Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Szolidaritás

 
Virágvasárnap (március 20.)
 
Nagyböjt előző heteiben minden hétre jutott egy-egy konkrét javaslatunk, amelyek a Húsvétra való lelki felkészülés részeként Ferenc pápa „Áldott légy!” kezdetű enciklikájának szellemében nekünk és a körülöttünk élőknek is segíthettek felfedezni a teremtett világ iránti felelősségünk és istenkapcsolatunk szoros összefüggéseit. Így értünk a Virágvasárnaphoz, amikor Jézus a kereszthalála előtti vasárnapon bevonul Jeruzsálembe és kezdetét veszi a Nagyhét, Jézus szenvedéstörténete (passiója), majd bekövetkezik kereszthalála.
 
Jézus nagyheti története párhuzamba állítható azon emberi szenvedésekkel, amelyek a világban nap mint nap történnek. Árulások, hazugságok, csalások és csalatkozások áldozatai vagyunk mi magunk is. Ebben a helyzetben gyakran feltesszük a kérdést magunknak, hogy vajon miért történik mindez velünk. Ekkor csak a megválaszolatlan „miért”-ek sorakoznak fel az életünkben. Pál Feri atya úgy fogalmaz, hogy ilyenkor ne a „miért” kérdést, hanem a „kiért” kérdést tegyük fel magunknak. Sokkal egyszerűbben találhatunk választ és megnyugvást is a szenvedésünkben.

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Csodáljuk a teremtés szépségét!

 
Nagyböjt 5. vasárnapja (március 13.)
 
Nagyböjti felhívás-sorozatunk ötödik pontja így szól: „Ferenc pápa Áldott légy enciklikájának szellemében arra buzdítjuk a kedves híveket, hogy az előttünk álló hosszú hétvégén találjanak alkalmat arra, hogy kimenjenek a természetbe és gyönyörködjenek, örüljenek a teremtett világ gazdagságának, keressék benne Isten kezenyomát, szeretet-üzenetét, és hálát adjanak érte.”
A teremtésvédelem által szorgalmazott feladatok jó része úgy viszonyul a teremtett világhoz, mint olyan valamihez, ami tőlünk távol van, szenved, kínlódik, napi tevékenységünkkel „látatlanban”, áttételesen szennyezzük és károkat okozunk neki. Amikor az autóban megnyomjuk a gázpedált, amikor kidobjuk a műanyagpalackot, amikor bekapcsoljuk a villanyvasalót, többnyire nem látjuk közvetlenül a gleccsereket, melyek a globális felmelegedéstől olvadnak, a tengeri élőlényeket, melyek a vizekben felgyülemlő műanyagdarabokat lenyelik, vagy a füstölgő erőműveket. A „teremtés” könnyen válhat számunkra távoli, elvont dologgá.

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Vegyszerek

 
Nagyböjt 4. vasárnapja (március 6.)
 
Amint a böjt a testi és lelki megtisztulásunkat segíti, belső késztetésünk támad környezetünk szebbé tételére – gondolva például a tavaszi nagytakarításra. A legáltalánosabb, egyszerű, pénztárca- és környezetbarát technikákat gyűjtöttünk össze a teljesség igénye nélkül.

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Hulladék

 
Nagyböjt 3. vasárnapja (február 28.)
 
Hogyan csökkenthetjük háztartási hulladékunk mennyiségét?
Napjaink legsúlyosabb környezeti szennyezés forrása a hulladék felelőtlen létrehozásából, elhelyezéséből, kezeléséből adódik. 2013-ban hazánkban a keletkezett települési hulladék 3 millió 730 ezer tonna volt. Magunk is sokat tehetünk azért, hogy ez jó irányba változzon. A Nagyböjt részeként a naponta keletkező hulladékainkkal kapcsolatban is magunkévá tehetünk jó gyakorlatokat, amivel lelkiismeretünk mellett a környezetünk is tisztább, élhetőbb lesz, és ráadásul a pénztárcánkban is több marad. Mindössze több odafigyelés és tudatosság szükséges az alábbi tanácsok megfogadásához.

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére - Fűtés

 
Nagyböjt 2. vasárnapja (február 21.)
Magyarország teljes energiafogyasztásának nagyjából a harmadát adja a lakossági energia­felhasználás. Ennek legnagyobb része fűtési, sőt manapság már egyre növekvő mértékben a hűtésre használt energia, valamint a használati meleg víz. Óriási a felesleges energiahasználatunk, részben a nem megfelelően szigetelt, részben a sokszor túlságosan melegre fűtött lakások miatt. Ismert, hogy fűtési energiánk forrása ma nagyrészt fosszilis energia (földgáz- és szén-) alapú, azaz az ehhez kapcsolódó károsanyag-kibocsátásunk jelentős, ami nemcsak a ma már jól ismert éghajlatváltozás egyik fő okozója, hanem a téli időszak helyi levegőszennyezettségnek is a legfontosabb forrása. Azért, hogy ezek a káros kibocsátások csökkenjenek, mi magunk is tehetünk, méghozzá nem is keveset. Vannak még ugyan olyan távfűtéssel ellátott lakások, ahol nehéz vagy nem is lehet szabályozni a belső hőmérsékletet, de másutt magunk dönthetjük el, hogy hány fok legyen lakásunkban. Sokan szeretnek „bedurrantani”, pedig – ahogy ezt számos elemzés bizonyítja – egy bizonyos hőfok felett ez nemcsak hogy felesleges, de nem is egészséges.

