A probléma gyökeréig kell jutnunk, és szembenézni a mélységes morális válság egészével, melynek a természet pusztítása csak az egyik súlyos jelensége.
A probléma gyökeréig kell jutnunk, és szembenézni a mélységes morális válság egészével, melynek a természet pusztítása csak az egyik súlyos jelensége.
II. János Pál pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 1990. január 1.
p, 2021-07-30 20:20 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal annak járunk utána, hogy apró, szinte jellegtelen növények hogyan mutatnak rá a szépség és az élet teremtett voltára.
A bakszakállak nemzetségének több faja él vadon Magyarországon, és a kíméletesen, vegyszermentesen művelt biokertek elvadult sarkaiban is felbukkannak néha. Különösen a nagy bakszakáll, a Tragopogon dubius hívja fel magára a figyelmet hatalmas, pompás bóbitáival.
A bakszakáll gyökere, levele, zsenge szára ehető, már a középkorban is jól ismerték, de soha nem terjedt el igazán a konyhakertekben.
Lippay János, a híres pozsonyi érseki kert krónikása szintén nem tartotta különösebben sokra. Így ír róla a 17. században:
„Tragopogon, Barba hirci, Bak szakál
Egy közönséges fű Magyar-Országban, elég terem a réteken, a virágja szép sárga. A gyökere feketéllő, édes, kedves jó ízű, s azért élnek étekben véle. Noha a Magyaroknál nem igen láttam még, aki efféle csömögére űzött volna, mindazonáltal, amikor mást nem kaphat, ettűl se ijedjen meg. Minek utána a virágja lehull, egy pölyhös bot nől rajta.
… Ennek a Bak szakálnak gyökerét főzik bárány-hússal, tyúkfival, hallal is: jó ízt ád néki.” (Lippay János: Veteményes kert)
h, 2021-06-28 19:34 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal a villamosenergia-rendszerünk fenntarthatóságának járunk utána.
Az utóbb időben egyre több hír és tudományos cikk jelenik meg a megújuló energiák, különösen az úgynevezett időjárásfüggő (nap- és szélalapú) megújuló forrást felhasználó erőművek által megtermelt villamosenergia rendszerintegrációs kérdéseiről.
A villamosenergia-rendszert már tőlünk nyugatra is egyre inkább új kihívások elé állítja, hogy kevés nagy erőmű helyett (annak idején erre volt kitalálva az elosztó és rendszerirányító logisztika) nagyszámú időjárásfüggő, úgynevezett kiserőmű található szerteszét az országban.
A működtetést és a rendszerfejlesztési tervezést még az is nehezíti, hogy nem lehet tudni, hol lesznek a sok kicsi, úgynevezett háztartatási méretű beruházások, vagy az ennél nagyobbak, amelyek már bejelentéshez vagy engedélyhez kötött erőművek, milyen számban és mikor fognak megvalósulni.
Nemcsak a tervezettől eltérő tényleges termelés kiegyenlítésének költségei növekedhetnek, hanem a hosszú távú hálózatfejlesztések terhei is. Mindenképpen sürgős és összehangolt intézkedések szükségesek a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésére a növekvő napenergia-alapú beruházások kapacitásintegrációját és az ellátásbiztonság kiegyensúlyozását segítendő.
v, 2021-06-13 19:32 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal a virágos növények sikerének titkát kutatjuk.
A legelső virágos növények mintegy százötvenmillió éve jelentek meg a Földön. Olyan sikeresen elterjedtek, hogy mára már szinte kiszorították az ősibb növényfajokat, mohákat, korpafüveket, fenyőféléket, páfrányokat.
Ez a gyorsaság nem szokatlan az élővilágban, amikor egy új gondolat, idea születik a törzsfejlődés során. Teilhard de Chardin érdekes párhuzamot von az emberi találmányok kialakulásának, elterjedésének dinamikája és az élők világában történő változások, egymást követő, egyre fejlettebb formák megjelenése között: „Legelőször a gondolat ölt testet egy ideiglenes elméletben vagy mechanizmus ötletében. Azután a gyors módosítások korszaka következik: a vázlat állandó javítgatása és tökéletesítése, míg végül többé-kevésbé határozott formát ölt. Elérve ezt az állapotot, az új alkotás a terjeszkedés és az egyensúly szakaszába lép. Minőségileg csak néhány járulékos részletben változik: »betetőződik«. Mennyiségileg viszont elterjed és állandóvá válik. Minden modern találmány története ilyen, a kerékpártól a repülőgépig, a fényképezéstől a moziig és a rádióig.” (Teilhard de Chardin: Az emberi jelenség)
Valóban, a növényvilágban is így „jelenik meg” hirtelen egy-egy ötlet, igaz, itt a testet öltés, tökéletesedés, elterjedés évmilliókon át tart.
