teremtésvédelmi kalendárium

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Egyedül nem megy!

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal arra figyelmeztet szerzőnk, hogy Istent ne hagyjuk ki a társadalmi és ökológiai kérdésekből.

    Olvasva a jobbnál jobb tudományos folyóiratok publikációit azt érezhetjük, hogy ugyan társadalmi és ökológiai katasztrófa előtt állunk, de szinte minden kérdésre van megoldás, minden ügy tíz-húsz év alatt megoldható lenne, ha megfelelő módon viselkednénk. A széles körű kutatások holisztikus megközelítései például az energetikában, a vízgazdálkodásban, mezőgazdaságban, környezet- és természetvédelemben, közlekedésben, iparban és az élet legkülönbözőbb területein a gyakorlati, szinte a legkisebb részletekig tisztázott megoldások csak arra várnak, hogy az üzleti és politikai döntéshozók tegyék „végre” a dolgukat a közjó érdekében. Ha annyi eszköz, akarat és tudás rendelkezésre áll a nagyjából ötven éve többé-kevésbé jól ismert káros globális folyamatok megállítására, akkor mégis miért nem tudjuk megvalósítani?

    Az az érzésem, hogy bár sokkal többet tudunk és sokkal jobban fel vannak már készülve a társadalmak is az ökokonszolidációs fejlődési fordulatra, mégis hiányzik a legtöbbünkből az a felelősség, amivel a teremtő Isten megbízott minket.

    Nagyjából tudjuk, hogy az évszázad feléig bolygónk lélekszáma meghaladja a kilencmilliárdot, és a 2050-re kialakuló nagyobb népesség életlehetőségeinek fenntartását csakis átfogó életvitel-változtatással lehet elérni. Az ökológiai válság alapvetően spirituális probléma, azaz az emberiség többsége a Teremtővel való kapcsolatát vesztette, veszíti el, ezért a spirituális megközelítés megjelenítése az ökológiai kérdések megoldásában alapvető. Az ökológiai és pénzügyi-gazdasági válság egyik oka többek között a keresztényi élet kiüresedése.  

    Minden teremtésvédelmi írásomban azt keresem, azt próbálom bemutatni, hogy mi hiányzik a profán fenntarthatósági megközelítésekből, mi az, ami miatt csikorognak vagy még el sem indultak a valódi megoldásokat szállító kerekek.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – A napraforgók szabadsága

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal a teremtés összehangoltságára mutat rá egy különleges dísznapraforgó...

    Tavaly nyáron különös dísznapraforgó nyílt a kertünkben. Évek óta kelnek ki szerteszét az elszóródott magokból a sötétpiros, bronzvörös, sárga százféle árnyalatában, ahogy a szerencse hozza, mindegyik másként gyönyörű, de ez a virág a tányérja körül nagyobbrészt vörös, a kisebb körívben sárga szirmokkal ékeskedett.

    Persze itt nem „valódi” virágszirmokról van szó, hiszen a napraforgó a fészkes virágzatúak családjába tartozik, ahol semmi nem az, mint aminek elsőre látszik... Nem véletlenül kapta Linnétől eredetileg a Compositae nevet ez a különleges társaság. Ha a vadrózsa egyszerűségében is tökéletes szépségű ötszirmú virága egy pentaton dallam, akkor a napraforgó már egy nagyzenekarra íródott, többszólamú kompozíció.

    Valóban olyanok ezek a csodálatos növények, mintha a kétszikűek törzsfejlődésének megkoronázásaként jelentek volna meg a törzsfejlődés során, jó harmincmillió évvel ezelőtt. Az addig felbukkant rengeteg ötlet, leleményes megoldás, amit a növények a megporzók csalogatására, az idegen virágpor megszerzésére kifejlesztettek, jórészt beépül egy napraforgótányérba…

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Isten munkatársai

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk úgy látja, most, a koronavírus-járvány árnyékában felértékelődnek a helyi erőforrások.

