a sugárzás mértéke), ugyanis a kialakuló élet hajnalán, mintegy egy milliárd éve 25-%-al kisebb volt a Nap hőfoka mint most,  mégis az élő és élettelen rendszerek kölcsönhatása ennél jóval kisebb hőingást engedett meg globális léptékben a Föld felszíni hőmérsékletében. Azaz a hidro- bió- atmoszféra önálló önszabályozása nem engedett a szélsőséges hatásoknak. A Százszorszépvilág a nagy földi szuperorganizmust egyszerűsítetten leíró matematikai modell működésének köszönhetően  a tudomány világa befogadta Lovelock munkásságát, és a Gaia-hipotézis általánosan elfogadott elmélet lett.

TTIP – avagy liberalizált élelmiszerbiztonság?

"TTIP – avagy liberalizált élelmiszerbiztonság?" címmel írt cikket Nemes Csaba az Új Ember június 19-én megjelent számában:

A TTIP betűszó magyar fordítása „Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség”, ami első  pillantásra -  az elnevezése alapján - nagyon ártatlannak, sőt barátságosnak tűnő „valami”. De valójában  a TTIP egy most érlelődő kőkemény üzleti, hatalmi és biztonsági, valamint függetlenségi kérdéseket felvető  nemzetközi megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Államok között. A 2013 júliusában indított,  kétoldalú szabad kereskedelmi megállapodásról folyó  tárgyalások egyaránt szólnak a vámok és az ún. nem tarifális kereskedelmi és beruházási akadályok lebontásáról. A készülő – és titkossága miatt különösen vitatott - megállapodás célja az EU és az USA közötti szabályozási összhang megteremtése, ami különösen nagy feszültséget okoz a környezet- és egészségvédelem, a mezőgazdaság, élelmiszerbiztonság és pl. a munkajog területén. A szabályozási koherencia elérése sok esetben gyöngíti az EU-ban és Magyarországon már elért, bizonyos szempontból szigorúbb biztonsági előírások használatát. Az egyik ilyen problémás terület például az, hogy míg az EU-ban és Magyarországon élelmiszer biztonsági kérdésekben az elővigyázatosság elve dominál (itthon mindig is nemzetközileg elismert „karanténes” szakemberek voltak), addig az USA-ban – leegyszerűsítve -  az utólagos bizonyítás elve a gyakorlat, azaz, a lehetséges károkozást, veszélyeket kell bizonyítani. Már ebből is látszik, hogy nehéz a szabályok összecsiszolása.

Ne kételkedjünk

Ne kételkedjünk címmel írt cikket Nemes Csaba Az Új Ember május 8-án megjelent számában. Azt írja, hogy a Föld Napján a Párizsi Megállapodás aláírást követően „veszi majd kezdetét a hosszú évekre elhúzódó egyeztetések, értelmezések időszaka, amelynek célja, hogy rögzítsék a teendők mértékét és a felelősségek megosztását, s hogy kialakuljon a fejlett és a fejlődő világ országainak együttműködése a „közös, de megkülönböztetett felelősség” alapelvének alkalmazása mellett.” Arról is ír, hogy az elmúlt fél évben számos találkozón, beszélgetésen vett részt Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájával kapcsolatban. Voltak, akik lemondóan már-már a világvégét jósolták, másoktól pedig azt a visszajelzést kaptam, hogy eltúlzott félelemkeltésnek gondolják a környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmakat. Egyiküknek sincs igaza, hiszen teremtett világunk lerombolása valóságos veszély, talán még nagyobb is, mint feltételezzünk, ám nem jelenti a világ végét. A lehetséges megoldásra Ferenc pápa hívja fel a figyelmünket környezetvédelmi enciklikájában.

