Az egyszerűség, önmérséklet és önfegyelem, valamint az áldozatos lélek a mindennapi élet részeivé kell hogy váljanak, különben mindannyian egy szűk réteg körültekintés nélküli életformájából származó következmények áldozatai leszünk.
Az egyszerűség, önmérséklet és önfegyelem, valamint az áldozatos lélek a mindennapi élet részeivé kell hogy váljanak, különben mindannyian egy szűk réteg körültekintés nélküli életformájából származó következmények áldozatai leszünk.
II. János Pál pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 1990. január 1.
szo, 2020-05-16 11:01 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk ezúttal a fák B tervéről ír, és arról, hogy mi mit tanulhatunk tőlük.
Április elején az utolsó éjszakai fagy elérte a diófa friss, pár napos hajtásait. Reggelre elfeketedve, összezsugorodva kókadtak lefelé, odalett a termés, még a barkás hímvirágok nagy része is lehullott. A kert többi fáját nem viselte meg ennyire a fagy, de a dió bizony nagyon érzékeny.
Talán volt a fának egy pontos terve, ami még tavaly ősszel készült, hogy melyik rügyet indítja meg először, szépen kerekítve a koronát, arányosan növelve a méretet, kibontva az arasznyi barkákat, amiből a szél szállítja majd a virágport a szomszédoknak, és a parányi hajtások végén már ott voltak készenlétben a gyümölcskezdemények is, várakozva a megtermékenyülésre.
Hát ez a terv egy éjszaka alatt csődöt mondott.
De pár nap múlva, az eddig zárt oldalrügyekből újraindult az élet! Ha nincs a fagy, ezek a rügyek talán örökre álomba merülnek, vagy láthatatlanul egyre mélyebbre süppedve a vázágakba, évek múlva törnek ki hirtelen, egy sérülés vagy még erősebb fagykár hatására. Tökéletesen megformálva, de még kicsit összekuszálódva, sietve bomlanak ki, aztán szépen elrendeződnek, feltérképezik az irányokat, égtájakat, árnyékoló szomszédokat, és kitöltik a teret, hogy minden kis fénysugarat hasznosíthassanak a levelek. Nem véletlen, hogy a diófa ágai ennyire görbén, zegzugos szabálytalanságban növekednek, hiszen négy-öt évenként megismétlődik a tavaszi fagykár. Igaz, az idei veszteség már nem pótolható, de a fa mégis újratervez, lemondva most már a bőséges termésről, az elegáns koronaformáról, tudomásul véve a szomszédok előnyét a fényért való versengésben…
szo, 2020-05-16 06:08 
2015-ben Ferenc pápa Laudato si' címmel enciklikát, azaz minden e Földön élő embernek szóló levelet írt „közös otthonunk” gondozásáról, mely magyar nyelven „Áldott légy” címmel jelent meg. A dokumentum hazai bemutatására az Országházban került sor Köztársasági Elnök úr és Bíboros úr, valamint más magas rangú állami és egyházi méltóságok, külföldi vendégek jelenlétében.
Most, a megjelenés ötödik évfordulóján, május 16. és 24. között a Szentatya meghirdette a „Laudato si' Hetet”. Ennek célja, hogy áttekintsük, mi történt az elmúlt időszakban az enciklikában megfogalmazott átfogó globális környezeti és társadalmi kihívások megoldásáért, „közös otthonunk” megóvása területén, valamint hogy ismételten valós cselekvésre szólítsa fel a világ vezetőit és minden embertársunkat.
sze, 2020-04-29 20:51 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk ezúttal arra mutat rá, mennyire sürgető lenne, hogy levonjuk a konzekvenciákat a mostani koronavírus-járványból társadalmi és gazdasági szempontból.