    Isten társai lehetünk a teremtésben. A saját képére és hasonlatosságára teremtett, nem véletlen az ittlétünk a kozmosz ezen a kis pontján, ami a közös otthonunk. Az elmúlt hónapok küzdelmei és a homályos, vészterhesnek látszó jövő sokakat új utak keresésére késztet. A friss gondolatok, elemzések új reménységet adnak. Itt van a lehetőség újra, dolgunk van: választhatunk, hogy Isten munkatársai leszünk, vagy sem!

    Nem tudjuk, milyen fejlesztéseket indukál a járványhelyzet, de biztosak vagyunk abban, hogy a változás felértékeli a lokalitást, a helyi, kevésbé mobil erőforrásokba való befektetést, legyen az természeti erőforrás vagy humán, társadalmi tőke.”

    Az elmúlt hetekben több új elemzés jelent meg a világban és hazánkban is a járvány utáni lehetséges makro típusú következményekről, változásokról, új lehetőségekről. Az előző idézet a HÉTFA Kutató Intézet Újranyitás, válságkezelés, fenntarthatóság című villámelemzéséből származik.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Hajnalban nyújtózik az erdő

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnket ezúttal az erdőbe kísérhetjük el egy napra.

    „Hajnalban nyújtózik az erdő,
    ezer ölelő karja megnő,
    az égről a fényt leszakítja,
    szerelmes szívére borítja…”
    (József Attila: Áldalak búval, vigalommal)

    Vajon honnan sejtette a költő, hogy a fák éjszaka alszanak? Valóban, kicsit megroskadnak, elernyednek, és ilyenkor ők is úgy lélegeznek, mint az állatok, energiát nyernek a nappal felhalmozott tápanyagok égetésével, de az erre felhasznált oxigén csak tizedrésze annak, amit nappal kibocsátanak! Hajnalban aztán felébrednek, kinyújtóznak, és újra működésbe lépnek a „napelemek”, utolérhetetlen hatékonysággal elnyelve az éltető fénysugarakat.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Mindenki nyerhet!

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szerzőnk arról ír, hogy lehetünk közösen a jövő nyertesei. Hajrá!

    A COVID-19 járvány kezelésében – a legtöbb országban – többé-kevésbé sikeresen használták a legkülönfélébb technikai eszközöket, ideértve az információtechnológiát, az orvosi eszközöket, az erőművi és közlekedési logisztikát, a szolgáltatási hálózatokat. Európában mára már kicsit hátradőlhetnek a döntéshozók: a járvány elmúlóban, egyre inkább az újjáépítésre kell koncentrálni. Ahogy azt a legfejlettebb országokat tömörítő gazdasági fejlesztési szervezet, az OECD az elmúlt napokban közzétett értékelése is jelzi, az elmúlt száz év békeidőben mért legnagyobb gazdasági visszaesését kell kezelni. Ehhez számtalan régi és új technológia áll rendelkezésre, amelyek segítségével az őt körülvevő, az őt tápláló természettől anyagi és szellemi értelemben is függetlennek hiszi magát a saját hatalmától elkápráztatott ember.

    Most kellene egy hosszabb, mély, „mesebeli pillanatra” megállni, meghallgatni a Szentlélek tanácsát, és csak utána belevágni az „újranyitás”, az újjáépítés megtervezésébe, és megvalósításába. „A XXI. században már el sem képzelhető bolygónk legeldugottabb lakott része sem valamiféle technikai beavatkozás nélkül. Az egész életünket átszövő és legtöbbször hasznos technikai és a technológiai megoldások ugyanakkor felelőtlenné tették az embert. Vakká és érzéketlenné tesz bennünket, nemcsak a minket még mindig eltartó természet, hanem embertársaink iránt is. »A technika ugyanis tényleg igyekszik elérni azt, hogy vaslogikáján semmi se maradjon kívül, és az azt birtokló ember tudja, hogy a technika végül is nem az ember hasznát vagy jólétét szolgálja, hanem a hatalmát növeli; a hatalmát, a szó legszélsőségesebb értelmében«. Ezért a természet elemei felett éppúgy rendelkezni akar, mint az emberi lét felett. Így beszűkül az egyes ember döntési képessége, legigazibb szabadsága és tere az alternatív kreativitásra” (Laudato si’  108.).