A Föld Napja

A Föld Napja címmel írt cikket Nemes Csaba Az Új Ember április 24-én megjelent számában. Azt írja, hogy  „évmilliárdok alatt kialakult élet, persze, folyamatosan változott. Geológiai kutatások alapján tudhatjuk, hogy a földtörténeti korokban többször is volt kihalási szakasz, amely után nagyon lassan, de mindig kialakult az élet egy új formája, mert mindig jelen voltak bizonyos, az élő és az élettelen mozgó rendszerek belső tulajdonságainak betudható, átalakulásra késztető hatások, valamint a Földet kívülről befolyásoló tényezők is. Ezek a rendkívül összetett rendszerek éppen a belső kaotikus „viselkedésükből” adódóan képesek hirtelen, katasztrófa jellegű változásokra is, s így, addig nem uralkodó életformák válhatnak meghatározóvá. Az ember megjelenése és sokasodása, a technikai, technológiai fejlődés, az együttműködés új formáinak kialakulása sok ezer, százezer évig nem okozott nagy változást. Ám az utóbbi kétszáz esztendőben a földi élő rendszerek feltételeiben olyan új típusú romboló hatásokkal kell számolni, amelyek jelentős változást hozhatnak.” Feleleveníti, hogy az elmúlt húsz évben számos helyen és területen csak rosszabbodott a helyzet, hozzá téve, hogy 2015 a nemzetközi életben (Ferenc pápa Laudátó’Si kezedetű enciklikája; az ENSZ Fenntarthatói Fejlesztési Céljainak az elfogadása, párizsi klímacsúcs eredményei) reményteljes, ha nem is elégséges, de szükséges fejlemények.

Gondolatok a vízről és apró tettekről

Gondolatok a vízről és apró tettekről címmel írt cikket Reich Gyula és Nemes Csaba Az Új Ember Húsvéti dupla számában. Azt írják, hogy „A vízzel való gazdálkodás technikai-vízmérnöki eszközeinek azonban már most látszanak a határai. A gátakat például nem lehet a végtelenségig emelni. Meg kell gondolni, hogy szabad-e belvízjárta területeket művelés alá vonni, és szabad-e házakkal, üdülőkkel egyre közelebb települni a folyókhoz, elvéve azok természetes életterét. Szabad-e mértéktelenül fogyasztani a vizet, megbontva a vízkészletek természetes egyensúlyát, azután pedig ennek következményeként küzdeni az egyre több szennyvízzel, energiát, pénzt áldozva annak tisztítására.” Valamint arról, hogy „törékeny világunk  válaszúthoz érkezett. Ne szégyelljünk megtenni semmit, ami akár csak kis mértékben is segíthet a környezeti és a társadalmi terhek csökkentésében: a nagyböjti  a honlapon indított teremtésvédelmi tanácsokból szemezgetve néhányat bemutattak, hiszen ezek egész évben hasznosak lehetnek mind a környezetünk, mind a lelkiismeretünk számára.

Összefüggő rendszerek címmel

Március 13-án megjelent Új Emberben Nemes Csaba írt cikket „Összefüggő rendszerek címmel”- Arról írt, hogy biológus, ökológus szakemberek becslései szerint a földön élő fajoknak talán húsz százaléka az, ami valamennyire ismert, leírásra került. A hatvanas évek végén Robert Paine amerikai ökológus új fogalommal állt elő, az ún. kulcsfajokkal. Ez valami olyasmit jelent, hogy az ismert fajok között vannak olyanok, amelyeknek a léte kiemelkedő fontosságú az őt körülvevő ökoszisztémában. Azaz, vannak olyan fajok, amelyek sokkal fontosabbak egy-egy ökoszisztéma fenntartásában, mint mások. Egy-egy kulcsfaj eltűnése, eltüntetése dominószerű kihalási folyamathoz is vezethet. A táplálékláncokon működő kapcsolati hálózatok kölcsönhatásai a több tízmilliót is elérhetik, éppen ezért az egymásra hatások becslése rendkívül bonyolult, a rendszerszintű nemlineáris változások következménye sokszor nem jósolható meg. Törékeny az ökológiai rendszer, bár az is igaz, hogy még a súlyosabb katasztrófák esetén is kijavítja önmagát, csak éppen várni kell arra a néhány ezer, vagy százezer évre, ami ehhez szükséges, és ami túl hosszú idő számunkra, de akár generációk sokasága szempontjából is.