Sokan úgy látják, hogy nem marad olyan a világ, mint amilyen a Covid-19-járvány előtt volt. Ennek az ellenkezőjéről is sokan vannak meggyőződve, hiszen hamarosan meglesz a vakcina, és máris nem lesz fontos sem a távolságtartás, sem a – talán néha túlzó – higiénia, újra virágzik majd a világkereskedelem, és ismét nyakló nélkül használjuk a természeti erőforrásokat, hiszen szükség lesz erre a „V” alakú GDP-alakuláshoz. Van olyan vélekedés, hogy a napjainkban még erős fogadkozások – a mértékletesség, az erőforrások védelme, a lokalitás erősítése, a környezet–ember–társadalom hármas régen elveszett harmóniájának helyreállítására való törekvés – már a közeljövőben sem lesznek annyira hangsúlyosak, mint most.
Mit tanult az emberiség a spanyolnáthából? Társadalmi-gazdasági értelemben szinte semmit! Talán csak a higiénia és az elkülönítés járványügyi fontosságát értettük meg. És vajon ma tanulunk-e abból, hogy ami most történik, nemcsak egy félelmetes, különösen a betegeket és öregeket nem kímélő „Taigetosz-járvány”, hanem az eddigi csillogó globális kereskedelmi hálózatok egyik nem várt, életveszélyes mellékterméke?
Már hallom is egy képzeletbeli technokrata őszinte válaszát: „Ez a járvány kétségtelenül váratlan következmény, ezért ezentúl az ilyen típusú mellékhatásokkal számolnunk kell.”
sze, 2020-04-29 20:51 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk lírikus ihletettséggel ír arról, hogyan harcol egymással a halál és az élet ezen a mostani különös tavaszon.
„Befonnak egyszer téged is
valami pompás koszorúba
idegen lesz majd és hideg
minden akár e bécsi utca
elgurulsz mint egy villamos
utánad felgörbül a vágány
kutyatej páfrány
tör át a járdán
kit érdekel hogy erre jártál…”
(Kányádi Sándor: Halottak napja Bécsben)
Áll a költő az Ágoston-rendiek fehérre meszelt templomában, oszlopnak vetett háttal, szól Mozart Requiemje, és közben kavarognak a gondolatok, érzések, emlékek életről és halálról, meg arról, ami utána vár ránk… Különös ez a költemény, nem is mindennapi olvasmány, de ezen a baljós tavaszon jó elővenni, újraolvasni, vagy akár meghallgatni a világhálón a nemrég eltávozott költő saját előadásában!
„Róla is majd emlékezzél
akiért a földre jöttél
jézus meg ne feledkezzél
adjad hogy jó véget érjen”
Európában mostanában mindennap halottak napja van. Valakiért, valahol éppen szól a Requiem.
v, 2020-04-05 20:58 
Az elmúlt héten azt kerestük, hogyan és miképp fújt ébresztőt a Lélek a számunkra ebben járvány által felforgatott világban, mire hív bennünket, mit tudunk tenni. Aki a Szentlélek hívására rá tud hangolódni, az megérti, hogy az Ő ajándékai, amiket személyesen kapunk, mind arra vannak, hogy testvéreinket szolgáljuk vele, hitünk pedig csak közösségben, az egyházban, Isten családjában tud megerősödni.
Virágvasárnap az evangélium üzenetének hat pontjában való meghirdetéséből az utolsóhoz érkeztünk:
„Fogadd be Isten szeretetét a Szentlélek által!” (Engedd, hogy Atyád szeretete átalakítsa életedet!)
Jöjj, és légy tagja a keresztény közösségnek! Megmaradásod és kiteljesedésed helye az Egyház.
v, 2020-03-29 09:35 
Előző héten Jézushoz fűződő személyes kapcsolatunkat igyekeztünk megerősíteni napunk felajánlásával, Szentírásolvasással, jelenléttel. Aki ezt a kapcsolatot egyre mélyebben megéli, az hamarosan a Lélek neki szóló jelzéseit is meg fogja érteni.
Nagyböjt 5. vasárnapján az Egyház által hirdetett örömhír hat pontban összefoglalt meghirdetéséből (kérügma) az ötödik pont nekünk szóló üzenetét próbáljuk most meghallani.
„Fogadd be Isten szeretetét a Szentlélek által!” (Engedd, hogy Atyád szeretete átalakítsa életedet!)