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Tenger virág nyílik körülöttünk…

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szerzőnk ezúttal a színpompás virágokon keresztül irányítja a figyelmet a témára.

    Júniusban nemcsak a réteken, mezőkön, de a kertekben is rengeteg a virág. Pünkösdre rózsaszín, bíbor színekben pompázott a kert, bazsarózsák, törökszegfűk, az utolsó íriszek illatoztak, most pedig a kék sokféle árnyalatát csodálhatjuk.

    Nagyon különös, ahogy tavasszal egymást követik a virágok, mindig más-más növénycsalád képviselői jelennek meg hangsúlyosan. A kétszikűek közül a hunyorok, kökörcsinek, héricsek nyílnak ki először, aztán a haranglábak, a borzaskaták jönnek, szinte mindannyian az ősi boglárkafélék közé tartoznak. De milyen egyszerűek még ezek a virágok! Mindegyik külön száracskán, egyedül nyílik, a virágos növények evolúciójának, törzsfejlődésének korai, kezdeti szakaszára jellemzően szirmaik sem forrtak még össze kelyhekké, harangokká. Csak a virág méretének növelésével, ragyogó színeikkel tudják magukra felhívni a megporzók figyelmét. De júniusra már kinyílnak a füzéres virágzatba rendeződő, illatos lombú zsályák, lenge szarkalábak, a csengettyűforma harangvirágok, titkos értelmű rózsák, hófehér madonnaliliomok és a fejlődéstörténetet megkoronázó, rengeteg ötletet megvalósító fészkes virágzatúak kiterjedt családjának képviselői, a margaréták.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Pedig már előre jelezték…

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk ezúttal arra mutat rá, a világ politikai és pénzügyi döntéshozói még mindig nem hallgatnak a tudósokra, pedig „csak” a Föld tüdeje van veszélyben.

    2003-ban az OECD a Jelentkező kockázatok a 21. században: cselekvési menetrend, majd 2011-ben a Globális sokkok című jelentésében, 2012-ben pedig az USA Hírszerző Tanácsának jelentésében mutattak rá arra, amit 2015 óta Bill Gates és kutatócsapata is többször jelzett, hogy nagy a veszélye egy olyan járványnak, mint ami most megbénította a világot.

    A világ legnagyobb agytrösztjei, kitűnő tudósok, stratégiatervezők, közéleti személyiségek csaknem húsz éve ontják az információkat erről a veszélyről, de úgy tűnik, hogy a világ politikai és pénzügyi döntéshozói nem hallgattak rájuk.

    Vajon más globális méretű veszélyek előrejelzésével nem ugyanez a helyzet? 1988-ban alakult meg a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az ENSZ környezetvédelmi intézménye (UNEP) együttműködésében az Éghajlatváltozási Kormányközi Tárgyaló Testület, az IPCC. A testület öt-hat évenként ad ki átfogó, sok ezer tudós munkájára alapozott, majd a kormányok delegáltjai által elfogadott jelentéseket.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Újraindul az élet

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk ezúttal a fák B tervéről ír, és arról, hogy mi mit tanulhatunk tőlük.

    Április elején az utolsó éjszakai fagy elérte a diófa friss, pár napos hajtásait. Reggelre elfeketedve, összezsugorodva kókadtak lefelé, odalett a termés, még a barkás hímvirágok nagy része is lehullott. A kert többi fáját nem viselte meg ennyire a fagy, de a dió bizony nagyon érzékeny.

    Talán volt a fának egy pontos terve, ami még tavaly ősszel készült, hogy melyik rügyet indítja meg először, szépen kerekítve a koronát, arányosan növelve a méretet, kibontva az arasznyi barkákat, amiből a szél szállítja majd a virágport a szomszédoknak, és a parányi hajtások végén már ott voltak készenlétben a gyümölcskezdemények is, várakozva a megtermékenyülésre.

    Hát ez a terv egy éjszaka alatt csődöt mondott.

