A modern társadalom nem lesz képes megoldást találni az ökológiai válságra,
hacsak komolyan át nem gondolja egész életformáját.
II. János Pál pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 1990. január 1.
A modern társadalom nem lesz képes megoldást találni az ökológiai válságra,
hacsak komolyan át nem gondolja egész életformáját.
II. János Pál pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 1990. január 1.
k, 2013-05-28 13:18 
Az Új Ember május 26-i „Könyvajánlójában” Baritz Sarolta Laura OP ír a Luigino Bruni és Stefano Zamagni szerzőpáros „Civil gazdaság, hatékonyság, méltányosság , köz-jóllét” című az elmúlt hónapban a L’Harmattan’ kiadó gondozásában megjelent könyvéről. A könyv olyan antropológiára épít, amely a perszonalizmuson alapszik, s ez gyökeresen más, mint a mai modern közgazdaságtan emberképe. A szerzők bebizonyítják, hogy a közgazdaságtan gyökereit messzebbre lehet visszavezetni, mint a haszonelvűségen alapuló, homo oeconomicusra épülő gazdasági modell, amelyet leginkább a XVIII századi Adam Smith-től tart számon a gazdaságelmélet története. Zamagniék bebizonyítják, hogy a közgazdaságtannak, a gazdasági gondolkodásnak klasszikus görög – keresztény alapjai vannak. Teszik mindezt egy különleges korszak, a XV- XVIII. századi itáliai polgári humanizmus bemutatásával, ill. annak a sajátos gazdasági irányzatának a bemutatásával, amit civil gazdaságnak hívnak. A könyv hiánypótló ma Magyarországon, a magyar közgazdasági elmélettörténetben, amelyik részletesen, az elemzés szintjén túlnyomórészt 1870-től foglalkozik a modern közgazdaságtan történetével, hagyatkozva a Mandevill-i (bűnökkel leírt) emberkép által meghatározott közgazdasági logikára, amelyben nincs helye a civil gazdasági paradigma elveinek. Azért ajánljuk mindenkinek ezt a könyvet, mert egy új perspektívát nyit arra, hogyan lehet gondolkodni a közgazdaságtanról, gazdálkodásról, piacról, egy élhetőbb, emberségesebb paradigmában, mint a mai.
A műsorban Rozsály település polgármesterével, Sztolyka Zoltánnal folytatott beszélgetést hallhatnak a közösségépítésről és önellátás megszervezéséről.
k, 2013-05-14 20:42 Kérjük, támogassa a teremtesvedelem.hu oldal üzemeltetőjét a Naphimnusz Teremtésvédelmi Közhasznú Egyesületet adója 1%-ával!
A 2012. évre szóló személyi jövedelemadó (SZJA) bevallást nemsokára mindenkinek el kell készítenie. Aki ezt még nem tette meg és nem rendelkezett adója 1%-áról, kérjük gondoljon ránk, hogy továbbra is szolgálhassuk a teremtésvédelem ügyét és minél több közösség teremtésvédelmi aktivitását segíthessük!
Hogy ebben az évben is legyen lehetőségünk
kérjük, ajánlja fel adója 1%-át a Naphimnusz Teremtésvédelmi Közhasznú Egyesületet javára! Önnek ez csak egy nyilatkozat kitöltését jelenti, nekünk óriási segítséget a munkánk folytatásához. Előre is köszönjük támogatását!
Adószámunk: 18210462-2-43
k, 2013-05-14 20:42 „… a teremtett világot szemlélve is Isten szól hozzánk.” kezdi cikket az e-heti (május 12.) Új Ember „Teremtésvédelem” rovatában Antal Z. László. Erről is szólt például XVI. Benedek pápa „Az Úr szava” kezdetű apostoli buzdítása, amelyben a 2008-ban tartott szinódus elhangzott gondolatokat foglalta össze. A „Természet üzenete” című írásában arról ír, hogy milyen messze van a városlakó a természet adta ciklusoktól és harmóniától. Pedig ha csak egy kicsit jobban közelebb engednénk a teremtett világ jeleit hozzá segíthetne minket abban, hogy egyre jobban megismerjük a természet könyvét és abban is, hogy nemcsak nyáron, hanem minden évszakban az életünket a természet ritmusához igazítsuk.