A környezet, az éghajlat változásai korlátokat szabnak a fejlődésnek, irányát folyamatosan módosítják, ugyanakkor az élőlények maguk is alakítják a világot,
a légkör összetételét, a talaj humusztartalmát, és a virágos növényeknek még a megporzásra, a termések terjesztésére „felkért” állatvilággal is folyamatos párbeszédben kell maradniuk.
szo, 2021-05-29 19:25 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal arra mutat rá szerzőnk, hogy a valóságban a fenntartható fejlődéshez sokkal többre van szükség az ún. klímabiztos megközelítéseknél.
Újabb, az eddigi legnagyobb jéghegy szakadt le a Déli-sark jégmezőiről, de ezúttal ez normális, természetes folyamat következményének tűnik, írta a Reuters május 20-án. Az óriási jéghegy, amely csaknem kilencszer nagyobb, mint Budapest területe, az Antarktisz fagyott pereméről vált le a Weddell-tengerbe, és ezzel a világ legnagyobb úszó jéghegyévé vált. Felülete 4320 négyzetkilométer, 175 km hosszú és 25 km széles. A tudósításban megszólalt Ted Scambos, a boulderi Colorado Egyetem gleccserkutatója, aki szerint a jégtáblák nagy darabjainak időszakos töredezése egy természetes ciklus része, és a 76-osnak elnevezett jégtábla leszakadása – amely valószínűleg hamarosan két vagy három részre törik tovább – nem függ össze az éghajlatváltozással.
De ne dőljünk hátra azért, mert most csak egy természetes jelenséggel van dolgunk, ráadásul a felületes szemlélőben a hideg áprilisi és májusi időjárás miatt még a globális felmelegedés is csak mulandó hírlapi kacsának tűnhet. Pedig nem az.
h, 2021-05-24 11:19
A közös otthonunk gondozásáról szóló enciklika megjelenésének évfordulóján Ferenc pápa Laudato si'-évet hirdetett. Ennek záróhetét most, május 16–25 között ünnepeljük. A Fokolare mozgalom magyarországi EcoOne munkacsoportja az enciklikából vett napi idézetekkel szeretné segíteni a kapcsolódást a Szentatya kezdeményezéséhez, amit örömmel osztunk meg mi is.
Az enciklika szól a mértéktartásról és az örömről (LS 223):
h, 2021-05-24 11:15
A közös otthonunk gondozásáról szóló enciklika megjelenésének évfordulóján Ferenc pápa Laudato si'-évet hirdetett. Ennek záróhetét most, május 16–25 között ünnepeljük. A Fokolare mozgalom magyarországi EcoOne munkacsoportja az enciklikából vett napi idézetekkel szeretné segíteni a kapcsolódást a Szentatya kezdeményezéséhez, amit örömmel osztunk meg mi is.
A változás és a közösségi háló (LS 219).
h, 2021-05-24 11:13
A közös otthonunk gondozásáról szóló enciklika megjelenésének évfordulóján Ferenc pápa Laudato si'-évet hirdetett. Ennek záróhetét most, május 16–25 között ünnepeljük. A Fokolare mozgalom magyarországi EcoOne munkacsoportja az enciklikából vett napi idézetekkel szeretné segíteni a kapcsolódást a Szentatya kezdeményezéséhez, amit örömmel osztunk meg mi is.
Szemléljük csodálattal a világot (LS 238).
h, 2021-05-24 11:08
A közös otthonunk gondozásáról szóló enciklika megjelenésének évfordulóján Ferenc pápa Laudato si'-évet hirdetett. Ennek záróhetét most, május 16–25 között ünnepeljük. A Fokolare mozgalom magyarországi EcoOne munkacsoportja az enciklikából vett napi idézetekkel szeretné segíteni a kapcsolódást a Szentatya kezdeményezéséhez, amit örömmel osztunk meg mi is.
Az enciklika beszél a fogyasztásról, mindnyájunk felelősségéről (LS 206)
p, 2021-05-21 18:56
A közös otthonunk gondozásáról szóló enciklika megjelenésének évfordulóján Ferenc pápa Laudato si'-évet hirdetett. Ennek záróhetét most, május 16–25 között ünnepeljük. A Fokoláre mozgalom magyarországi EcoOne munkacsoportja az enciklikából vett napi idézetekkel szeretné segíteni a kapcsolódást a Szentatya kezdeményezéséhez, amit örömmel osztunk meg mi is.
Gondolkozzunk el a LS 131 pont segítségével a technikai fejlődésről és a kreativitásról:
p, 2021-05-21 18:54
A közös otthonunk gondozásáról szóló enciklika megjelenésének évfordulóján Ferenc pápa Laudato si'-évet hirdetett. Ennek záróhetét most, május 16–25 között ünnepeljük. A Fokoláre mozgalom magyarországi EcoOne munkacsoportja az enciklikából vett napi idézetekkel szeretné segíteni a kapcsolódást a Szentatya kezdeményezéséhez, amit örömmel osztunk meg mi is.
Az enciklikában többször esik szó a javak kezeléséről (LS 93., 95.):