    De pár nap múlva, az eddig zárt oldalrügyekből újraindult az élet! Ha nincs a fagy, ezek a rügyek talán örökre álomba merülnek, vagy láthatatlanul egyre mélyebbre süppedve a vázágakba, évek múlva törnek ki hirtelen, egy sérülés vagy még erősebb fagykár hatására. Tökéletesen megformálva, de még kicsit összekuszálódva, sietve bomlanak ki, aztán szépen elrendeződnek, feltérképezik az irányokat, égtájakat, árnyékoló szomszédokat, és kitöltik a teret, hogy minden kis fénysugarat hasznosíthassanak a levelek. Nem véletlen, hogy a diófa ágai ennyire görbén, zegzugos szabálytalanságban növekednek, hiszen négy-öt évenként megismétlődik a tavaszi fagykár. Igaz, az idei veszteség már nem pótolható, de a fa mégis újratervez, lemondva most már a bőséges termésről, az elegáns koronaformáról, tudomásul véve a szomszédok előnyét a fényért való versengésben…

  • Teremtésvédelmi kalendárium – A víz partjára ültetett fa

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk ezúttal arra mutat rá, mennyire sürgető lenne, hogy levonjuk a konzekvenciákat a mostani koronavírus-járványból társadalmi és gazdasági szempontból.

    Sokan úgy látják, hogy nem marad olyan a világ, mint amilyen a Covid-19-járvány előtt volt. Ennek az ellenkezőjéről is sokan vannak meggyőződve, hiszen hamarosan meglesz a vakcina, és máris nem lesz fontos sem a távolságtartás, sem a – talán néha túlzó – higiénia, újra virágzik majd a világkereskedelem, és ismét nyakló nélkül használjuk a természeti erőforrásokat, hiszen szükség lesz erre a „V” alakú GDP-alakuláshoz. Van olyan vélekedés, hogy a napjainkban még erős fogadkozások – a mértékletesség, az erőforrások védelme, a lokalitás erősítése, a környezet–ember–társadalom hármas régen elveszett harmóniájának helyreállítására való törekvés – már a közeljövőben sem lesznek annyira hangsúlyosak, mint most.

    Mit tanult az emberiség a spanyolnáthából? Társadalmi-gazdasági értelemben szinte semmit! Talán csak a higiénia és az elkülönítés járványügyi fontosságát értettük meg. És vajon ma tanulunk-e abból, hogy ami most történik, nemcsak egy félelmetes, különösen a betegeket és öregeket nem kímélő „Taigetosz-járvány”, hanem az eddigi csillogó globális kereskedelmi hálózatok egyik nem várt, életveszélyes mellékterméke?

    Már hallom is egy képzeletbeli technokrata őszinte válaszát: „Ez a járvány kétségtelenül váratlan következmény, ezért ezentúl az ilyen típusú mellékhatásokkal számolnunk kell.”

  • Teremtésvédelmi kalendárium – A pitypangok üzenete

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk lírikus ihletettséggel ír arról, hogyan harcol egymással a halál és az élet ezen a mostani különös tavaszon.

    „Befonnak egyszer téged is
    valami pompás koszorúba
    idegen lesz majd és hideg
    minden akár e bécsi utca
    elgurulsz mint egy villamos
    utánad felgörbül a vágány

    kutyatej páfrány
    tör át a járdán

    kit érdekel hogy erre jártál…”
    (Kányádi Sándor: Halottak napja Bécsben)

    Áll a költő az Ágoston-rendiek fehérre meszelt templomában, oszlopnak vetett háttal, szól Mozart Requiemje, és közben kavarognak a gondolatok, érzések, emlékek életről és halálról, meg arról, ami utána vár ránk… Különös ez a költemény, nem is mindennapi olvasmány, de ezen a baljós tavaszon jó elővenni, újraolvasni, vagy akár meghallgatni a világhálón a nemrég eltávozott költő saját előadásában!

    „Róla is majd emlékezzél
    akiért a földre jöttél
    jézus meg ne feledkezzél

    adjad hogy jó véget érjen”

    Európában mostanában mindennap halottak napja van. Valakiért, valahol éppen szól a Requiem.

Oldalak