Sokunk gyerekei szorultak be a lakásba az utóbbi két hétben a koronavírus miatt, és veszik többé-kevésbé a digitális oktatás által elébük állított akadályokat. Uzsalyné Pécsi Rita remek cikke sokat segíthet a szülőknek abban, hogyan álljanak gyermekeik mellett ezekben az új kihívásokban, hogyan lehet elengedni a megszokott görcsöket, rutinokat, és együtt új távlatokat, lehetőségeket keresni. A cikk címe: „Ébresztőt fújt a Lélek! – Avagy eljött a család és a személyes istenkapcsolat éve?”
Igen, a Lélek ott fúj, ahol akar, és úgy, ahogy akar. Van, amikor csendes szellőben érkezik, van amikor zúgó szélvészben. Most úgy tűnik, az utóbbit éljük meg. Minden kavarog körülöttünk, semmi nem olyan, mint eddig volt, nem látjuk a jövőt, hogyan lesz tovább. Lebénult, szinte megállt a világ körülöttünk. Erre a hétvégére már Magyarországon is eljött a kijárási korlátozás ideje.
A fent említett cikk alcíme arra utal, hogy ebben az együtt töltött időben a családok megtapasztalhatják azokat a lehetőségeket, amit ez a helyzet a számukra megmutat. Vajon a teremtett világ védelmének szemszögéből milyen lehetőségeket vehetünk észre a Lélek által fújt ébresztőben? Azt már látja a világ, hogy a légszennyezettség a járvány kritikus szakaszában drasztikusan lecsökken, de Kínában már el is kezdődött újra növekedni, ahogyan minden „visszazökken a régi kerékvágásba”. De ez csak egy mutató, csak egy vészcsengő. Tényleg ezt akarjuk? Hogy minden ugyanúgy folytatódjon? Ferenc pápa pénteken az Urbi et orbi áldás szertartásában ismét figyelmeztetett, hogy nem mehetünk így tovább.
v, 2020-03-29 09:25 A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk szerint a természet járványhelyzet okozta fellélegzését tévedés üdvözölni, mert az csupán „vészfékezés” következménye, és a lecsengés után minden folytatódhat ugyanúgy. Hacsak nem teszünk valamit...
Európa leállt, az USA is lassít, miközben Kína lassan magához tér, sőt most már Kína és más ázsiai országok zárják le határaikat, vezetnek be korlátozásokat, hogy senki se vihesse vissza a fertőzést. A koronavírus áldozatai sokasodnak. Nincs speciális ellenszer, sem vakcina, de már vannak reményteljes kezdeményezések. A fertőzés nehezen kontrollálható, talán csak egyetlen út van: lassítani a megbetegedések jelentkezését, hogy jusson minden rászorulónak időben kezelés. De a kór terjed, és csak remélhetjük, hogy lassabban, mint ahogy a legrosszabb forgatókönyvek előre jelzik. A fejlett világ gazdasága szinte leállt, és ezzel együtt hirtelen csökkentek a káros, környezetet terhelő kibocsátások is. Több környezetvédelemmel foglalkozó szakíró üdvözölte a kibocsátások csökkenését, talán elhamarkodottan. Hiszen előbbi megközelítés nemcsak morálisan visszás, azaz pontosabban tarthatatlan, hanem szakmailag is tévedés. A kibocsátások csökkenése mögött nincs semmiféle esszenciális strukturális változás, nincs terv, sem szakpolitika, csak „vészfékezés”. És ha mindez így marad, akkor, ha a járvány csendesül vagy akár el is múlik, lesznek már szerek a gyógyításhoz, és nem történik nagyobb baj a vészfékezés során, akkor a gazdaságot ért sokk lazul, és majd mindenki az új és gyors növekedésben lesz érdekelt.
Ha nem tanulunk belőle, visszaáll a normalitásnak hitt, felfokozott élet. A globalitás és a hozzá tartozó ún. hosszú ellátási láncok, valamint a globalizmusnak szinte ellentmondó, majdhogynem egyközpontúság további fenntartása a világ gyártási-ellátási láncaiban újabb katasztrófákhoz, nyersanyagválságokhoz vezethetnek járványok nélkül is.