k, 2013-04-30 08:32 
Az Új Ember április 28-án megjelent számában Bakonyi Gábor „Gaia, a Földanya, avagy egy hasonlat karrierje” címmel írt cikket a „teremtésvédelem” rovatban. James Lovelock, biofizikus és kémikus a 60-as években megalkotott elméletének – barátja Golding ötletét használva a Gaia nevet adta. Az elmélet lényege, hogy a Föld nagy rendszerei (légkör, hidroszféra, bioszféra stb.) összehangoltan bizonyos határok között egyensúlyban tartják egymást és a Földön az életet. A szerző a következő szavakkal fejezi be fejtegetését : „Isten ugyanis csak az embert teremtette magához hasonlónak (Ter 1,27). Bármennyire is bonyolult működésű, az emberhez hasonló tulajdonságokat mutató, szép, esetleg szeretetre is méltó egy élőlény, egy táj, vagy az egész bioszféra, az embert az Istennel közvetlenül összekötő tulajdonságokkal nem ruházható fel. Maradjon tehát Gaia az, aminek Golding kitalálta: egy találó hasonlat, egy metafora, modern kori mitológiánk egyik szép példája, de nem több.”
sze, 2013-04-17 20:48 
Magunk mögött tudva a március 15-i időjárás okozta „sokkos” állapotokat, a lebénult közlekedést, az utakon rekedt és áram nélkül maradt emberek ezreit, talán sokakban felmerült az a gondolat, vajon ez az ítéletidő is összefüggésben lenne Földünk felmelegedésével? Sokan sokféleképpen állunk a környezetvédelemhez. De vajon az eszünkbe jut-e, hogy a környezetvédelem, nem merül ki a szelektív hulladékgyűjtéssel? Vajon gondolunk-e arra, hogy a környezetvédelem Földünk védelme, az Élet védelme, és így a madarak és fák védelme is, végső soron pedig a Teremtés védelme? Vajon mi keresztények, akik a 10 parancsolatot szem előtt tartva éljük az életünket, nekünk mit jelent, jelent-e valami pluszt a teremtés védelme? Eszünkbe jutnak-e a Teremtés könyvének szavai, a hétköznapokban?
h, 2013-04-15 21:48 Ha meg akarjuk őrizni a teremtett világunkat, akkor meg kell lássuk az újdonságokhoz való tanult vonzódásunk veszélyeit. Újra meg kell tanulnunk becsülni a régi, bevált dolgokat, gondolatokat és kapcsolatokat. Az elromlott régi tárgyak javítását választani a csere helyett, ellenállni egy eszköz hivalkodó extra képességinek cserére csábító hatásának. Erről ír Rohály Gábor a „Régi dolgok dicsérete” cikkében az Új Ember április 14-ei számában. Azt írja, hogy „Nagyböjt után is jó szívvel ajánlom kinek-kinek, hogy a mértékletesség gyakorlásaként keresse az alkalmat az új helyett a régi választására, a mélyebb megismerés, elmélyülés gyakorlására.”
Az április 9-11-ig megrendezésre kerülő Civil Gazdasági Konferencia előadói azt a témát járják körül, hogy vajon hogyan tud a katolikus egyház társadalmi tanítása érvényesülni a gazdaságban, működhet-e gazdasági rendszer az egyház társadalmi tanításának alapján.
szo, 2013-03-30 07:26 Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott” kezdi „Gondok” c. cikkét Nemes Csaba az Új Ember ünnepi számában. Arról ír, hogy a múlt század sokkoló környezeti gondjaiból mit sikerül legyűrni (pl. savas esők, ózonlyuk stb.) és mi az, ami romlott sőt újabb kihívások is akadnak bőven. Írja, hogy a népesedés növekedéssel nem az a baj, hogy már több mint hét milliárd ember él a Földön, élhetne több is, hanem az hogy sokkal jobban nőt a véges erőforrások (energia, víz) használata, de e mellet sokkal jobban növekedtek a jövedelem és életszínvonal különbségek, ahelyett, hogy csökkentek volna, azaz az élete csak egy szűk kisebbségnek lett jobb. A vészes talajpusztulás, a véges édesvízkészletek és e gondokat súlyosbító éghajlatváltozás okait lehetne csökkenteni és következményeit enyhíteni, hiszen ezt egyre többen gondolják így a hazai és nemzetközi közvélemény kutatások szerint. Az is igaz, hogy általában nem szeretjük a szegénységet, még látni sem, és gondolatban tennénk ellene, de a helyzet mégsem javul. Magától értetődő, hogy nem elég a jót fontosnak tartani, tenni is kell érte.