Kapcsolatok, környezettudatosság és társadalmi felelősség konferencia

Dátum: 
2016. május 27. péntek (Egész nap) - 2016. május 29. vasárnap (Egész nap)
Helyszín: 
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának nagyterme, 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24.

Az Új Város Alapítvány és az EcoOne

Kapcsolatok, környezettudatosság és társadalmi felelősség

címmel

nemzetközi konferenciára hívja Önt

2016. május 27-től 29-ig

Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának nagytermében

(1053 Budapest, Veres Pálné u. 24.)

Jelentkezés és további információ: http://kekvilag.eu:8880/ecoone

Jelentkezési határidő: 2016. május 19.

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Szolidaritás

 
Virágvasárnap (március 20.)
 
Nagyböjt előző heteiben minden hétre jutott egy-egy konkrét javaslatunk, amelyek a Húsvétra való lelki felkészülés részeként Ferenc pápa „Áldott légy!” kezdetű enciklikájának szellemében nekünk és a körülöttünk élőknek is segíthettek felfedezni a teremtett világ iránti felelősségünk és istenkapcsolatunk szoros összefüggéseit. Így értünk a Virágvasárnaphoz, amikor Jézus a kereszthalála előtti vasárnapon bevonul Jeruzsálembe és kezdetét veszi a Nagyhét, Jézus szenvedéstörténete (passiója), majd bekövetkezik kereszthalála.
 
Jézus nagyheti története párhuzamba állítható azon emberi szenvedésekkel, amelyek a világban nap mint nap történnek. Árulások, hazugságok, csalások és csalatkozások áldozatai vagyunk mi magunk is. Ebben a helyzetben gyakran feltesszük a kérdést magunknak, hogy vajon miért történik mindez velünk. Ekkor csak a megválaszolatlan „miért”-ek sorakoznak fel az életünkben. Pál Feri atya úgy fogalmaz, hogy ilyenkor ne a „miért” kérdést, hanem a „kiért” kérdést tegyük fel magunknak. Sokkal egyszerűbben találhatunk választ és megnyugvást is a szenvedésünkben.

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Csodáljuk a teremtés szépségét!

 
Nagyböjt 5. vasárnapja (március 13.)
 
Nagyböjti felhívás-sorozatunk ötödik pontja így szól: „Ferenc pápa Áldott légy enciklikájának szellemében arra buzdítjuk a kedves híveket, hogy az előttünk álló hosszú hétvégén találjanak alkalmat arra, hogy kimenjenek a természetbe és gyönyörködjenek, örüljenek a teremtett világ gazdagságának, keressék benne Isten kezenyomát, szeretet-üzenetét, és hálát adjanak érte.”
A teremtésvédelem által szorgalmazott feladatok jó része úgy viszonyul a teremtett világhoz, mint olyan valamihez, ami tőlünk távol van, szenved, kínlódik, napi tevékenységünkkel „látatlanban”, áttételesen szennyezzük és károkat okozunk neki. Amikor az autóban megnyomjuk a gázpedált, amikor kidobjuk a műanyagpalackot, amikor bekapcsoljuk a villanyvasalót, többnyire nem látjuk közvetlenül a gleccsereket, melyek a globális felmelegedéstől olvadnak, a tengeri élőlényeket, melyek a vizekben felgyülemlő műanyagdarabokat lenyelik, vagy a füstölgő erőműveket. A „teremtés” könnyen válhat számunkra távoli, elvont dologgá.
Hírlevél

Havi hírösszefoglaló email-ben az oldalon megjelent anyagokról.

Programajánló
Bejelentkezés