A hosszú ellátási láncok hetek alatt összeomlottak demonstrálva azt is, hogy a globális nemzetköziség szabályrendszere nem a közjó, hanem valami egészen más érdekek szerinti konstrukció.
Már most kellene foglalkozni a jövővel, akkor is, ha most a fő csapási irány a küzdelem az emberéletekért, a kritikus infrastruktúrák, az ország működőképességének fenntartása a vészhelyzetben.
cs, 2020-03-26 20:40 A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk most arról gondolkodtat el, hogy mennyire nagy belső ellenállásba ütközik Magyarországon is az éghajlatváltozás folyamatának mérséklése.
„…Régi, kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejű cinke
víg dithyrambusa: dactilusok.
Selymit a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason.”
(Áprily Lajos: Március)
A költő a cinege énekében is a verslábakat számolja, a kertész a virágzó bokrokra figyel már ilyenkor, a tavasz tehát mindenkinek másként köszönt be. A vers örök szépsége viszont minden szerencsés emberé, aki ért magyarul.
Milyen különös is ez, az idén március első napjaiban már árulják a barkát a piacon, pedig a virágvasárnap még nagyon messze van! Igen, ez is a globális felmelegedés következménye, az ünnepek és a hagyomány által évszázadok óta hozzájuk rendelt virágok nyílása egyre inkább eltolódik időben egymástól. Ennyit jelentene a tavaly mért egyfokos emelkedés világunk átlaghőmérsékletében?
v, 2020-03-22 08:40 
Az előző heti elmélkedésben átérezhettük, milyen megkönnyebbülés, hogy Jézus a teremtés ellen elkövetett bűneinket is fölvitte a keresztfára és megváltotta azokat is, arra ösztönözve bennünket, hogy változtassunk az életünkön.
Nagyböjt 4. vasárnapján a keresztény üzenet negyedik pontját elmélkedjük át, mely a megváltó Jézus felénk irányuló szeretetét látva valószínűleg fölvetődik minden emberben:
„Higgy és térj meg Jézus Krisztushoz!” (Jézus melletti döntésed és bűnbánatod visszavezet téged az Atyához.)
v, 2020-03-15 07:32 
Az előző héten a kérügmatikus igehirdetés első pontjáról gondolkodtunk, arról, hogy a teremtett világ, melyet az Atya Jézusra tekintve alkotott, az Ő végtelen szeretetét hirdeti. Ha erről tudunk beszélni valakinek, majdnem biztos, hogy előkerül az, hogy ebbe a harmóniába belépett a bűn, valami elromlott, valamit elrontottunk.
Ezen a héten a kérügma 2. és 3. pontját elmélkedjük át:
„A bűn elválaszt Isten szeretetétől”. (Bűneid választanak el szeretete és kegyelme teljességétől.) „Jézus már megváltott Téged!” (Jézus feláldozta magát és ezzel elhárította az akadályt.)
Biztosan mindnyájan éreztük már azt a döbbenetet, amikor kiderült, milyen következményekkel jár egy-egy bevett szokásunk (pl. autózás, nejlonzacskó-használat) mi az előzménye annak, hogy bizonyos élelmiszerek ott vannak az asztalunkon (pl. pálmazsír előállításához szükséges olajpálma termesztése, gyermekmunka a kakaótermesztésben, stb.), vagy hogy bizonyos eszközöket használunk, és könnyedén lecserélünk (pl. afrikai bányákban dolgozók életkörülményei a telefonok előállításához szükséges mikroelemekért), és hosszan sorolhatnánk még… Amikor ezeket igazán fölfogjuk, nagyon könnyen elkeseredhetünk, átéljük a fogyasztói társadalom ránk nehezedő strukturális bűnét, hiszen ki az, aki nem vesz új okostelefont, nem ül autóba, és nem eszik csokoládét, mikor mindenki más ezt teszi? Úgy érezhetjük, a klímaváltozás, a szemétszigetek az óceánon, a meddőhányók, bármi, amerre csak nézünk, mind a mi bűnünk. Mi törtük össze Krisztus arcának tükröződését a teremtett világon.