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Étkezés

 
Nagyböjt 1. vasárnapja (február 14.)
 
A keresztény kultúrkör böjti hagyományában a hústól való tartózkodás természetes szokás. Mai modern világunkban azonban talán nehezebbnek tűnik, hiszen a régebbi korokhoz képest bőséges árukínálat lehetővé teszi az akár naponkénti húsfogyasztást is.
A húsfogyasztás csökkentése azonban nem csak az aszkézis része lehet, hanem egy környezettudatosabb életmód alapjává is válhat. Elsőre talán furcsának hangzik, de az élelmiszerfogyasztásunk, s azon belül is a húsfogyasztásunk jelentős környezeti terheléssel járhat.
Az állati termékek előállításához jóval több vízre, földterületre és fosszilis fűtőanyagra van szükség, mint a növényi táplálékokhoz. Az állatok táplálásához szükséges takarmány termesztése értékes területeket von el a gabonatermesztéstől.  Egy alapvetően állati termékeken alapuló étrend így ötször annyi gabona megtermelését vonja maga után, mint a főleg növényi alapú étrend. Ez az arány elsősorban a fejlett országokra jellemző: az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 75 %-án takarmányt termelnek.
 
Ugyanígy ha összehasonlítjuk a vízfelhasználást, vagy éppen a fosszilis fűtőanyagok szerepét, szintén óriási eltéréseket tapasztalhatunk.  Élelmiszereink előállításához mindenképpen szükség van vízre, csakhogy ez az állati eredetű táplálékok esetén kiugróan magas. Míg egy kilogramm búza megtermelése csak 900 liter víz felhasználását vonja maga után, 1kg rizs pedig 1900 litert, addig 1 kg csirke már 3500 litert jelent, nem beszélve a marhahúsról, melynek egy kilójának előállításához nem kevesebb, mint 15 ezer liter vízre van összességében szükség.
Az állattenyésztés emellett nagyban hozzájárul az üvegházhatás növekedéséhez, amely a globális éghajlatváltozás egyik motorja.  A szarvasmarha és a juh szervezete nagy mennyiségben állít elő metánt az emésztés során, amely a szén-dioxid mellett a legjelentősebb üvegházgáz.  A cambridge-i egyetem kutatásai szerint a hús- és tejtermékfogyasztás folyamatos növekedése akár 80 %-ban lesz felelőssé tehető a jövőben az üvegházhatásért. Az állati termékek iránti kereslet bővülése a legelők kiterjesztését is maga után vonja, ezzel csökkentve világszerte a természetes élőhelyek területét.  A hús- és tejfogyasztás tudatos visszafogásával azonban mindannyian tehetünk közös lakóhelyünkért a Földért.  Emellett bevásárlásaink tervezésekor érdemes elgondolkodnunk az alábbi kérdéseken is:
1. Honnan származik az élelmiszer? 
2. Milyen módon termelték az élelmiszert?
3. Mennyi vizet használtak a termék előállításához?
4. Mennyire feldolgozott a termék?
5. Méltányos kereskedelemből származik-e? 

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére - Közlekedés

Az egyoldalas nyomtatható változat (PDF) itt érhető el

Farsangvasárnap (február 7.) vagy hamvazószerda (február 10.)

„Idén nagyböjtben a húsvétra való lelki felkészülés részeként Ferenc pápa Áldott légy enciklikájának szellemében szeretnénk olyan önként vállalható nagyböjti gyakorlatokat is a testvérek figyelmébe ajánlani, melyek nekünk és a körülöttünk élőknek is segíthetnek felfedezni a teremtett világ iránti felelősségünk és istenkapcsolatunk szoros összefüggéseit.

Ezért először is arra buzdítjuk a kedves híveket, hogy aki teheti, legalább a nagyböjti időben – lemondásként és egyben a teremtett világ iránti felelősségének kifejezéseképp – ne autóval jöjjön szentmisére, vagy ha igen, akkor kínálja fel az autóban lévő szabad helyeket közelben lakóknak, hogy „telekocsival” közlekedjenek, és egyben a segítőkész kapcsolat is erősödjön egyházközségünk tagjai között.”
 
