Teremtésvédelmi kalendárium – Tájékozódjunk közös otthonukról, a Földről!

Nyomtatóbarát változat

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal az áprilisi télies időjárás és a Föld napja kapcsán gondolkodunk a teremtett világ megőrzéséről.

Bizonyára vannak, akik emlékeznek arra, hogy 31 évvel ezelőtt, 1986. április első tíz napján meleg májusi időjárás volt: Budapesten április 8-án és 9-én a 26 Celsius-fokot is meghaladta a maximális hőmérséklet. A rá következő napokban gyorsan hűlni kezdett az idő, és két nap alatt több mint 23 fokot esett a legmagasabb hőmérséklet, hiszen 12-én alig haladta meg a 3 Celsius-fokot a napi maximum, és az ország több területén havas eső, a magasabb hegyekben hó esett. Ez rendkívül nagy hőmérsékletesés volt, de ehhez hasonlóak – bár nem ilyen mértékűek – az elmúlt 115 év áprilisaiban többször előfordultak. A „szeszélyes” áprilisban nagyjából 10 százalékos gyakorisággal következhet be egyik napról a másikra 10–15 Celsius-fokos lehűlés. Valami hasonló történt idén a húsvét utáni napokban is, bár „csak” 10–12 Celsius-fokot estek a napi maximumok, de az ország több térségében havas eső, havazás volt, és az azt követő felhőmentes éjszakákon fagy is előfordult. És ez így van/lenne rendjén: igazi hamisítatlan tavaszi szeszélyes időjárás volt, ami az elmúlt harminc évben kevésbé volt jellemző. Néha megmutatja magát az az időjárás, ami a 20. században jellemző volt. A következtetés nem az, hogy ez a hirtelen változás az éghajlatváltozás bizonyítéka: „sokasodnak majd az extrém időjárási események”, és nem is az éghajlatváltozás cáfolata: „lám-lám visszatért a természet a normális kerékvágásba”, hanem inkább az, hogy évtizedek óta nem fordult elő ilyen Magyarországon – és inkább ez ad aggodalomra okot. Az pedig különösen aggasztó, hogy az évjáratok közötti változékonyság egyre kiszámíthatatlanabb, ami egyrészt nehezen tervezhető, és valószínű, hogy hosszabb távon egy jelentősebb változás előjelének tekinthető.

Idén a húsvét szinte egybeesett a Föld napjával (április 22.). Az Egyesült Államokban 1970. április 22-én tartották meg az első Föld napja rendezvényt. A főszervező Denis Hayes egyetemi hallgató volt. A média ott és akkor nagy segítséget nyújtott az esemény népszerűsítéséhez, amelynek eredményeként az USA-ban 20 millió ember vett részt a különböző rendezvényeken, felvonulásokon, tiltakozva a környezet pusztítása miatt. Ehhez a dátumhoz kötjük az úgynevezett modern környezetvédelmi mozgalmak szervezett megjelenését. Az USA-beli kezdeményezés lassan átterjedt a világ más országaira, és 1990-ben már hazánkban is szabadon lehetett ünnepelni a Föld napját! Ma már közel 200 országban vannak Föld-napi kampányok, és egyes becslések szerint egymilliárd ember követi az eseményeket, cikkeket, tudósításokat.

Az idei Föld napja javasolt témája a „tájékozódás, tudásunk elmélyítése” környezeti kérdésekről, ideértve az éghajlatváltozást, a természet degradációját, vizeink, talajaink elszennyeződését stb., hogy világosabban lássuk a „közös otthonunkat”, a Földet fenyegető veszélyeket. A tájékozódásban segít a tudomány széles látószögű reflexiója a világról, a világ dolgairól, a szabályokról, amelyek fenntartják azt, és amelyek segítségével leírható. A tudomány szükséges, de nem elégséges feltétele a megismerésnek. Bátran támaszkodjunk a Szentlélek ajándékára, az értelmünkre is! Az értelem nem csupán az elme csillogása, hanem transzcendens értelemben a lelkünk érzéke is. A Lélek segítségével és megszerzett ismereteinkkel egy olyan összetett, sokszereplős, térben és időben is sok „színpadon játszandó” ügyben, mint a teremtett világ védelme, megtalálhatjuk a mindennapi életünkre is lefordítható válaszokat, megoldásokat.

Fotó: Pexels.com

Nemes Csaba/Magyar Kurír

Keresés
Programajánló
Bejelentkezés