Teremtésvédelmi kalendárium – A szabadság erőforrásai

Nyomtatóbarát változat

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Mostani cikkünk apropója a múlt vasárnapra, szeptember elsejére meghirdetett teremtésvédelmi imanap.

William S. Paley, az amerikai egyesült államokbeli rádiózás és televíziózás egyik úttörője 1951-ben, a CBS médiaszolgáltató vezetőjeként különleges megbízást kapott Truman elnöktől. A hidegháború intenzív szakaszában, a koreai háború idején, egy következő világháború kitörésének fenyegető árnyékában egy olyan bizottság irányításával bízták meg, amely felmérte az USA természeti erőforrásait, ásványi kincseit, tartalékait. A Paley-bizottság, azaz hivatalos nevén az Elnöki Anyagpolitikai Bizottság tagjai tudósok és vezető üzletemberek voltak, a jelentés összeállítását ötven állandó munkatárs segítette. 18 hónap múlva elkészült az ötkötetes dokumentum. A legfőbb cél az volt, hogy tisztában legyenek a döntéshozók azzal, hogy milyen erőforrásokkal rendelkeznek, és ezek mennyi ideig kiaknázhatók. A jelentés prognózisokat is nyújtott a különböző nyersanyagok várható keresletéről és a hazai készletek kimerüléséről. Többek között ennek következtében vált az USA nettó olajexportáló országból nettó importőrré (azaz biztonsági okok miatt több olajat vásároltak, mint adtak el). A jelentésnek a Szabadság erőforrásai címet adták, összeállítói hangsúlyozták: „saját generációnk felelőssége, hogy a következő generáció számára átadjuk a folyamatos jóllét feltételeit”.

Századokkal ezelőtt királyaink bűnbánati zarándoklaton vettek részt az augusztus 20. előtti napokban, hogy aztán lelkileg megtisztulva hozhassanak törvényeket. Ezek a Szent István-nap előtti lelkiségi utak most újra civil és egyházi hagyománnyá válhatnak. Böjte Csaba testvér idén a következő szavakkal invitált a zarándoklatra: „Szeretettel készülök egy bűnbánati zarándokútra augusztus 17-én, szombaton; 10 órakor indulnánk a szentendrei skanzen kápolnájától Visegrádra. E bűnbánati zarándokúton sok-sok mindenért kellene engesztelnünk, bocsánatot kérnünk, de én azt szeretném, hogy ez alkalommal a természettel szemben elkövetett bűneinkkel is szembenéznénk.

Rá kellene döbbennünk, hogy a kapzsiságunkkal, pazarlásunkkal, meggondolatlan fogyasztásunkkal óriási terhet jelentünk a mindannyiunkat fenntartó bolygónkra tekintve!”

Szeptember 1-jén, vasárnap, a teremtésvédelmi imanap alkalmából közös nyilatkozattal hívott imádságra az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE). Christian Krieger protestáns tiszteletes, a KEK elnöke felhívásában így fogalmazott: „Miközben a környezeti válság következményei egyre inkább az emberiség legkiszolgáltatottabb tagjait érintik, a keresztények arra kaptak meghívást, hogy tegyenek tanúságot szóban, tettekben és imában a Teremtő Istenbe vetett hitükről.” Angelo Bagnasco bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke nyilatkozatában hangsúlyozta: „A környezeti ökológia átfogó ökológiai szemléletet igényel, vagyis humánökológiát, minden személy méltóságának és az élet tiszteletben tartását mindazzal együtt, ami ezekből következik: a fogantatástól a természetes halálig.”

Böjte Csaba – aláírása szerint a „teremtett világ kisebb testvéreként” – az imanap alkalmával közösségi oldalán többek között a következőket osztotta meg: „Álljunk meg, és döbbenjünk rá, ha így folytatjuk, átalakulunk önző, mindent elpusztító zombicsordává!

A növények, az állatok, a teremtett világ minden egyes atomja nyögi az ember végtelen arroganciáját, gyilkos, kapzsi, mindent elpusztító mohóságát! Mindennél fontosabb lenne elgondolkodni, hogy hogyan is tudnánk magunkból ezt a mindent pusztító, tönkretevő, mérhetetlen, önző zombi vonást kiirtani? Hogyan tudnánk lángra lobbantani újra a nyugodt, higgadt, bölcs gondolkodást, a világunkat beragyogó tiszta fényt?!”

Tudom, hogy a teremtésvédelem még mindig furcsa fogalomnak tűnik sok ember számára. Ha egy másik – talán már jobban ismert – fogalommal szeretném magyarázni, akkor azt is mondhatnám, hogy a teremtésvédelem keresztény erényetikai megalapozottságú fenntarthatóság. Célja legalább annyira a természet sokszínűségének – a földi élet immunrendszerének – a védelme, mint a családok, népek és nemzetek sokszínűségének, identitásának, szuverenitásának megőrzése, a szolidaritás kiteljesítése, a saját szülőföldjükön boldoguláshoz való jog biztosítása; a sokszínű kultúra és a hagyományok tisztelete; valamint a tiszta és biztonságos környezet (víz, légkör, talaj) megőrzése és helyreállítása, unokáink generációja számára is.

Mindezekhez a saját erőforrásaink használatára, ha kell kölcsönbe adására is szükség lehet. Melyek ezek az erőforrások? A fenntarthatóság erőforrásai: az emberi, a társadalmi, a gazdasági és környezeti erőforrások. Ezen négy hazai erőforrás (tőke) megfelelő karbantartása számunkra a „szabadság erőforrásainak” megőrzése.

Fotó: Merényi Zita

Nemes Csaba/Magyar Kurír

Keresés

Programajánló
Bejelentkezés