A közlekedés talán a legismertebb környezetszennyező tevékenység. Folyamatosan zajlik, részvételünkkel vagy az orrunk előtt, és egy-egy látható füstpamacs vagy orrfacsaró kipufogógáz-felhő időről időre az eszünkbe juttatja káros hatásait.
 

Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére

Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájának szellemében, Székely János püspök atya, a MKPK Caritas in veritate bizottsága vezetőjének egyetértésével, a teremtett világ iránti keresztény felelősség és a hívő katolikus, evangéliumi lelkület egységének elmélyítése érdekében tisztelettel javasoljuk az alábbi felhívásokat a megjelölt időben közzétenni a plébániai hirdetésekben:
 
„Idén nagyböjtben a húsvétra való lelki felkészülés részeként Ferenc pápa Áldott légy enciklikájának szellemében szeretnénk olyan önként vállalható nagyböjti gyakorlatokat is a testvérek figyelmébe ajánlani, melyek nekünk és a körülöttünk élőknek is segíthetnek felfedezni a teremtett világ iránti felelősségünk és istenkapcsolatunk szoros összefüggéseit.
Ezért először is arra buzdítjuk a kedves híveket, hogy aki teheti, legalább a nagyböjti időben – lemondásként és egyben a teremtett világ iránti felelősségének kifejezéseképp – ne autóval jöjjön szentmisére, vagy ha igen, akkor kínálja fel az autóban lévő szabad helyeket közelben lakóknak, hogy „telekocsival” közlekedjenek, és egyben a segítőkész kapcsolat is erősödjön egyházközségünk tagjai között.”

Hitünk és céljaink

Szerző: 
Nobilis Márió

A Szent Negyvennap során hétről hétre igyekeztünk átelmélkedni, milyen célok vezérelhetnek minket életünk különböző területein, és milyen összefüggésben állhatnak ezek a teremtett világ iránti hívő felelősségünkkel. A készületi időszak végére értünk, virágvasárnappal megkezdődik a Nagyhét. Ez az időszak minden egyházi évben a hitünkre, az életünket tápláló legmélyebb misztériumokra való összpontosítás ideje keresztény életünkben, mondhatnánk úgyis: Krisztus tanítványainak éves nagy lelkigyakorlata, Vele megélt esztendőnk „szíve”. Kézenfekvő tehát a lehetőség, hogy feltegyük a kérdést: vannak-e, lehetnek-e célok a hitünkben?

Könnyen megszülethet bennünk a válasz: hogyne lennének, azaz hogyne lenne cél a hitünkben! Egész pontosan egyetlen ilyen van: az üdvösség elérése. Ez olyan magasztosan hangzik, hogy ki merne neki ellent mondani… Ugyanakkor el kell gondolkodtasson bennünket, hogy ha ez így van, akkor miért nem „diadalmenet” minden keresztény élete, miért nem „egyenes vonalú egyenletes mozgás” Isten felé? – mert hát mindannyian tapasztaljuk, hogy azért nem az... És miért vezérelnek sokszor minket jól kitapinthatóan másfajta célok? És ha vannak ilyenek, akkor ezek mindenképpen elvetendők, Krisztus előtt nem állhatnak meg?

Teremtésvédő célom a közösségeimben

Szerző: 
Kükedi Zsolt

Nagyon szeretem a magyar nyelvet, és őszintén örülök, hogy magyarnak születtem. Ez nem pusztán hazaszeretet, hanem a magyar nyelv különlegességének, kifejezésmódon túlmutató voltának tisztelete és ebből fakadó szeretete. Persze e mögött ott áll az a sok millió ember is, akinek köszönhetjük csodálatos nyelvünket. Az a több ezer évnyi fejlődés, aminek során én most e cikket ékesszóló magyar szavakkal leírhatom. Köszönöm nekik ezúton is.

A nyelv megtartó erő, a nyelv az önkifejezés és mások, a másik megértésének eszköze. A másiké, hisz ő a szóban foglalt módon is más, más mint én. Máshogy gondolkodik, máshogy él, máshogy szeret. Másságát nem mindig érezhetem magaménak, ettől nem is mindig tudom őt elfogadni, de sokszor még fogadni sem. Nehezen fogadom őt mindaddig, amíg nem egy a saját létén túlmutató teremtményt látok benne, akire teremtett szépségében csak rácsodálkozni lehet. Ebben a szemlélődésmódban nemcsak az ember maga, hanem cselekedetei is megszépülnek. Minden tette engem is emelni fog. Jelenléte vigasztalni bánatomban, szavai, tanácsai kiutat mutatni tanácstalanságomban, éneke gyönyörködtetni csendem közepette, tette pedig példát adni tehetetlenségemben. E sorok olvasói közül talán most sokan nem hiszik ezt, de nézzük meg, miért.